Budapest, 1970. (8. évfolyam)
11. szám november - Krasovec Ferenc: A Természetbarátok Turista Egyesületének jubileuma
Krasovec Ferenc a Természetbarátok Turista Egyesületének jubileuma A felszabadulás utáni első szám Az 1970-es esztendő egész országot átfogó jubileumi ünnepségei mögött szerényen húzódott meg a munkásság kulturális mozgalmának történetében oly jelentős és nagyhatású sportalakulat, a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) megszületésének 60. évfordulója. Az elmúlt évek során sokan idézték már fel a TTE hősi küzdelmeit. De mindmáig nem sikerült a munkásság testkultúrájáért annyi áldozatot vállaló, a dolgozó tömegek neveléséért — ha egyes időszakokban nem is mindig a legstabilabb elvi alapokról — annyit küzdő természetbarát mozgalom igazi jelentőségét felmérni, helyét a hazai munkásmozgalomban és a testkulturális fejlődésen belül megjelölni. Mi sem vállalkozhatunk többre, mint hogy a jubileum alkalmából a TTE fordulatos múltjának néhány színfoltját, főként fővárosi vonatkozású eseményét felvillantsuk. A múlt század végefelé világszerte tapasztalható városiasodási folyamat a kialakuló metropoliszokban óriási tömegeket zsúfolt össze, megfosztva őket a természet nyújtotta örömöktől. Az urbanizáció káros hatásainak hasznos ellenszereként bukkant fel a magyar főváros életében is a turisztika, amelynek művelésére a várost körülvevő budai hegyek kiváló lehetőséget biztosítottak. Az építkezések miatt egyre kevesebb zöldet nyújtó fővárosból kitörő tehetősebb emberek mellett a szegénysorban élő tömeg is igyekezett kivülkerülni a szürke falakon. Ahogy a szocialista eszméket magyar földön elhintő munkásokat a külföldről hazánkba települt, vagy a vándorló éveket letöltött, német, osztrák és cseh területekről visszatérő iparosok között kell keresnünk, ugyanúgy ezek körében kell nyomoznunk a rendszeres kirándulásokat meghonosító munkásturisták után is. Korábban a legtöbb szervezett kirándulást a Vorwärts Német Munkásképző Egylet tornaszakosztályának tagjai rendezték. Az Egylet az 1900-as évek elején felbomlóban volt, s tagjai örömmel vették az akkoriban alakuló Munkás Testedző Egyesület (MTE) előkészítő munkáiba invitáló meghívást. Az MTE-ben megindult szertornázással és atlétikával párhuzamosan az 1908. április 12-re meghirdetett Svábhegy (ma Szabadsághegy) — Normafa — Jánoshegyi kilátó — Tündérhegy — Zugliget útirányú kirándulással a rendszeres turisztika is megkezdődött. A Munkás Testedzőn belül hamarosan látható többségbe került a csak turisztikát űző tagság, s néhány egyesületen kívül túrázó munkás; ők egy kifejezetten csak temészetjárással foglalkozó munkásegyesület létrehozásán kezdtek munkálkodni. Fáradozásuk eredményeként rövidesen sikerült megszervezniük a Természetbarátok Turista Egyesületének alakuló közgyűlését. A gyűlés körülményeiről így számolt be az egyik résztvevő: „Az alakuló közgyűlést. . . 1910. február 4-én tartottuk meg a Conti ucca 8. szám alatti kis kávémérésben, olyan külsőségek mellett, amelyek operettanyagul is szolgálhatnak. Ugyanis a közgyűlés színhelye, a kávémérés belső kis szobája túl kicsinek bizonyult a 20 —25 érdeklődő befogadására, akik ott megjelentek, a külső helyiség pedig, amely jóval nagyobb volt, szintén megtelt karhatalmi közegekkel, akik ki lettek rendelve a közgyűlést ellenőrző rendőrtisztviselő „esetleg szükségessé váló támogatására". Kint az uccán pedig a szegényes külsejű kávémérés ajtaja előtt két lovasrendőr őrködött a rendre . . . (Népszava, 1930. aug. -okt.) Az újonnan létrehívott Természetbarátok Turista Egyesületének első elnöke a kis kávémérés tulajdonosa, Redlinger Adolf, míg jegyzője a később mintegy tíz évig elnöklő Király Albert lett. A meginduló egyesületi életet széles körű propaganda kísérte, A munkáslapokban cikkeket tettek közzé a természetjárás szépségeiről, egészségügyi hasznáról. Felkeresték a különféle szakszervezeteket és előadásokat tartottak, majd a későbbiek során vidékre is eljutottak, ahol vándorgyűlések rendezése bizonyult a leghatásosabb propagatív eszköznek. Ahogy kezdett kiteljesedni a természetbarát mozgalom — néhány éven belül már közel húsz TTE csoport működött szerte az országban, — úgy tisztázódtak a célkitűzések és csiszolódtak tevékenységük alapvelvei. Az 1911 februárjában megtartott első közgyűlés határozata kimondta, hogy az egyesület „tagjai csak szervezett munkások és céljainkkal rokonszenvező haladó gondolkodású egyének lehetnek". Ezzel egyrészt amellett tettek hitet, hogy törekvéseik elválaszthatatlanok a munkásmozgalom célkitűzéseitől, másrészt az addig csak nyomdászokat tömörítő egyesület kitárta kapuit más szakmák dolgozói előtt is. A TTE további működési profiljának kialakításában oly jelentős közgyűlésen azt is határozatba foglalták, hogy az egyesület „az évszakhoz alkalmazkodva, a turisztikáßß A Természetbarátok lapjának első száma