Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - P. Brestyánszky Ilona: Iparművészek a fővárosért

sokkal; a legszebbek Majoros Hedvig, Kiss Roóz Hona, Zanáky Viktor munkái. Majoros János nevéhez fűződik a modern magyar murális kerámia nyugati hatásra megtermékenyített, monumentális változatának kialakítása, melyben rajta kívül a Garányi házaspár, főleg G. Staindl Katalin jutott a legmesszebbre. Majoros pályája a budapesti alkotásokban a nagytétényi sertéshizlalda János vitézétől az Orvostudományi Egyetem Rezső téri diákszállójának halljában elhelyezett többalakos kompozíciójáig ível. Az orvosi hivatás apoteózisát megszemélyesítő, nagyvonalú, erőteljesen mintázott kompozíció architektonikus felépítésével — a két dombon álló, a jövőt mutató orvossal, s az ellentét feszültségével ható, völgyben elhelyezett elesett beteg mellett ülő gondterhelt orvossal — modern kerámiánk egyik legpregnánsabb képviselője. Ascher Oszkár síremléke a pozitív és negativ formák ellentéteinek feszültségével szinte nem is kerámia már, hanem a kőszobrászat felé mutat, a kalapácsütések kemény követ alakító nyomaival. Ugyancsak ebben a műfajban kiemelkedő Majoros Hedvignek a Föld eruptív eredetű gyűrődéseit ábrázoló, szimbolikus reliefje a Geofizikai Intézetben, erőteljes, nagyvonalú formaadásával, mélyített technikájával. Ebben a megjelenítési módban keres új utakat a szerkezet, a tiszta konstrukció alapján Schrammel Imre. A Közlekedési Múzeum számára készített nagyhatású samottreliefjére gondolunk, melyen a közlekedési eszközök vázlatos történetét ábrázolja. A Várban, a Történeti Múzeum számára készített faliképe e stílusban már a gyökerekig, a pozitív-negatív felületek adta pszichológiai hatás teljes kiaknázásáig hat. A téma itt is szimbolikus: a vári ásatások, a különféle, egymásra épülő kultúr-rétegek kibontása, Budapest története az ásatások munkafolyamatának tükrében. A téma azonban másodlagos szerepet játszik; a főszerep az anyag struktúrájáé, minden irányban megmozgatott szerkezeti változásaival. Csekovszky Árpád is monumentális kerámiánk nagy erőssége, a ritmus és az architektonikus felépítés mestere, a ritmus révén szinte új ornamentika kialakítója. Művei az épületek modern formanyelvébe kiválóan illeszkednek, mint azt az Emke kávéházba készült oszlopai és legújabb munkája, a Sportcsarnok kis játéktermének kerámia fala bizonyítják. Murális kerámiánk fejlődésében irányjelző szerepet játszott G. Staindl Katalin. Szerte az országban számtalan óvoda és iskola őrzi alkotásait, melyek a gyermek játékos világához igen közel állnak. Technikája változatos. Művei teljesen leegyszerűsítve, mélyített vagy magasított plasztikával, a bábfigurák modorában ábrázolják a kisgyermeket körülvevő világ és a mesék jellegzetes tárgyait: a babát, labdát, építőkockát, kisházat, kocsit, bábszínházat, céllövöldét, körhintát, tündéreket. És az állatokat — mint a II. Csatárka utcai iskola mesefalán —: az elefántot, a medvét, az oroszlánt. A IV. Tó utcai Chinoin óvoda mesefalán virágokat, elefánton ülő bohócot, cicákat jelenít meg. Technikáját igen sokan követték, más-más művészi megoldásban. A Gádor István kijelölte irányzatban, a különféle máztechnikával létrehozott fali kerámiák közül Zanáky Viktor műve tűnik ki: a Pénzügyminisztérium óvodája számára készült, a gyermeki világot ábrázoló kisebbnagyobb csempéit mázba olvasztott üveg, drót és egyéb technikai bravúr teszik változatossá. Hasonló technikával készült a fiatal Horváth Sándornak a Váci utcai szövetboltban látható kerámiafala. A különféle máztechnikával, az emelt és lapos felületek feszültségével nyújt művészi hatást Végvári Gyula faliképe a Csepeli Vas-és Fémművekben; a napot és a két pávát a lényegig sűrítve ábrázolja. Az erősen dekoratív, a mázak, a szép színek és a megmozgatott felületekkel felfokozott vonaljáték ritmikájára épülő kerámiafalak közül Borsody Lászlónak a Tanács körúti IBUSZ irodájába készült kerámiafalát emeljük ki. Ugyancsak a konstruktív megjelenítési mód a fő erénye Simó Ágoston monumentális kerámiáinak. A magyar hagyomány váltakozó erősséggel hat művészetére. Erőteljes ez a hatás a Ceglédi úti óvoda remek Török basa csempe képén; a Roosevelt téri Idegenforgalmi Hivatal budapesti látképén viszont a konstruktivista szerkesztés került előtérbe. Monumentális kerámiánk fejlődésének szakaszát csupán a fővárosban elhelyezett fontosabb műveken áttekintve is elmondhatjuk, hogy az elmúlt 25 év a műfaj sikeres kibontakozását eredményezte. A nagy Gádor—Gorka—Kovács triász nyomdokain a fiatalabb nemzedékek már saját útjaikon járva teremtettek meg a magyar kerámia változatosságát. Közülük többen a népi gyökerekre támaszkodnak; mások az európai művészeti irányzatokat ültetik át honi talajba. Műfaji sokrétűségük, változatos stílusmegoldásaik szervesen illeszkednek a modern magyar művészet összképébe. Gádor István: Falikerámia a Metropol Szállóban (részlet) Szelényi Károly felvétele 20