Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Somogyi Árpád: Bizánci művészeti emlékek

Mozaik a főváros múltjából „Flóra csudaszép temploma" Ezt a nevet adta Schams, városunk krónikása 1821-ben a pesti lüvészkertnek, amely változatos vándorlás után, Grassalkovich Antal ajándékából az Országút (Múzeum krt.) és az Öt Pacsirta utca (Puskin u.) közötti nagy területen kapott helyet. Eredetileg a nagyszombati egyetem mellett 1771-ben alapította Winterl Jakab, a kémia és botanika egyetemi tanára és fejlesztette is nagy lelkesedéssel, A Budára helyezett egyetemmel együtt a botanikuskert is Budára került, a krisztinavárosi egykori Koronaőr—Márvány—Pálya utcák által határolt, akkor még, 1777-ben üres nagy telekre: Emberfeletti munkával dolgozik itt az alapító, aki csak évi 360 Ft-ot kapott a fenntartás költségeire. Budáról Pestre költözik az egyetem és vele a füveskert is és a Hatvani (Kossuth Lajos) — Kohlbacher (Reáltanoda) utcák által körülvett és a mai Szép utcát is magába foglaló ferenciek kertjében talált 1784-ben új otthont, amit József császár is meglátogatott. A Linné rendszerére alapozott kert szépen virul, Európa tudományos világában is jó híre van. Winterlnek méltó segítőtársa van Kitaibel Pál személyében. Huszonhat év múlva, 1812-ben azonban már újra költözni kénytelen a már fent említett Múzeum krt. — Puskin utcai telektömbre, ahol Kitaibel kitűnő szervezési munkával veti meg a füvészkert új alapját. A mai Rákóczi úti szakaszon Hild, a neves építész alkotja a szükséges épületeket. Fénykorát Haberle Károly vezetése alatt, 1817-től élte a gyönyörű botanikus kert, ahol a pálmák, narancs-és citromfák, a színpompában ékeskedő virágok mellett a növényvilág csodái virultak. Haberiét, a hangyaszorgalmú, kiváló öreg tudóst 1832. június elsején három rabló megölte. Örökébe méltatlan utódok kerültek, akik elherdálták a tudományos kincseket. 1846-ban a tízezer növényből már alig ezer maradt. A kormányszék ekkor Festetich Vincétől megvásárolta hatvanezer Ftért a Szolnoki Országútnak nevezett, mai Üllői út végén levő 28 ezer négyszögöles telket, a botanikus kert részére. Az önkényuralom alatt a füvészkert éppen csak tengődik, majd 1862-ben Linzbauer Xavér Ferenc nagy buzgalommal újítja meg a nagy múlthoz méltóan a tudomány számára fontos intézményt, amit a külföldi tudósok is nagy figyelemmel kísérnek. Utána dr. Jurányi Lajos, az európai hírű tudós, és a növénytermesztésben kitűnő Fekete József főkertész varázsolták paradicsommá a füvészkertet, amely Viktória regiájával, agavéival, pálmáival, sok csodás botanikai ritkaságával nemcsak a tanulóifjúság, hanem a nagyközönség kedvence is lett. Mintha a balsors üldözné azonban a jeles intézményt. A gyönyörű szép kertet 1894-től kezdve a kormány elszabdalta. Egyik darab földet a másik után szakította le a klinikai telep részére, s ma már jóval kisebb területen munkálkodnak benne. Sokat tárgyaltak már arról is, hogy innen is kitelepítik. Jelenleg az ötödik helyén teljesíti szép hivatását. Amikor Sándor cár budai lányt simogatott Napóleon legyőzése után, a világ sorsát intéző bécsi kongresszusról Ferenc császárkirály Budára hívta Alexandert, a minden oroszok cárját és Frigyes Vilmost, a porosz királyt 1814 októberében. Ók azután nemcsak Bécsben, hanem Budán is vigalomban éltek. Többek között megjelentek a híres-nevezetes krisztinavárosi szüreten is, ahová Kalmárffy (Krammerlauf) Ignác, neves budai bíró hívta meg a fejedelmeket, akinek vendégeket szívesen fogadó, nagy háza volt az egykori Karácsonyi palota, most K.G.M. Tervező Iroda helyén. ,,Parádés", szíjon lógó hintón kocsiztak le a Várból ide a magas látogatók, majd átmentek a budai nép éljenző sorfala között a szőlőskertekkel telis-tele Naphegyre, ahol a budai bíró tágas és nagyon szép présházában pihentek le, a gellérthegyi kis mozsárágyúk durrogása közben. Ezután a bíró vezetésével felvonult a ,,Bürgermiliz", a polgárőrség, díszsortűzzel köszöntve a világ akkori hatalmasságait. S Tabán felől máris közeledett a színpompás, nagy szüreti menet. Fehér