Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Ságvári Agnes: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa centenáriumára

alabárdok. XVI—XVil. sz miskolci győzelmek hadműveleteinek okmányai, térképei, az 1919. évi pla­kátművészet legkiválóbb alkotásai — és sokféle más emlékeztető a tárlók­ban. Végezetül: a Vörös Hadsereg északi háborújai az imperialisták be­avatkozása, az ellenforradalmi erők zendülései; a néző lelki szeme előtt szinte lejátszódik a Tanácsköztársaság bukása, előidéző okaival együtt. Magyarok Spanyolországban. Közel három éven át: 1936. júliusától 1939 márciusáig a világ érdeklődésé­nek előterében az a heroikus küzde­lem állt, amelyet a spanyol nép vívott a Spanyol Köztársaság védelmében. ,,Az Országos Hadtörténeti Múzeum — mint az ismertető mondja — ennek az eposzba illő hősi harcnak egyik dicső fejezetét, a spanyol nép oldalán harcoló Nemzetközi Brigádok, azon belül részletesebben a magyar önkén­tesek harcait ismerteti." E kiállítás az épület első emeletén látható. Bevezetőül történelmi átte­kintést kapunk az akkori Európáról, a fasiszta rendszerek uralomra törésé­ről. A 8. tabló az első magyar önkén­tesek harcairól ad ismertetőt. A leg­elsők között érkezett a Szovjetunió­ból Spanyolországba Zalka Máté, aki Lukács Pál tábornok néven szervezte a nemzetközi brigádokat. Útja közben írt levelei is olvashatók. Külön tárló­ban a tábornok kitüntetése: a „Spa­nyolország felszabadítása Érdemrend." A további tárlók a magyar önkéntesek harcait ismertetik. Dokumentumok, emléktárgyak a hősök küzdelméről és tragédiájáról. Az utolsó tablón az élet­ben maradt magyar önkénteseket már a franciaországi internálótáborban lát­juk, ahol tovább készültek a fasizmus elleni küzdelemre. A második világháború. A fiata­labbak szemében ez a kiállítás megele­venítése annak, amiről tanulnak és olvasnak; a negyven éven felüli nézők előtt viszont feltámasztja mindazt, amit ők maguk is átéltek. A látnivaló és az átélés együttesen teszi a látoga­tóra a hatást. Hitler tervei Európa népeinek le­igázására. 300 koncentrációs tábor, amelyekben a fasiszták 12 millió em­bert öltek meg. Egy nagy üvegvitrin­ben apró repülőgépek: stukák, nehéz bombázók. Egy másikban csatahajó, tengeralattjáró modellek. Egy kép 1941. április 24-ről: Hitler és Horthy őszinte barátsággal néznek egymás szemébe. Képek Kassa „bombázásá­emzetőr-tiszti atilla és kard. 1848. :sti I. zászlóalj (Siklós Péter felvételei) uszár századosi csákó. 1848. A spanyol-önkéntes Budai Béla zsebpisztolya és Sebestyén János sapkája T—34-es tank (Németh Ferenc felvételei) ról". Magyarország hadüzenete. A Csendes óceáni hadszíntér. Moszkvai csata. Sztálingrádi csata. A második front. A fasiszta Olaszország veresége. Magyarország háborús tragédiája. Szá­lasi uralma. A nyilas vandalizmus. Reményt keltő dokumentumok a par­tizáncsoportok harcáról, az ellenállási mozgalom akcióiról. Az egyik terem közepén hatalmas térkép, amelyen kigyúló fénycsíkok jelzik Magyarország felszabadításának minden egyes szakaszát. Mellé mag­nóra vett szövegmagyarázat. Percek alatt nyomon követhetjük a szovjet hadsereg támadásainak sorozatát, a fasiszta erők szétzúzását. Az utolsó teremben a magyar nép­nek nyújtott szovjet segítséget látjuk, és hogy hogyan indult meg 1945-ben az élet Magyarországon. A történelem tárul az Országos Hadtörténeti Múzeum látogatói elé — és a ma tárul eléjük, amikor kilépnek az épületből. Körös-körül a budai hegyek, alant a Déli pályaudvar, nyüzs­gő villamos, autóbusz forgalom, jövő­menő emberek ... a békés hangulatú táj. Az Országos Hadtörténeti Múzeum kiállításai megmutatják, hogyan jutot­tunk idáig. Ják Sándor Zalka Máté posthumus kitüntetése és az adományozó oklevél

Next

/
Thumbnails
Contents