Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Modern ház a Dárda utcában, középkori falmaradvánnyal (Gink Károly felvétele)

előirt feltételeket. Nem gondoskodtak a termelés és a termelékenység megfelelő alakulásáról, a kieső munkaidőalap zömében műszaki intézkedésekkel való pótlásáról. A fővárosi lakosság pénzbevételei jelentős emelkedésének eredményeként a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a kereskedelmi forgalom: 22%-kal szemben 44%-kal. Élelmiszerekből csaknem teljesen fedezni tudtuk a szükségleteket. Nem lehetett a lakossági igényeket folyamatosan kielégíteni húsból (elsősorban sertéshúsból) és húskészítményekből, bár a főváros ellátását kiemelten kezelik, s a kormányzat több esetben is importtal igyekezett a gondokat enyhíteni. A ruházati cikkek forgalma a korábbi időszakénál dinamikusabban fejlődött. Mégis voltak ellátási gondjaink, főként a maximált áru, olcsóbb cikkekből. A javuló életkörülményeket jelzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalma 80%-kal növekedett. A főváros súlyos lakáshelyzetét figyelembe véve is megállapíthatjuk, hogy a III. ötéves tervben kedvező változások történtek. 58 ezer család költözött új lakásba. A lakáscseréket is számítva, összesen legalább 300 ezer budapesti lakos került a réginél kedvezőbb lakáskörülmények közé. A főváros fejlesztése A főváros a III. ötéves tervben sok új létesítménnyel gazdagodott. A Fővárosi Tanács és vállalatai 19 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, 9 milliárd forinttal többet, mint az előző időszakban. A IV. ötéves terv ugyanezen tétele már 40 milliárd lesz; a számok jelzik a fejlődés lendületét. A beruházások révén a terv a legfontosabb területeken általában megvalósul. Az anyagi erő jelentékeny részét lakásépítésre használták fel, de nagy összegeket fordítottak közművesítésre is. Ezekben az években az új lakónegyedek építésével, a városközpontok rendezésével, a főváros épületeinek nagyobb ütemű felújításával, a foghíjak beépítésével és más intézkedések hatására szebb lett és javult a városkép. Megkezdődött a tömör beépítettségű belső területek zsúfoltságának enyhítése. A lakásépítkezések meggyorsították a peremkerületek fejlődését, városiasodását. Itt különösen számottevő volt az alapközművesítés, továbbá a közlekedési és a kereskedelmi hálózat bővítése. Átadtuk a metró első szakaszát. Megkezdődött a városközpontok gyorsabb ütemű építése, például Óbudán, Csepelen, Pesterzsébeten, Kőbányán. Ma a lakások 57%-a a külső kerületekben van. Ennek ellenére, elsősorban a magas népességi koncentráció miatt, helyenként nagy a zsúfoltság. A város szerkezetében és az iparban bekövetkezett változások miatt az 1960-ban készült általános városrendezési terv módosítására van szükség. A terv módosítását igénylő tényezők közül az egyik legjelentősebb a budapesti agglomeráció szerepének és fejlesztési perspektívájának megváltozása. Nyilvánvaló a főváros környéki települések és Budapest szoros egymásra utaltsága. Ezért a Pest megyei párt- és tanácsi szervekkel a közös érdekeltségű feladatok megoldásáért tovább kell erősíteni együttműködésünket. A főváros forgalma az utóbbi években gyors ütemben nőtt. Csaknem 50%-kal több a közúti gépjármű, mint öt évvel ezelőtt volt. A közlekedés fejlesztésére 6 milliárd forintot fordítottunk, kétszer annyit, mint a II. ötéves tervben. Mindezek ellenére a fővárosi közlekedés helyzete nem kielégítő: nagy a zsúfoltság, s ez állandó bírálat tárgya. A tömegközlekedési eszközök fejlődése is elmaradt a szükségletek mögött: 10,4%-kal nőtt a szállított utasok száma, ugyanakkor azonban csak 2,1%-kal a szállító kapacitás. Elsősorban az autóbuszközlekedés színvonala romlott. Az 1969-es mélypont után a metró üzembe helyezése, a járműparknak az eddiginél nagyobb arányú bővítése, a különféle kormányintézkedések alapján javult a munkaerőhelyzet és a műszaki állapot is, a tömegközlekedés azonban még így sem felel meg a követelményeknek. Különösen nagy a zsúfoltság a csúcsforgalmi időszakokban az autóbuszokon. Ez a helyzet politikai feszültséget is okoz a fővárosban. Ezért, s mert a következő években gyorsan növekszik a személygépkocsik és más közúti járművek száma, a IV. ötéves tervben minden korábbinál nagyobb összeget kell a közlekedésre fordítani. Folytatódik a főutak és csomópontok korszerűsítése, alul- és felüljárók építése, parkolóhelyek létesítése. A tömegközlekedés