Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Dr. Nemes Tibor: A szolgáltató hálózat fejlesztése

szorulnak, vagy akik családi körükbe a környezeti ártalmak miatt még nem bocsáthatók viszsza. Az elmebetegek szociális otthonaiban azok a szociális szempontból ellátatlan elmebetegek és 16 éven felüli értelmi fogyatékos személyek nyernek elhelyezést, akik kórházi gyógykezelésre nem szorulnak és rendszeres munkatherápiás foglalkozásra testi vagy szellemi állapotuk miatt nem alkalmasak. A rendelkezésre álló felmérések és külföldi adatok szerint az ilyen irányú szükséglet io ooo lakosra számítva 6—7 férőhelyre tehető. Kevés tehát szociális osztályunk 940 férőhelye, sőt, a fővárosban az idősek magas számarányát tekintve, még az 1200—1400 férőhely sem látszik elegendőnek. E cikk keretében számos részletkérdésre nem térhetünk ki, de a tárgyalt anyag is mutatja, hogy az elmebetegügy megoldása a népgazdaság és a társadalom számára egyaránt nagy feladatot jelent. Megoldása — főként gazdasági kihatásai miatt — csak több tervidőszak céltudatos munkájával biztosítható. Bár vannak lehetőségek, amelyek révén kis erőfeszítéssel is segíthetnénk a helyzeten. A János kórház elmeideg osztályán egy orvosi lakás felszabadításával 14 elmeágyfejlesztés lenne biztosítható. Hasonló lehetőség a Róbert Károly körúti kórházban is van. A XXI. kerületben egy lakás kiürítésével elérhető volna, hogy a gyermekideggondozóban és a nevelési tanácsadáson megjelenő gyermekek ne elmebetegekkel és alkoholistákkal közös váróteremben üljenek, illetve ne közös helyiségben kerüljenek vizsgálatra. Meg kell tehát ragadni minden lehetőséget a helyzet javítására. Erre kötelez a megelőzés elve is, amelynek az elmeegészségügyben különösen nagy a jelentősége. Elmekataszter felállításával a családtervezésben is mód lesz megfelelő tanácsadás megszervezésére; sok esetben meg lehet majd előzni az elmebetegség kifejlődését, a betegeket pedig gyógyultan tudjuk visszavezetni a társadalomba, családjukhoz. A betegségek megelőzése, hatásos gyógyítása, a korai leszázalékoltak és rokkant nyugdíjasok számának csökkentése, valamint a képességnek megfelelő foglalkoztatás a társadalombiztosításban, a szociális kiadások csökkenésében és a társadalmi termelés növelésében is megtérül. Ezért jelenti az elmeellátás megfelelő fejlesztése nemcsak a főváros egészségügyének, de egész társadalmának is fontos és megoldásra váró problémáját. FORUM A szolgáltatóhálózat fejlesztése Előző cikkeinkben a főbb ipari szolgáltatójavító tevékenységekről írtunk. Igyekeztünk felhívni a figyelmet a fontosabb problémákra és választ adni több olyan kérdésre, melyeket az elmúlt évek fejlődése vetett fel. A textiltisztítás, a háztartási gépek és a gépjárművek javítása, a lakáskarbantartás ma már alapvetően fontos szolgáltatások. Az elkövetkezendő években az életkörülmények változása, az életszínvonal emelkedése ezen tevékenységek gyorsabb ütemű fejlesztését követelj meg. A Kormány 1038/1969-es határozata nagy súlyt helyez arra, hogy az igények fejlődésével párhuzamosan emelkedjen a szolgáltatások teljesítőképessége és színvonala. Az ipari javító-szolgáltató tevékenységek többsége az üzlethálózaton keresztül teljesíti a lakossági megrendeléseket. Ezért a szolgáltatások tervezésénél az egyik fontos feladat a fiókhálózat fejlesztése. Hosszú ideig elhanyagolták e területet, mert csak a kereskedelmi üzletek fejlesztésére törekedtek; ez azt eredményezte, hogy a város központi fekvésű területein kívül nagy városrészek ellátatlanok voltak. Az embereknek gyakran kilométereket kellett megtenni ahhoz, hogy ruhát, cipőt javíttassanak, vagy textiltisztító üzletet találjanak. Különös jelentőséget kapott az üzlethálózat fejlesztése a városépítés fellendülésével, az új lakótelepek építésével. A második ötéves tervvel egyidőben kidolgozott hálózatfejlesztési-telepítési elvek megvetették az alapját egy ésszerű fejlesztési politikának. Az i960—64. közötti években megnyílt 539 üzlettel sikerült elérni, hogy a fővárosban kialakult a legalapvetőbb, gyakran igénybe vett szolgáltatások fiókhálózatának rendszere. A tervciklus alatt — a többi között— 102 fodrászattal, 62 textiltisztító-vállaló egységgel, 119 cipő-, ruhajavító és méretes fiókkal, valamint 59 háztartási és elektroakusztikai készüléket javító szervizzel bővült az ipari szolgáltató hálózat. így 1965. végére a fővárosban 2100 szolgáltató fiók működött. Ott még maradtak ellátatlan területek, ún. „fehér folt"-ok, ahol helyiségek hiányában nem lehetett üzleteket létesíteni. Űj szolgáltatóházak Az elért eredmények alapján a harmadik ötéves terv időszakában már nem a hálózat számszerű növekedését kellett biztosítani, hanem azt, hogy — csökkentsük az ipari szolgáltatásokban a „fehér folt"-okat; — biztosítsuk az erőteljes ütemben épülő lakótelepek szolgáltatással való ellátását; — tovább szélesítsük az üzletek hálózatát az alapvető szolgáltatásokon kívül más tevékenységekben; — a hálózat telepítésénél segítsük elő az új, gazdaságosabb módszerek kialakítását; — a meglevő üzleteket korszerűsítsük, modernizáljuk. Az elmúlt öt évben a szolgáltatóipari fiókhálózat fejlődése a fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata alapján — a fehér foltok megszüntetése érdekében — szolgáltatóipari üzletházak kezdték, illetve kezdik meg az idén működésüket, olyan ellátatlan területeken, ahol csak új építkezéssel lehetett a szolgáltatásokat biztosítani. Ilyen házak épültek és működnek már: a II., Pasaréti úton négy, a XI., Bazsalikom utcában három, a XII., Zugligeti úton négy, a XII., Normafa úton öt, a XV., Cservenka Miklós téren hét, a XVI., Szabadság úton kilenc, a XVII., Pesti úton nyolc, a XVIII., Vöröshadsereg útján három, a XXI., Kalamár József utcában öt szolgáltatást végző üzlettel; augusztusban került átadásra a X., Pongrácz úti szolgáltatóház. Még az idén elkészül a VIII., Százados úti szolgáltatóipari üzletház is. Ezek az épületek tömörítik magukban a legfontosabb szolgáltató tevékenységeket, melyeket a környék lakossági igényeinek felmérése alapján határoztak meg. Mindegyik üzletházban az alapvető szükségleteknek meg-28