Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Jécsai Andor: Milyen lesz az új MTESZ székház?

Horváth Lajos és Marussy Ferenc terve ciót láthasson el. így az előcsarnok lehet a földszinti bemutatóterem, de más alkalommal osztottan több, kisebb kiállítóterem is. Ugyanígy az utcára néző nagy üvegablak-falak mozgatható vitrinekkel bemutató kirakatokká alakíthatók stb. A flexibilitás mint korszerű alapelv, feltétlenül figyelembe veendő, hiszen az élet gyorsabban változik, mint sokszor azt előre látjuk. így olyan épületet kell készítenünk, amely továbbfejleszthető. Egy megadott funkció szerint épülő ház erkölcsi kopása nagyon gyors lehet, ezért olyanná kell azt tervezni, hogy belső elrendezettsége is változtatható legyen. — Véleményem szerint, ha minden funkciót teljesíteni akar a terv, az adott hely kicsi; tehát a funkciókat kell csökkenteni. Távlatban elképzelhető a környező épületek valamelyikének, elsősorban a Rákóczi út 5. szám alatti egyetemi kollégiumi épületnek a székházhoz való kapcsolása, vagy az épület lebontásával az új területen való terjeszkedés. Ha az optimális 140 000 légköbméterrel számolunk, akkor erre a helyre inkább magasházat kell építeni, noha egyáltalán nem biztos, hogy a magasház a MTESZ funkcióinak adekvát hordozója tud lenni. — Számtalan kérdés vetődik még fel pro és contra, de ebből a néhány gondolatból is látszik, hogy nem lesz könnyű felelősséggel dönteni — summázta véleményét Molnár Péter építészmérnök. Magasház és egyéb kérdések A nyilatkozatokból is látszik, hogy a két koncepció közül megtalálni az optimálisát — nem könnyű. Hiszen mind a magasház mellett, mind ellene számos érv szól. Ugyanígy a középmagasház is számos kérdést vet fel. Nálunk a magasház építésnek általában számos ellenzője van. Ennek oka, hogy Budapest jelenlegi városképébe látszólag nehezen illeszthető be a magasház; ezt támasztja alá a szokatlansága; és az is, hogy nem mindenütt gazdagította a városképet (Moszkva, Varsó, sőt, egyik elrettentő hazai példa a gyöngyösi magasház). Fővárosunk közönségének egy igen jelentős része szinte várja az első igazi magasházat; szűkkeblűséget, provincializmust lát abban, hogy az érdekeltek túl óvatosan nyúlnak a kérdéshez. A magasház ellenzői joggal hivatkoznak néhány budapesti toronyház elrettentő városképi példájára. Mindenesetre a MTESZ új székháza arra is jó lesz, hogy ebben a kérdésben valamerre billentse a mérleget. A közelmúltban eredményes magyar—svéd építőipari kooperáció indult meg. A Horváth— Marussy féle tervnél alkalmazni lehetne a SVETO-t, a Stevenson—Thoma féle csúszózsaluzást. Ezzel mintegy építkezés közben is reprezentálni lehetne a műszaki tudományok fejlettségét. Emellett a magasház terv mellett szól az is, hogy — a tornyok kivételével — minden elem előregyártható, ami nagyon meggyorsítja az építkezést. Ugyanakkor tervezői a MTESZ részére benyújtott beruházási tervben már egy kb. 75 méter magas épülettel számolnak, ami jobban megközelíti ennek a városrésznek ideális városkép-szintjét. Zalaváry Lajos terve mellett is számos érvet lehet felsorakoztatni. Itt is elsősorban városképi okokra kell hivatkozni, párkánymagasságokra és arra, hogy a terv építészetileg is szép, reprezentatív és jobban kihasználja az adott légköbméter-mennyiséget. Mindkét terv összeköttetést teremt az Astoria aluljáróval s így a székház megközelíthetősége sem zavarná ennek a várospontnak közlekedési rendjét. A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a terület eléggé adott és zárt. 4 Pannónia Szálló épülete (ELTE kollégium) ugyanis műemlék jellegű épület; így a műemlékvédelemről szóló törvény szerint védettséget élvez és nem bontható le. A felsőbb szervek 1973 decemberében jelölték meg azt a határidőt, amikorra az új MTESZ székháznak állnia kell és a Szövetségnek át kell adnia jelenlegi helyiségeit a Magyar Televíziónak. A beruházási terveket előbb a MTESZ elnöksége bírálja el, majd végleges döntést a Fővárosi Tanács illetékes szervei hoznak. A döntés meghozatala után nagyjából három év áll majd rendelkezésre az épület kivitelezésére. S ha figyelembe vesszük az építtető igényeit és jogos követelményeit, ha számbavesszük a magyar építőipar felkészültségét — ez nagyon kevés idő. Még nem tudjuk, hogy az illetékesek hogyan döntenek: magasház lesz-e a MTESZ új székháza, vagy középmagas ? Az azonban biztos, hogy a volt első magyar Nemzeti Színház helyére csak méltó épületet szabad emelni. Budapest közönsége kíváncsian várja, milyen épület fogja reprezentálni az elkövetkező időkre a magyar műszaki kultúrát. Jécsai Andor szempontból egyelőre semmi sem indokolja, hogy a Kiskörúton magasházak épüljenek, hiszen a Kiskörút párkánymagassága megmerevedett állapotban van. Ott több magasház építését egyhamar nem látom lehetségesnek. Azon városrendezési koncepció szerint, amely a pesti Duna-part beépítését viszonylag alacsony épületekkel képzeli el, amely a Hungária körút felé fokozatosan emelkedik, elképzelhető, hogy már a Kiskörút peremvonalán magasházakkal érjék el azt a hatást, amit a másik oldalon a budai hegyek lépcsőzetes emelkedése ad. Van ilyen elképzelés, de véleményem szerint legalább 50—60 évre kialakult a Kiskörút optimális építési magassága. — A tervek közül azt kell előnyben részesíteni, amelyik jobban lehetővé teszi a flexibilis használatot; azt, hogy adott esetben ugyanaz a helyiség több funk-