javítására több, korszerűbb buszt, villamost, HÉV-szerelvényt állít forgalomba a főváros. A tömegközlekedés feltételeit javítja majd a metró kelet-nyugati vonalának teljes átadása. Az idén megkezdődött a metró észak-déli vonalának építése. A főváros ivóvíztermelése öt év alatt 18%-kal, a víztároló kapacitás pedig 25%kal nőtt. Ennek ellenére a vízszolgáltatás több vonatkozásban nem kielégítő. A vízcsőhálózat jelentős része elavult, nem bírja a terhelést. A külső területek ellátása csak lassan javul. Negyedmillió budapesti nem közműből kapja a vizet, vagy csak közkutakból jut hozzá. Rontja a helyzetet, hogy az ipari üzemek nem használják ki saját víztermelő kapacitásaikat. A tervidőszakban tovább nőtt a csatornahálózat hossza, s a hálózat felújításának üteme is a tervnek megfelelően alakult. Ennek ellenére fővárosunk közművei között a csatornázás a legelmaradottabb. A leggyengébben ellátott külső kerületekben megnőtt a talajvíz szintje, s ez rongálja a házak állagát. Nagyarányú a fejlődés a gázellátásban. A gázfogyasztók száma több mint 30 ezerrel nőtt, de az összes felhasználáson belül igen erőteljesen, mintegy tízszeresen emelkedett a gázzal tüzelők száma. Az 5000 kalóriás gáz bevezetésével sikerült áthidalni a szűk hálózati kapacitást is. Több mint kétszeresére nőtt a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (50 ezerre). A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításával tovább javul a főváros közműveinek teljesítőképessége. Az ivóvíztermelés tervezett növekedése 34%, a víztároló kapacitásé pedig 72%. A csatornahálózat továbbépítésével újabb területeket lehet majd bekapcsolni a hálózatba. Fokozzák a szennyvizek tisztítását; ha szükseges, gazdasági szankciókkal kell kötelezni az érintett üzemeket, hogy ne szennyezzék tovább a főváros élővizeit. Meg kell oldani, hogy a belvárosban 1972-re áttérjenek a korszerű fűtésre. Azok az üzemek pedig, amelyekben a feltételek adottak, mielőbb térjenek át a gáztüzelésre. Az új lakótelepek építésével párhuzamosan fejlesztik a távfűtőműveket és a vezetékek építését, hogy a tervidőszak végére mintegy 120 ezer távfűtésű lakás legyen Budapesten. Ezzel és más intézkedésekkel javítani kell a levegő tisztaságát. A kereskedelem A főváros kiskereskedelmi hálózata a terv szerint bővült: öt év alatt mintegy 90 ezer négyzetméter alapterületű üzlet épült meg, ezen belül 35—36 ezer négyzetméter az új lakótelepeken. Ám ez a fejlődés sem bizonyult elegendőnek: a hiány 70 ezer négyzetméterre tehető. Ennek következtében az üzletekben nagy a zsúfoltság, s ez rontja a kiszolgálás színvonalát, kulturáltságát, a lakosság körében pedig elégedetlenséget okoz. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet, valamint a forgalom várható gyors ütemű növekedését figyelembe véve, a korábbinál erőteljesebben, a forgalommal arányosan kell bővíteni a kereskedelmi hálózatot, több figyelmet kell fordítani az üzletek korszerűsítésére és a kiszolgálási formák fejlesztésére. Gondoskodni kell arról is, hogy a lakótelepeken és a telepszerűen épülő társasházak és a családi házak környékén az üzletek időben felépüljenek. Tovább kell javítani a peremkerületek kereskedelmi ellátását. A vendéglőhálózat 24 ezer négyzetméter alapterületnyi helyiséggel bővült. A vendéglátó üzletek azonban még nem eléggé korszerűek, kevéssé gépesítettek, gyenge a felszerelésük. A következő években az idegenforgalom további, erőteljes növekedése mintegy 6000 új szállodai és 10 000 fizetővendég-szolgálati férőhelyet követel. Javítanunk kell az idegenforgalommal összefüggő szolgáltatások — a kereskedelmi, a vendéglátó, a kulturális tevékenység színvonalát is. Nagy figyelmet kell fordítanunk a lakosságnak dolgozó ipari szolgáltatóhálózat fejlesztésére. Kulturális élet A pártbizottsági jelentés részletesen foglalkozik ezután a közoktatással, a tudományos és a kulturális élettel. Az 1969/70-es tanévben a fővárosi általános iskolákban 146 870 gyerek tanult. Általános iskoláinkban az utóbbi években kellően hasznosították a demográfiai hullám utáni javuló feltételeket a tanulmányi színvonal emelésére és a nevelőmunka fejlesztésére. Az egy tanulócsoportra jutó létszámot a 33,4fős átlagról sikerült 26,4-re csökkenteni. Javultak a napközi otthonok elhelyezési feltételei. Jelentősen csökkent az osztályismétlő tanulók száma. Nem sikerült viszont jelentősen javítani az általános iskolák ellátását tan- és szem-3