Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Bajor Nagy Ernő: A Wekerle-telep

A Petőfi tér ikótelepek őse - a Wekerle sz Albert felvételei Az építkezések során 48 különféle épülettervet alkalmaztak. Ez — noha a telepnek egységes képe alakult ki — mégis megóvta az egészet a monotóniától. A négyszög alaprajzú telep sarkait két 26 méter széles átlós út köti össze. Ezeket az utakat hazánknak talán legszebb városi fasorai szegélyezik. (Az utakon, tereken egyébként 70 ezer fát ültettek annak idején.) A centrumban főteret képeztek ki, a település leginkább reprezentatív lakóházai oda kerültek. Közülük többnek Kós Károly volt a tervezője. Az épületek 70 százaléka lett földszintes, 30 százaléka emeletes. Túlnyomórészt kétszoba-konyhás lakásokat alakítottak ki. Ezek alapterülete általában 46 négyzetméter; a kevés háromszobásé 62 négyzetméter. Egységes a szobák magassága is: 2,9 méter. Ugy használták ki a helyet, hogy minden lakásra 70-90 négyszögöl földterület jusson. Kertek, utcák, udvarok teszik ki a Wekerle 80 százalékát. Festő poétája is akadt az építkezésnek. Nagy Balogh János, aki Kispesten szobafestősködött s eladdig jobbára szegényes szobabelsőket ábrázolt, kiszikkadt kültelki aszszonyokat festett, elvénhedt berendezési tárgyait a periféria szegényember otthonainak — e telep építése közben többször választotta képei tárgyául a kubikusokat. Meglehetősen hátráltatta az építkezést az első világháború kitörése. Az 1000 ház és azon belül összesen 5000 lakás 1925-re készült el. Ez a mai házgyári építkezések üteméhez mérve bizony csigatempó. És ha már a mostani telepépítésekhez viszonyítjuk: azokban a lakásokban a mai értelemben vett komfortnak nyoma sem volt. Csupán a főtér néhány objektumában létesítettek fürdőszobát. Viszont rendkívüli volt abban az időben s még utána is sokáig, hogy munkások többszobás lakásba kerültek. Bár a lakótelep irattára a háborús események során elpusztult, fennmaradt a statisztika az első beköltözők társadalmi rétegződéséről. E szerint állami vállalat munkása vagy alkalmazottja volt 72,5 százalékuk, egyél) munkás vagy alkalmazott volt 16 százalék, a rendőrök és telepi alkalmazottak 11,5 százalékkal szerepeltek. A megsemmisült irattár egy kicsit elkallódott történelmet is jelent. Ez a telep túlságosan szabályszerű volt ahhoz, hogy sajtószenzációk vagy éppen regények színtere legyen. Belülről kellett látni ahhoz, hogy a körutak, a köröndök és félköröndök mértani rajza, a földszintes és emeletes házak váltakozásának majdhogynem zenei ritmusa ne terelje el az író figyelmét a telep közösségi problémáiról. Nem is tudok Mesterházi Lajos Ártatlanság 11