Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Jécsai Andor: Milyen lesz az új MTESZ székház?

Zalaváry Lajos terve képet. Ez azt is bizonyítja, hogy az adott telekben sok lehetőség van. Mi a megoldás útja: magasház, vagy csak középmagas ? Mi a helyesebb: a nagy előadótermet a földszintre tenni, vagy az épület fölé helyezni? Ma még nehéz ezekre a kérdésekre pontos választ adni. Itt feltétlenül figyelembe kell venni Budapest városfejlesztésitendenciáit. Ezek ugyan nem mindenben ismertek, de elvünk, hogy a döntéshez alternatíváink legyenek, olyan alternatívák, amelyek közül bármelyiket jó szívvel elfogadhatjuk. Nem vagyunk egyik koncepció irányában sem elkötelezve. Egy a döntő: melyik szolgálja jobban a feladatokat, melyiknek megfelelőbb a költségtényezője és melyik készíthető el biztosabban 1973 végére, amikorra, felsőbb szervek határozata értelmében, állnia kell az új MTESZ-székháznak. Ugyanvagyis a lehetőségek bővülésével bármikor továbbfejleszthető (itt pl. az egyetemi kollégium épületére gondolok). Tehát nem egy függőleges doboznak képzeljük el új székházunkat, hanem egy úgynevezett félnyílt építménynek, amelyhez később szervesen illeszthetünk új épületrészeket. A pályázatok alapján látnunk kell, hogy eredeti terveinket bizonyos fokig csökkentenünk kell. így is nyugtalanító a megnövekedett légköbméter. Az már bizonyosnak látszik, hogy a földszintre elképzelt áruház nem valósítható meg. Itt legfeljebb reprezentatív bemutatóterem (pl. egy gépkocsi-szalon) képzelhető el, amelynek nincs nagyobb raktár és rakodóterület igénye, ami egy nagy áruháznál szükségszerű. Természetesen ide illik egy ugyancsak reprezentatív műszaki könyvesbolt is. Tervezői szerint az épület megfelelően illeszkedik a környezet léptékrendjébe, s a nagy és kis terek úgy rétegződnek fel, hogy ne váljon el egymástól az alapépület és a ráhelyezett tömeg. Ugyanakkor kihangsúlyozzák, hogy elképzelésük szerint az épület, helyzetéből adódóan, maga körül szervező, rendező erővel bír. A terv szerint egymástól úgy különülnek el a Szövetség egyesületei, hogy ugyanakkor mégis egy nagy egység részei maradnak. A tervezők a nagy rendezvények központi termét a földszintre helyezik, így ennek megközelítése és ürítése alig képez problémát. Az épület külső megjelenésében is impozáns, anyagszerűségében is tükrözi a Szövetség szellemét. Vitathatósága elsősorban magasház jellegében rejlik. Légköbméter felhasználása kb. 150 000, ami alig lépi túl a pályázatok felmérése után kialakult optimális mértéket. Két mértékadó vélemény A kérdés világos bemutatásához tartozik, hogy meghallgassuk mind a megrendelő, a MTESZ, mind a bírálóbizottság egyik építész tagjának véleményét. Philip Miklós, a MTESZ főtitkárhelyettese, aki közvetlenül tárgyal a Szövetség nevében, tehát a megrendelőt képviseli, így összegezi a pályázatokat: — A 35 tervből kb. 20 reális megoldást nyújtott. Szerintem komoly eredmény, hogy az összes kombinációs lehetőséget feltárta a pályázat. Ha egy komputer segítségével próbáltuk volna ki a számbajöhető variációkat, akkor sem kaptunk volna gazdagabb akkor már az építkezés külső képével is példát szeretnénk mutatni Budapest közönségének a korszerű technikából. — A teljes tárgyilagosság lehetőségének fenntartása mellett is el kell mondanom — folytatta nyilatkozatát Philip Miklós —, hogy bizonyos, tőlünk független körülmények mégis befolyásolhatják a döntést. Véleményem szerint nem szabad, hogy verseny alakuljon ki a magasház vagy nem magasház koncepció között, ez nem lenne ésszerű. Mégis, a kiszivárgott hírek szerint a közelünkben felépítendő új városháza épülete is magasház jellegű tömb lesz, noha az építészeti közízlés nálunk ezt még nem mindenben fogadta el. Ez óhatatlanul megszabja a mi döntésünk irányát is. — A MTESZ székháza feltétlenül félnyilt jellegű kell legyen, — Első lépésként a két kiemelt első helyezettől és egy második helyre sorolt pályázótól kérünk beruházási tervet — ez a KÖZTI és a BUVÁTI bevonását jelenti —, mert a költségtényezők sem lényegtelenek. Véleményünk szerint legalább 300 millió forintos összeg az, amivel a jelenlegi építőipari árak mellett számolni kell. Molnár Péter építészmérnök, a Magyar Építőművészek Szövetsége vezetőségi tagja, az IPARTÉRV vezető tervezője is tagja volt a bíráló bizottságnak. Véleménye szerint a pályaművek nívója nem volt egyenletes, ez óvatosabbá tette a bíráló bizottságot a döntés meghozatalánál. — Kérdés maradt, hogy a város ezen pontjára egy agresszívebb hatású magasház épüljön-e, avagy egy, a környezettel harmonizálóbb középmagas. Városképi 28