és piros zászlót lengetve páncélos vitéz nyitotta meg a felvonulást. Ót követték a karneváli, meseszerű, sőt néha kísérteties álarcosok nagyszámban, fúvós zenekarok kíséretében. Utánuk zöld bársonysapkás, színes szalagokkal cifrázott fiúk táncoltak, sokszínű zászlócskákat lobogtatva. Velük ment ugyanannyi leány, mustos üveggel és pohárral a kezében, időnként hörpölgetve az új nektárból. Magyarruhás, pörgekalapos ifjak forgattak ezek után nagy ügyességgel vőfély botot a levegőben, katonás léptekkel haladva s mellettük a piros pruszlikos, virágbokrétás nyoszolyó-lányok. Ezek mögött nyolc-nyolc legény és leány lépdelt szőlőlevélből, virágból, szalagokból kötött koszorúval a fején és aranyos pásztorbottal a kezében. Ezután jött a szüreti menet fénypontja: Buda legszebb négy lánya — vakító fehér ruhában, két rúdon hozta a legszebb szőlőfürtökből font, harangformájú ,.szüreti koronát". Utánuk a legfinomabb szőlőkből sajtolt musttal telt hordót húzott felvirágzott szekéren Buda legszebb négy lova. A menetet bezárta Pest muzsikáló cigánybandája, amit ujjongó, táncoló sokaság vett körül. A festői kép nagyon tetszett az uralkodóknak, akiknek a szüreti koronát a négy szép leány „pukkedlivel" és nagy hódolattal ajánlotta fel. A budai mende-monda szerint a mindig komor Sándor cár követte a mindig vidám Ferenc császár példáját és kedvesen megsimogatta az egyik szépséges leányka orcáját. (Az nem is mosakodott egy hétig, hogy a felséges kéz nyomát le ne törölje.) Az alkony gyönyörű fényében a környező hegyeken örömtüzek gyúltak fel, mire a magas vendégek megittak egy-egy pohár mustot, majd elismerésüket kifejezve Balásl polgármesternek és Kalmárffy városbírónak, visszahajtottak a királyi palotába. A nép pedig tovább mulatott, táncolt, a késő éjszakáig. Az első pesti gyógyfürdő Pest város tanácsa az 1799. nov. 9-i ülésén elhatározta, hogy a Városerdőbe, a mai Városligetbe vezető, már elkészült Sétány, a mai Gorkij fasor mindkét oldalán levő hatalmas terjedelmű, sivár, homokos vidéket felosztja kisebb telkekre és szőlőskert létesítésének kötelezettségével eladja azokat magánosoknak. Ekkor vett fél holdnyi telket az akkori tűzőrségi szertár közelében, a mai Rudas László és Munkácsy Mihály utca kereszteződésében Rumbach Sebestyén, Pest város tisztiorvosa. Kútásás közben kitűnő vasas forrásra bukkantak. Amikor a kiváló orvos meggyőződött a forrás kitűnő gyógyhatásáról, fürdőházat épített föléje és melléje beszálló fogadót is. Az első vasas-gyógyfürdőt nagyon sokan látogatták és jól is jövedelmezett. Régi városrajzírónk: Schams, 1821-ben kiadott Pestről szóló művében nagy elismeréssel emlékezik meg a nagy hírnévre jutott gyógyfürdőről, amely később a városrendezés áldozata lett. A jeles Rumbach Sebestyén a katonakórháznak is orvosa volt, nagy tisztelet övezte, mert széles körű emberbaráti tevékenységet fejtett ki. Áldozatos volt minden jótékonysági ügyben és a szegény emberek sokaságát kezelte teljesen ingyen. 1810 körül megvette az Országút (ma Tanács krt.) 9. sz. házat s azt klasszicizáló stílusban újjáépíttette. A ház mögötti akkori névtelen utcát még életében róla nevezték el. A budai állandó theatrum Az első komoly színházat Budán József császár alapította. A budai „hetzek" nagymestere jutott arra az ötletre, hogy az elzavart karmeliták várbeli templomát színházzá és a rendház egy részét kaszinóvá kellene átépíteni. A kalapos királynak megtetszett az ajánlat, már azért is, hogy a fényes Bécsből az unalmas Budára helyezett tisztviselőinek némi kárpótlást nyújtson. Utasította is azonnal a vallásalapot, hogy előlegezze az építkezés költségeit, amit majd Buda városa húsz év alatt volt köteles, kamataival együtt visszafizetni. Berzenkedett is az akkori városi tanács ezért, de semmi sem használt, mert a vasakaratú, sokat tudó, kiváló magyar feltaláló, Kempelen Farkas, udvari tanácsos hajtotta végre az átalakítást, az akkori időben is szokatlan hiteltúllépéssel, 32 622 Ft 45 krajcár költséggel. Az épület elkészült, a zárókövet nagy ünnepséggel akarták elhe-44