Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Dr. Berti Béla: Budapest lakástelepítési tervei 1971-1975

Dr. Berti Béla Tíz év telt el a 15 éves lakásfejlesztési tervről hozott 1.002/1960. sz. kormányhatározat megjelenése óta. Bár az elmúlt tiz évben — a II. és III. ötéves tervidőszak alatt — a főváros lakásépítési tervét teljesítette, mégis, az urbanizálódási folyamat következtében Budapest népessége napjainkban is még olyan mértékben növekszik, amivel a lakásépítés alig képes lépést tartani. A lakáskérdés a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusán is reflektorfénybe kerül. E rövid cikk keretén belül Budapest lakástelepítési terveivel kapcsolatban arra a kérdésre kívánok kitérni, hogy a IV. ötéves tervidőszakban hány lakást fogunk megépíteni és azok túlnyomórésze hol fog épülni. A kartogrammon a koncentrált lakásépítéseket, avult városrészek rekonstrukciójának és városrészközpontok kialakításának az 1971 —1975. évek között javasolt lakásépítéseit mutatom be. A IV. ötéves terv során az egyik változat szerint 85, a másik szerint 100 ezer lakás fog megépülni. Ez még mindig nem jelenti a mennyiségi lakáshiány felszámolását, csupán a lakásállomány minőségi javítását. A tervezett 85 ezer lakásból 49 ezer 22 olyan települési helyen épül, amely koncentrált építkezések az előző, III. ötéves tervidőszakban már megkezdődtek, míg az 1971 — 1975. évek között újabb 15 települési helyen további 24 ezer lakás építése indul meg. A többi 12 ezer lakás családi és társasházas lakásépítések formájában, elszórtan valósul meg. Amennyiben 85 ezer lakás helyett 100 ezret sikerül felépíteni, akkor 5 ezerrel a már kijelölt lakástelepülési területek közül négynek a lakásszáma emelkedni fog, míg a többi 10 ezer lakásból négyezer a Fehérvári út, kétezer a Hungária körút környékén épülne, négyezer pedig több települési helyen elszórtan. A szóbanforgó évek között építésre előirányzott 85, illetőleg 100 ezer lakásnak a fele a budapesti házgyárak terméke lesz. 50 ezer házgyári lakásból ugyanis öt év alatt 47 ezret Budapesten szerelnek össze, csupán 6%-át a fővárost környező városokban és községekben. Erre az időszakra esik tehát a házgyári technológia szélesebb körben való alkalmazása, ami a további években — 1975 után — fokozódni fog. Az egyes lakástelepítési helyek külön-külön való ismertetése előtt három megjegyzést kívánok tenni. Az első az, hogy az 1976 — 1980. évek között már csak alig néhány nagyobb építési területen (káposztásmegyeri lakástelepítés, a belső városrészek rekonstrukciója) kezdődik állami erőből koncentrált lakástelepítés, ezért az említett — 1971 —1975. évek közötti — fővárosi lakástelepítések az egész lakásépítkezési tevékenységre vonatkozólag meghatározó jellegűek. Másodszor: a bemutatott kartogramm világosan mutatja, hogy a jelentősebb lakástelepítési területek a városmagot körülvevő közelebbi és távolabbi gyűrűkben helyezkednek el, úgy, hogy kapcsolatuk a belső városmaggal — a Belvárossal — sugaras, a városrészközpontokkal pedig gyűrűs irányban megtalálható. Harmadik megjegyzés: a térképen érzékeltetett lakásszámok a jelzen települési helyen csupán a IV. ötéves terv során épülő lakásszámot jelentik. A IV. ötéves tervidőszak legnagyobb lakásszámú építési területe az Űjpalotai, vagy az új lakónegyeden keresztülhúzódó utak neve után a Gazdálkodó úti, páskomligeti (22. sz.). A 136 hektárnyi — a Népligetnél is nagyobb — új település a pesti Thököly és Erzsébet királyné út vonalának meghosszabbításában a rákospalotai Felszabadulás útjától délre, a Gazdálkodó út mentén kapott helyet. A tervezett két főútra fűzve és az azok mögé eső területrészen mintegy 12 — 14 ezer lakás építésére kerül sor, és majdnem mind a most következő öt év alatt fog épülni. Ez az építkezés csaknem megkétszerezi a kerület lakóinak számát. Az új területrész felszabadítása nem igényel jelentékeny szanálásokat. Mintegy 160 olyan lakást kell lebontani, amely — földszintes, falusias házakban — már akkor sem volt korszerű, amikor elkészült. Egy ilyen lakás helyett csaknem száz modern lakás épül. Túlnyomórészt a Pest északi határában épült harmadik házgyár első termékeiből szerelik össze a lakóházakat. A 12-féle típusépülettel és hatféle egyedi épülettel városméretben is változatosságot nyújtó lakóépületek lakásszáma 16-tól 540 lakásig sokféle változatot hoz. A tervekben még 25 emeletes „felhőkarcolók" építése is szerepel. A lakásarány ahhoz az elvhez igazodik, hogy a nagyobb családok főleg az alacsonyabb épületekben nyerjenek elhelyezést. A lakásfajták és nagyságok bőséges választéka áll a beköltözők rendelkezésére: a garzon lakásoktól a három és fél- négyszobásig minden lakásfajta előfordul, zömében loggiával vagy terasszal. Űjpalotán építenek először nagyobb számban az eddigieknél jobban megosztott, fekhelymentes, nappalival rendelkező lakásokat, amelyekben a tervezett lakóelőterek és étkezőhelyiségek még fokozzák a lakások