Budapest, 1970. (8. évfolyam)

2. szám február - Budapest 6 vezetőjea város 25 évéről

hogy valamiféle szimbolikus versenyben másokat utóiérjünk, hanem azért, hogy saját állampolgáraink igényeit kielégíthessük. Önmagunkat kell mindig önmagunkkal összehasonlítanunk és eredményeinket viszonyítani terveinkhez. Ha ezt tesszük, semmi okunk a szégyenkezésre. Nemcsak mert földrajzi környezetünk szebb, mint sok más* városé, hanem azért is, mert az elmúlt 25 év során a főváros lakóinak ellátása terén sok területen előrehaladtunk, és ha már összehasonlítjuk magunkat külföldi várossal, akkor tapasztaljuk, hogy az ellátás egyes szektoraiban megelőztünk olyan városokat, amelyek huszonöt évvel ezelőtt előttünk jártak. — Melyek ma Budapest tanácsának legnehezebb feladatai ? — Nem lehet könnyen rangsorolni a feladatokat. Mert nyilvánvaló a válasz, hogy a legkomolyabb feladat: a lakásépítés. De a lakásprobléma nem oldható meg iskolák, munkahelyek, művelődési intézmények felépítése nélkül. Tehát ha lakásproblémáról beszélek, akkor mindenről beszélek. Egyéni véleményem szerint célul ki lehet ugyan tűzni, hogy a mai lakásgondokat mikorra oldjuk meg, de amire a megoldás határideje elérkezik, újabb és más típusú igények jelentkeznek a lakásokkal szemben. Huszonöt évvel ezelőtt idealizáltnak nevezett célkitűzés volt, hogy mindenkinek legyen legalább egyszobakonyhás lakása. Idealizált volt ez akkor is, ha az összkomfortot nem képzeltük hozzá. Ma elképzelhetetlen, hogy összkomfort nélküli lakásokat építsünk. A lakosság életszínvonalának növekedése nemcsak abban jut kifejezésre, hogy mennyi a takarékbetétje, hanem abban is, hogy a takarékban levő pénz mögött, majdnem mindenki részéről egy, a jelenlegi lakásánál jobb, egészségesebb otthon megszerzésének a terve is él. Ezért a házgyárak kiépítése mellett rendszeres célnak tartjuk a hagyományos építési technológiák megőrzését, fejlesztését és lakásépítési terveink szinte évről évre történő korszerűsítését. A IV. ötéves tervben 85 000 lakás megépítését tervezzük. De a 85 000 lakás egyúttal 560 általános iskolai tanterem, 140 napközis terem felépítését, legalább 4 rendelő építését, 10 500 óvodai és bölcsődei férőhely építését is jelenti. A lakásépítéssel együtt meg kell építenünk a lakosság közlekedéséhez szükséges utakat, be kell szereznünk a járműveket. Miközben a város külső területén lakónegyedeket építünk, csökkentenünk kell a centrum és a periféria közötti távolságot. — Nem jár majd ez a nagyiramú fejlesztés azzal, hogy az eddiginél hevesebb ütemben áramlik a vidék lakossága a fővárosba ? — Sokan kétkednek abban, hogy a város lélekszámának alakulása szabályozható volna. Ha a kétkedőknek igazuk lenne, akkor tulajdonképpen tervezni sem lehetne egy város fejlesztését, mert a spontán folyamatnak tekintett népesség-növekedés minden konkrét tervet felborítana. Számításaink szerint 2000-ig maximálisan 2 300 ooo-re emelkedhet a főváros lélekszáma. Ennek vannak bizonyos előfeltételei: először, hogy a jelenlegi szinten emelkedjék a fővárosi születések száma; másodszor, hogy jelentősen csökkenjen a vidékről való föláramlás. Az első feltételt különböző szociálpolitikai, városfejlesztési tervekkel lehet biztosítani. A második feltétel is biztosítható, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben folyik a vidék iparosítása, másrészt, ha elkezdődik és befejeződik a budapesti ipar rekonstrukciója, olyan módon, hogy évről évre a termelékenység növelésével lehessen biztosítani a termelés gyorsütemű növekedését. Ehhez az érdekelt szaktárcák összehangolt tevékenységére