Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - P. Brestyánszky Ilona: Iparművészek a fővárosért

haladó építési tilalom áU fenn. A kisajátítás azonban csak akkor rendelhető el, ha az ingatlantulajdonos a vonatkozó jogszabályok alapján cseretelekre jogosult, de cseretelek nem áll rendelkezésre; vagy ha a tulajdonos szociális helyzete miatt a cseretelek beépítését nem tudja vállalni. A Végrehajtó Bizottság e feltételek mellett határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek érdekében az építési tilalmat elrendelte. Ez a rendelkezés feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy az építési tilalmakkal kapcsolatos feszültség a lakosság és a Tanács között oldódjék. Ugyanakkor szükségessé válik a kisajátítások kártalanítási fedezetének biztosítása, hiszen számítani lehet arra, hogy többezer ingatlantulajdonos kéri majd telkének kisajátítását. (A kisajátítás elrendelésénél figyelembe vehető szempontok: alacsony nyugdíj, magas életkor, rossz egészségi állapot, egyéb családi illetve szociális körülmények stb.) Kártalanítás Még mindig nem valósítható meg az a korábbi elképzelés, hogy a kisajátított telkek kártalanítása, ára előnyös módon térüljön meg a közületi szervek által fizetendő igénybevételi díj formájában. Az igénybevételi díj szorzószáma ugyanis kategorizált, s a Főváros számára fontos beruházások esetében alacsony az igénybevételi díj összege. Indokolt lenne a kedvezményezett beruházások esetében is, hogy az igénybevételi díj a vételi illetve kisajátítási kártalanítási összeggel egyezzen meg. A kártalanítási rendeletet módosító új jogszabály a telek irányárakat több mint ioo százalékkal felemelte. Budapesten jelenleg a kisajátított telkekért — a közművesítés mértékétől és egyéb körülményektől függően — 40—700 Ft. négyszögölenkénti kártalanítás fizethető. E keretek között a kisajátító szerveknek módjukban áll az érdekelt felekkel megegyezni. A telekadó és főként a progresszív adó bevezetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a telektulajdonosok ne tartalékoljanak telkeket vagyonőrzésre és spekulációra, hanem használják fel azokat a lakás- és üdülőépítések érdekében. A jól közművesített, magasfokúan beépíthető telkek fokozott megadóztatása is ezt a célt szolgálja. A személyi tulajdon mértékéről szóló rendelet meggátolja a jövőbeni spekulációs telekszerzést. A rendelet szerint egy személynek illetve családnak csak egy lakó- és egy üdülőtelke lehet. További ingatlanszerzésre csak a jogszabályban előírt feltételek esetén, s csak a kerületi végrehajtó bizottságok adhatnak engedélyt, az igazgatási osztályok előterjesztése alapján. Az állami telekvásárlásról és értékesítésről szóló jogszabály szerint az értékesítésre kerülő építési telkeket a Városrendezési és Építészeti Főosztály javaslata alapján a V. B. jelöli ki; illetve egyegy időszak telekértékesítési tevékenységét a V. B. évenkénti előterjesztés alapján szabályozza. Beépítési kötelezettség A telkek beépítésére vonatkozó rendelet szerint az építésügyi hatóság a lakásépítési szempontból fontos területekre illetve az azokon belüli üres telkekre beépítési kötelezettséget írhat elő. A kötelezettségüket elmulasztó telektulajdonosok adózással rászoríthatok a telkek eladására, azok részére, akik a beépítési kötelezettséget vállalják. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás bevezetésével az út- és közműépítési költségek egy része az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárul, egyszeri hozzájárulás formájában. Az így részben visszatérülő összeg fedezetül szolgál további közművesítésre. Az ipari területekkel való gazdálkodás elősegíti a lakásépítési tervek végrehajtását azzal, hogy lakóövezetben levő ipari üzemek áttelepítésére területet biztosít; lehetővé teszi a városfejlesztési célkitűzésekkel összhangban álló tervszerű ipartelepítést, a beruházási igények megfelelő irányításával; módot nyújt a kártalanítási összeget meghaladó igénybevételi díj kivetésére. Az új telekpolitikai irányelvek érvényesítése érdekében indokolt a nagyterületű ingatlanok felosztásánaktilalmára hozott 597/1961. sz. V. B. határozat hatálytalanítása (amennyiben azokat nem közérdekű célra akarják felhasználni). A nagy területű telkek felosztása meggyorsítaná az ingatlanforgalmat s lehetővé tenné az ingatianok gazdaságos felhasználását. A Főváros telekpolitikai és gazdálkodási feladatainak megoldása az eljáró szakigazgatási szervekre vár. Jelentősen bővül a Fővárosi Ingatlankezelési Iroda hatásköre is. Gink Károly felvétele 27