sokrétű felhasználhatóságát. A rákospalotai új lakónegyedeknek a belső városnegyedekkel jó összeköttetése lesz, a 67-es villamos és a 7/c jelzésű autóbusz vonalának meghosszabbítása, valamint a régi földalatti vonalának továbbvezetése révén. A közúti kapcsolatot úgy teremtik meg, hogy a Thököly út vonalát a Csömöri úton keresztül meghosszabbítják. A forgalom lebonyolítására át kell majd hidalni a Rákos-patakot és felüljárót kell építeni a Körvasútsor fölé. A viszonylag sűrűn beépülő területen egyrészt a házak mögött zöldterület tisztítja majd a lakónegyed levegőjét, másrészt olyan fűtési rendszert vezetnek be, amely nem szennyezi a levegőt. A Csömöri út és Bosnyák út vonalában új főgyűjtőcsatorna és új vízfőnyomócső építésére is sor kerül. A földgázhálózatot máris kiépítették. Nagyságrendben a másik jelentős lakásépítés Zuglóban már megkezdődött (21. sz.). Itt a beruházási program eredetileg 8434 lakás építését irányozta elő. A beépítés intenzitásának növelésével a még 1965-ben készült új tervek szerint Zuglóban 12 ezernél is több lakás felépítésére kerül sor, ebből nyolcezeré a IV. ötéves tervidőszakra esik. A nagyjából sík, csak a Rákos-patak irányában enyhén lejtő területrész a környező főútvonalak (Kerepesi, Nagy Lajos király, Szentmihályi, Keresztúri, Fehér út stb.) révén a városmaggal, a környező ipari területekkel és a kerület központjával is szerves kapcsolatban áll. A felsorolt utak a területet három részre tagolják. Az egyik és egyben a legnagyobb a Kerepesi, a Szentmihályi út és a Füredi utca, illetve Örs vezér tere közötti; a másik a Füredi és a Vezér út, illetőleg a Fogarasi út, valamint a Rákospatak közötti; a harmadik az, amelyre a Nagy Lajos király útja mentén épülő házak fűződnek fel. Jelenlegi beépítési módja ma már elavultnak mondható, egyébként túlnyomórészt jó állapotban levő földszintes, elszórtan egyemeletes lakóépületek vannak itt. A meglevő és részben építés alatt álló alapközművek gazdaságosan biztosítják a terület teljes közművesítését. A zuglói lakónegyed épülő lakásainak közel háromnegyede a Larsen-Nielsenféle dán házgyár termékeinek felhasználásával, tízemeletes házakban épül. Ezek mellett 16 emeletes lakóépületekkel is találkozunk majd. A lakásoknak csupán 4 százaléka lesz egyszobás, négy férőhelyes és annál kevesebb is csak 20%-a. így 50 ezernél is többen laknak majd azon a területen, amely kelet felől közvetlenül csatlakozik a Nagy Lajos király úti és Kerepesi úti, máris mintegy 20 ezer lakosú lakótelepekhez. Az Örs vezér téren új — bármelyik kerületinél jelentősebb — városrészközpont kialakítására került sor, a metró, a BHÉV, az autóbusz- és villamos végállomások révén. Az Árpád-hídtól délre elterülő — a Duna és a Váci út közötti — terület igen kedvező adottságai úgyszólván kötelező erőve1

állították a tervezők elé a feladatot, hogy itt városesztétikai szempontból is impozáns városrészt alakítsanak ki. Az említett kedvező adottságok elsősorban természetföldrajzi helyzetéből adódnak (a közvetlen dunaparti fekvés, a Margitszigettel, illetőleg a budai hegyvidékkel szemben), de nem másodlagos fontosságú a városszerkezetben elfoglalt helye sem (a városközponttal való közvetlen kapcsolata). Közművekkel és utakkal való jó ellátottsága a terület intenzív, nagy laksűrűségű beépítését teszi lehetővé. Az új városrész méltó módon fogja lezárni, illetőleg köti majd össze a két világháború között épült Szent István parkot az Árpád-híd pesti hídfőjénél épült modern lakónegyeddel. A kedvező adottságok ellenére is a városépítésnek sok akadállyal kell megküzdenie: a korszerűtlen, kisebb-nagyobb ipari üzemek és a bontandó állagú lakások felszámolásával. Az Üjlipótvárosban (20. si.) a Gogol és Dráva utcák között a módosított terv szerint 2.200 lakás épül. A 8,9%os lakásszanálási arány — a rossz megjelenésű, avult lakóházak miatt — értékben mérve csupán 4,8%-os. A lakások Larsen-Nielsen-féle dán házgyári technológiával épülnek, 10 — 16 emeletes épületekben. Csupán 317 lakás épülne hagyományos módszer szerint. A Józsefváros (7. sz.) folyamatban levő rekonstrukciója kapcsán azon a területrészen, amelyet a József körút, Baross-, Illés-, Tömő-, Szigony utcák és az Üllői út határolnak, az IV. ötéves tervidőszak során 2500 lakás építését tervezik. Komoly és egyre sürgetőbb probléma a meglevő nagymennyiségű avult lakás-, üzem- és közintézményállomány felszámolása. A Nagykörút, Üllői út és Baross utca közvetlen vonzáskörzetében elhelyezkedő, centrális fekvésű lakóterület csúcsforgalma az említett három nagyforgalmú útvonal két-két iránya között oszlik meg. A vízzel, csatornával, gázzal való ellátottság jól biztosított, a zöldterület teljes hiánya ugyanakkor megoldásra vár. Kőbányán már ebben az évben megkezdték a Mádi- Harmat- és Gitár utca határolta öt hektárnyi területen egy 670 lakásos lakótelep építését, amelynek zsaluzatos technológiára tervezett tíz 6 Budapest lakástelepítési tervei 1971 -1975