van szükség. És végül a felvándorlás mértékét csökkenteni lehet annak az elhatározásnak következetes érvényesítésével, amely szerint a vidékről felköltözők lakásigénylés szempontjából csak ötévi helybenlakás után válhatnak teljesen egyenrangú budapesti lakosokká. — Meddig mutatnak előre a városrendezési tervek ? — A közeljövőben készül el és kerül a kormány elé a főváros általános városrendezési terve. E terv a főváros lélekszámának 2000-ig terjedő alakulását veszi alapul, az akkor elérendő mintegy 2 300 000 fő részére állapítja meg a korszerű élethez szükséges feltételeket és ennek megfelelően jelöli ki a város különböző területeit ilyen vagy olyan célokra. Ez azt is jelenti, hogy 2000-ig van elképzelésünk az ipar területi fejlesztéséről, 2000-ig van megközelítően pontos tervünk a lakásépítésekre és az ezekhez kapcsolódó szolgáltató intézmények hálózatának fejlesztésére. Az általános városrendezési terv a mai főváros területét osztja fel aszerint, hogy az egyes területen milyen jellegű építkezést engedélyezünk, és e kerettervre fognak épülni a század folyamán kidolgozandó éves és 5 éves terveink. — Mi jellemzi e városrendezési törekvéseket ? — Arra törekszünk, hogy miközben a lakosság ellátását lakásban, közműben, közlekedésben és kultúrában egyaránt fejlesztjük, Budapest megmaradjon az emberek szemléletében, érzelemvilágában annak a kedvelt városnak, ami. Ez azt is jelenti, hogy a várost jellemző szerkezetet fenn akarjuk tartani. Meg akarjuk óvni a város műemlékeit és műemlék jellegű építményeit. Ezzel együtt megóvjuk azokat az épületeinket, amelyekhez történelmi múltunk egyes kiemelkedő eseményei kapcsolódnak. De ugyanakkor a város beépíthető részeit a korszerű követelményeknek megfelelő objektumokkal kívánjuk ellátni. .. Nehéz itt az áthidaló megoldás kialakítása. Ha nem akarunk ellentmondást létrehozni a városképbe, akkor az új építkezésnek mindig igazodnia kell a meglevő régihez. Ez esetben a legdöntőbb szerepet a városban egyszer s mindenkorra a város régi épületei játszanák. Ezért a korszerű megoldás útja egy sajátos magyar, vagy pontosan budapesti stílus kialakítása, amely külső megjelenési formájában hordozza életünk korszerűségét, de ugyanakkor térbeli megjelenésével hozzájárul a múlt értékeinek a megőrzéséhez. Ilyen kísérletet tettünk a várbeli foghíjak beépítésénél, ilyen kísérlet lesz a Roosevelt tér és Kossuth Lajos tér beépítése is. Ügyelünk arra is, hogy a külső és belső városrészek között szerves kapcsolat épüljön ki. Az elkövetkezendő években fel kell oldanunk azt az ellentmondást, amely szerint a külső városrészekben új lakónegyedek épültek fel és ezek árnyékában elavultak a belső negyedek. Fokoznunk kell a belterületen a szanálások ütemét, meg kell találnunk a módját, hogy a szanálásokat egy lazább beépítés kövesse. Ugyanakkor el kell kerülnünk az uniformizálódás veszélyét. Ez nem elsősorban financiális kérdés, hanem tervezői, műszaki probléma és a kivitelezés periódusában válik pénzügyi kérdéssé. Arra is törekszünk, hogy a városon belül elhatárolódjanak a lakás, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, a sportolás stb. céljaira fenntartott területek és az elhatárolódásban a városban jelenleg annyira hiányzó zöldterületek játsszanak szerepet. Mindennek a közös fáradozásnak a végső értelme és célja az, hogy a mindannyiunk által szeretett Budapest lakosai jobban, kényelmesebben és vidámabban éljenek. Eddig az interjú. Fiatal még a reggel. Távoztomban éppen csak érkezgetnek a tanácsháza dolgozói, s valahol csak útra készülnek e téli nap városházi ügyfelei.