Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Somogyi Árpád: Bizánci művészeti emlékek

Epicafium, román ikonfestő alkotása (részlet), XVII—XVIII. sz. fordulója (Wágner Richard reprodukciói) űvek sokasága jelent már meg Budapest művészeti múltjáról — és még sok újabb meglepetés gazdagíthatja művé­szettörténetét. Sok minden van még, amit nem említenek a topográfiák, lexikonok és történelmi művek. Budapestnek eddig elrejtőzött arculatá­hoz tartozik a bizánci művészettel való kapcsolata is. A történelmi adatok szerint fővárosunkban több évszázados hagyományai vannak fel-felbukkanó és letűnő ortodox diaszpóráknak. A budapesti or­todoxia történelmének kevés részlete került eddig feldolgozásra. Pedig itteni történelme már akkor elkezdődött, midőn a Duna déli szakaszán meg­jelent a török veszedelem. A kútfők adataiban az 1439. évben merül fel a legkorábbi feljegyzés az ortodoxia budai megjelenéséről. Ekkor érkeztek ide hajóikon Keve-vára elmenekült szerb lako­sai, hogy Albert királytól letelepülésük engedé­lyezését kérjék. Végül Ráckevén települtek le, de Budáról hívtak mestereket templomuk felépíté­séhez, 1480 körül. A török hódoltság alatt a szerb kolóniák vitathatatlan szerepet játszottak. Majd a XVII. századtól a görögök is megjelentek; nyo­mukba szegődve a macedo-románok érkeztek. A XVIII. században már itt vannak az örmények, bolgárok és az erdélyi románok is. A XIX. század elején, midőn Pest egyre job­ban magához ragadta a vezető szerepet kulturális Bizánci művészeti emlékek a román kápolnában Joannis Theologos, szteatit ikon, XI. sz. XI. századi szteatit ikon 40

Next

/
Thumbnails
Contents