Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Zolnay László: Városépítés a budai Várhegyen

domonkos apácák kolostorát, a keresztesek várát, az esztergomi érsek lakótornyát. Az utolsó Árpádok s az Anjouk Budája IV. Béla Budája a XIII. század végére, az Árpádc.k kihaltának idejére katonailag is -zámottevő, szilárd városerőddé épült. 1285-ben Buda falaiig hatolt a második tatárjárás; a Buaa városában rekedt királyné köré testőrei, apródjai s Buda fegyveres polgárai csoportosultak. Pár évre rá a város polgársága Anjou Károlynak, az ifjú pártkirálynak ostromát (1302 őszén) verte vissza. Utóbb, 1311-ben — amikor végre is I. Károly maradt felül — Buda vára ismét tanújelét adta katonai értékének. Ezúttal I. Károly király védekezett Budán — mint „veréb a kalitkában" — a fővárosra támadó Csák Máté hadai ellen. Az alig félévszázados város falai azonban ekkor is elég erősnek bizonyultak. Csák Máté dolgavégzetlenül vonult vissza, I. Károly pedig — hálából — megerősítette Buda városjogait. A XIV. század derekáig mind I. Károly, mind Nagy Lajos Visegrádot lakta. Ezekből az évtizedekből kevés vári építkezésről tudunk. A nyugati hegyoldalon — az egykori Lógodon — Szent Lázár kolostora és kórháza azonban épp úgy a XIV. század városépítésének eredménye, mint ahogyan ekkor épül — a mai Dísz téri Honvédszobor táján — Szent György temploma. A XIV. században építik meg — messze túl a várfalakon — a pálosok híres budaszentlőrinci monostorát (II. Budakeszi út 91 — 95.), az Irgalmasság anyjának szentelt karmelita kolostort (a II., Varsányi Irén utca környékén), a Szent István vértanúról nevezett ágostonrendi zárdát (az I., Corvin tér körül), a vízivárosi hegyoldal Krisztus teste kápolnáját. Valószínűleg ekkoriban épült az a Mindszent-kápolna is, amelyről a mai Úri utcát Mindszent utcának nevezte a budai középkor. A XIV. század első éveiben áll már a tornyos budai Városháza, vagy Város-torony is. (Alighanem barokkori utódának, a Szentháromság téri egyemeletes múzeum-épületnek telkén.) E századnak köszönhetjük Buda polgárvárosa kőházainak, díszes homlokzatokkal, ülőfülkés kapualjakkal, itt - ott loggiás udvarokkal ékes hoszszú sorát. A XIV. században alakul ki — északon négy, déli részén két hosszanti utcájával — Buda végleges utcarendje is. Budának — első tervszerűen alapított s első tervszerűen megépített középkori városunknak — telkei |ípus méretű ingatlanok voltak. A házak méretét a XIV. században — telekösszevonásokkal — szélességükben, magasságukban pedig emeletráépítésekkel s emeletes házak építésével növelték. Több ásatási eredmény azt mutatja, hogy a város beépítése a magasabb szintű utcák felől indult el a várfalak felé. A XIII. század végén még sok volt a faház s az üres telek. A XIV. század végére a város már helyhiánnyal küzködött. S a XIV. század végére már más városépítési igények is jelentkeztek. Buda a XIII. század derekán még olyan erődnek épült, amely csupán a kővetőgép, a tüzesnyíl, s a gyalogos támadás elhárításával számol. Ehhez képest épültek XIII. századi falai s kapuit védő tornyai is. A XIV. században azonban már a tüzérséggel is számolni kellett. Magyarok Nagy Lajos itáliai hadjáratai során, az 1360—70-es években láttak először ágyúkat. Egyik budavári palotai leletünk — egy XIV. századvégi vas ágyúkamra — annak bizonysága, hogy e gyilkos fegyvert már nálunk is alkalmazták. Azonban ágyú ellen nem ágyú, hanem a várfalak megerősítése szolgált. S valóban: a XIV. század végétől fogva Buda várfalait mindenütt megvastagították. A várfalak koronáit pedig a réginél másfél-két méterrel magasabbra vonták. Emiatt aztán megemelték a várfalak mögötti házudvarok szintjét is, az ott álló házak belső szintjének emelésével együtt. Az addig körüljárható várfalak mentén pedig megkezdték olyan erődházaknak, ún. casa fortéknak emelését, amelyeknek homlokzatát maga a várfal alkotta. Ezek a szilárd kőépületek a maguk tömegével is hozzájárultak a várfalak erősítéséhez s az esetleges támadás elhárításának sikeresebbé tételéhez. Az 1686. szept. 2-i ostromot ábrázoló egykorú metszet részletei. A felső kép középterében a XV. sz-i Szt. Zsigmond prépostság temploma; háttérben Pest és a hajóhíd 37