Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Győrffi Lajos: Úthálózat és közúti létesítmények

Siklós László vá rosa A Fővárosi Gyógyfürdők igazgató-főorvosának előszobája: rendelő. Az ágyak egymástól lepedők­kel vannak elválasztva. Gépek zúgnak, csápok nyúlnak ki belőlük, elektromos huzalok, kábelek kígyóznak az ágyak körül. A főorvos injekciót ad az egyik betegnek. A falon óra csörög, különben nyugalom és csend van. A folyosón is csöndesek a várakozók. Az ember, ha itt körülnéz, azt hiszi, hogy a gyógyfürdők táján minden rendben van. Gyógytényezők Jelenleg hét gyógyfürdőt tartanak számon a fővárosban; pontosabban: ennyi tartozik az Igaz­gatósághoz. Ezek: a Gellért, a Rudas, a Rác, a Lukács, a Széchenyi, a Király és a Pesterzsé­beti fürdő. A termálvíz a dolomitréteg hasadékaiból tör föl forrásként, vagy húzódik meg ott, és szivattyúzással emelik felszínre. Egy 1962-ben kiadott szakkönyv szerint Budapesten 14 helyen, 123 forrásból napi 70 millió liter gyógyvíz tör felszínre. A víz hőfoka forrásonként más és más. A legalacsonyabb hőfokú a Pesterzsébeti — I4°C, ezért gőzzel, mestersé­gesen melegítik — a legmelegebb forrás 7ó°C, több helyütt előfordul. A források összetétele, a bennük oldott ásványi anyagok, sók mennyisége, aránya is változó. Van kalcium, magnézium, hid­rogénkarbonát, szulfát, kénhidrogén, rádium, nátrium, klorid-tartalmú forrás. Néhányban elő­fordul kén, jód, bróm és fluor. A vízben oldott anyagok és a vízhőfok sokféle­sége, társulva a roppant kedvező éghajlattal — a gyógyvízkúrák páratlan lehetőségét teremtik meg. A természet rendkívüli módon megtette a magáét, hogy Budapest fejlett fürdővárossá váljék. Javallatok A fürdőkben melegvizű medencék sora, langyos medencék; termál gőz fürdő — a Széchenyiben például 38, 36, 34, 30 fokos medencével; forró lég- és gőzkamrák — izzasztó, fogyasztó 70 fokos katlanok; termál kádfürdő — tetszés szerinti hőfokon, forrásvízben; súlyfürdő, súlynyújtás — a beteg lábát ólomsúly húzza; szénsavas für-Ivócsarnok az Erzsébet-híd budai hídfőjénél dö > sósfürdő, bélfürdő; iszappakolás - forró iszapba göngyölt lábak; víz alatti zuhany, száj­fürdő — speciális „fogmosás"; masszázs, láb­masszázs, orvosi masszázs — izomlazító dögö­nyözés. Ezeket a kezeléseket kaphatja a vendég a fürdőkben. A Gellértben, épp a gazdag források következ­tében, a fentieken kívül van inhalatórium (hőlég), sóskamra, pneumatikus kamra, kvarc, rövidhul­lám, ultrahang-kezelés, tussmasszázs, skótzuhany, hisztamin-kezelés, farád és galván fürdő. Az orvo­si rendelőben fiziko- elektro- és mechano-terápiás kezelés. A rendelőt harmincágyas kórház egészíti ki. A Rudas fürdőben tör föl hazánk legmagasabb rádiumemanáció-tartalmú forrása. A többi keze­lés mellett itt rádiumos kádfürdők vannak. Műkö­dik egy harminc ágyas fürdőkórház, és itt vezették be nemrég a szájfürdő terápiát. A kis Pesterzsébeti fürdő, amely kevéssé is­mert, a jódos sós vízre épült, nőgyógyászati be­tegségek gyógyítására javallt. Gy óg y f ü rd ő k Hálaadó táblák a Lukács fürdő falán (Tahin Gyula felvételei) A Rudas fürdő (Balla Demeter felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents