Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Dr. Preisich Gábor: I. Az adottságok és a tervezésfeladatai

kerüljön, olyan tervre van szükség, amely a társadalmi érdekek szem előtt tartásával a város fejlődésének térbelileg és ágazatilag arányos keretét határozza meg. Ez alapul szolgálhat az egyes területek részletes rendezési tervének elkészítéséhez, végső soron az egyes ágazatok beruházásainak elhelyezéséhez, időbeli és térbeli összehangolásához. Az általános városrendezési terv tehát nem a részletfeladatokat, nem egyes épületek helyét, vagy elrendezését tartalmazza, hanem a város területének felhasználását, a lakó-, az ipari, a zöldterületek elhelyezkedését és jellegét, a központok helyét, a közlekedési hálózat főbb vonalait és a közművek hálózatának rendszerét rögzíti. Nem meghatározott időre, hanem a fejlődésnek meghatározott távlati állapotára szól. Ez az állapot a fejlődés ütemétől függően rövidebb vagy hoszszabb idő alatt is bekövetkezhet. Budapest és környéke általános városrendezési terve távlatának alapja az az állapot, amikor a város lakosságszáma kb. 2,250 ezerre, a városkörnyék lakossága a mai 320 ezerről 500 ezerre növekszik. Előzetes demográfiai számítások szerint ez a századforduló táján következik be. A körülbelül 30 éves távlat támpontot ad arra vonatkozólag is, hogy a gazdasági és műszaki fejlődésnek milyen mértékével számolhatunk. A számítások alapja az a feltételezés, hogy a budapesti agglomeráció lakosságszámának növekedése a jövőben lassúbbodik; a fejlesztésnek elsősorban a növekvő igények kielégítését kell szolgálnia. E tekintetben az egyes szakemberek álláspontja eltérő. Van olyan nézet, mely szerint Budapest növekedésének minden lehető eszközzel gátat kell vetni, mert ez az ország többi városának fejlődését akadályozza. Más nézetek szerint a meglevő ipari és szellemi potenciál elsősorban a főváros erőteljes fejlesztését indokolja. Véleményünk szerint egyik szélsőséges nézet sem fogadható A budai villanegyedek épületei magas lakóértékűek, de beépítésük sokhelyütt túlzsúfolt el. A főváros fejlődésének adminisztratív eszközökkel való megakadályozása helytelen volna, azonban az ország más területeinek fejlesztése érdekében kívánatos arra törekedni, hogy a főváros fejlődése intenzív módon történjék, s csupán kisebb mértékű lakosságnövekedést igényeljen. Az ilyen jellegű országos decentralizálási politika eddigi eredményei elvitathatatlanok. Az utolsó tíz évben a többi magyar város kétszer olyan gyorsan növekedett mint Budapest, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. A népgazdaság különböző ágazatai jelentős erőfeszítéseket tesznek a már fennálló és a növekedő igények kielégítésére. így előfordulhat, hogy a városrendezési tervben alapul vett állapot egyes vonatkozásokban hamarabb következik be. Az is feltételezhető, hogy a lakosságszám az előzetes számításokhoz képest gyorsabban, vagy lassabban fog növekedni. Az ilyen eltérések nem mondanak ellent az általános városrendezési tervnek. Hiszen a város fejlődése állandó, meg nem szakadó folyamat, s a rendezési terv lényegében nem más, mint ennek a folyamatnak egy feltételezett állapotára felvett metszete. Az 1960-ban elfogadott terv Az 1960-ban jóváhagyott általános városrendezési terv előzménye az 1932—1940 között Harrer Ferenc irányításával készült — az egyesítés előtti „Kisbudapest" területére vonatkozó — városfejlesztési program. Az általános városrendezési terv első ízben foglalta össze egységes koncepcióban a Budapest fejlesztésével kapcsolatos — területi kihatású — teendőket, és határozta meg a távlatban 2 300 000 lakosúnak feltételezett város településszerkezetét. A kormány jóváhagyása óta eltelt egy évtized nagyjából igazolta a tervban rögzített irányelvek és területi javaslatok helyességét. Budapest fejlődése, különösen a lakás telepítés, a közlekedés fejlesztése és a közművesítés terén, tíz éven át — kisebb eltérésekkel — az előirányzatnak megfelelően folyt, ezért az elmúlt évtizedben csupán kisebb módosításokra szorult. Megváltoztak azonban a távlati fejlesztési célkitűzések alapjául szolgáló kiinduló adatok és lehetőségek. Indo-Budapest óriási kiterjedésű családi-házas területei között viszonylag kevés a gazdaságosan közművesíthető, zártsorú beépítés kolttá vált tehát a terv felülvizsgálata, s többirányú, összehangolt továbbfejlesztése. A felülvizsgálat indokoltsága A terv készítése óta lefolyt népszámlálási adatok alapján demográfiai számítások készültek a lakosságszám várható emelkedéséről, a családnagyságról, s ezzel kapcsolatban a lakásszükségletről. Kiderült, hogy a lakáshiány megszüntetéséhez, a szükségletek kielégítéséhez sokkal több lakást kell építeni, mint ahogy ezt az i960, évi terv feltételezte. A lakásépítés a népgazdasági tervezésben súlyponti helyre került és mennyiségének gyors emelkedése várható. Mindez a koncentrált lakásépítés céljára kijelölt területek jelentős növelését igényli. Az elmúlt tíz év alatt Budapesten a lakásépítésre alkalmas szabad területek úgyszólván kivétel nélkül beépültek. Ezért sürgős feladattá vált a városrekonstrukció; ez elavult, rossz állapotú városrészek folyamatos átépítése. Magyarországon is megindult a személygépkocsi közlekedés rohamos fejlődése olyan mértékben és ütemben, amelyet az i960, évi terv készítése idején még aligha lehetett érzékelni. A motorizáció szükségleteit és követelményeit a felülvizsgálat során figyelembe kellett venni, nem csupán az úthálózat és a forgalmi csomópontok rendszerében, de a tömegközlekedés, a gyorsvasúti hálózat meghatározásánál is. A motorizáció növekedése, ezzel kapcsolatban az út- és gyorsvasúti hálózat fejlesztése kihat az egész városszerkezetre; a lakástelepítésre, az ipari területek elhelyezésére és a központok rendszerére is. Alapvető változást jelent a város energiaellátásában, annak tervezésében az alföldi szénhidrogén-kincs feltárása. így lehetővé válik a távhőellátás és az egyedi gázfűtés kiterjesztése, s ezzel a város levegőjének megjavítása is. Az 1960-ban jóváhagyott terv, valamint a felülvizsgálat során szükségessé vált módosítások és kiegészítések alapján készült el az új általános városrendezési terv javaslata, amelynek néhány problémakörét e sorozat következő cikkei ismertetik. 5"