Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - A címlap: Czeizing Lajos felvétele

A szolgáltató ipar fejlődésében rendkívül nagy szerepe van a városiasodásnak. A városokban — a technika fejlődésének hatására — teljesen megváltoznak az emberek életkörülményei, fokozva a szolgáltatások iránti igényeket. Ezért városokban az egy főre jutó szolgáltatások értékének mutatója jelentősen meghaladja a falvakban egy főre jutó szolgáltatások mutatóját. A városiasodás szerepét a szolgáltató ipar növelésében jól megvilágítja a következő példa. A Szovjetunióban 1965-ben a lakosság 1330 millió rubelt fordított ipari javító-szolgáltatásokra és méretes tevékenységre. Ennek az összegnek kerek _ 80 százalékát a városi lakosság, az összlakosság 53,4 százaléka költötte el. Vagyis amíg egy városi lakos átlag 8 rubel 70 kopejkát fordított ilyen célú szolgáltatásokra, addig egy falusi lakos csak 2 rubel 40 kopejkát. Amikor megállapítjuk, hogy a technika fejlődése milyen nagyarányú változásokat idéz elő a munkamegosztás szerkezetében, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szolgáltató iparban azért olyan magas a foglalkoztatottak aránya, mert ezen a területen a műszaki fejlődés összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a gazdasági tevékenység más ágaiban. A fogyasztás és a szolgáltatások A foglalkoztatás szerkezeti arányainak a szolgáltatások javára történő eltolódása szoros összefüggésben áll a lakossági fogyasztás szerkezeti változásaival. Jól érzékeltetik ezt néhány fejlett tőkés ország mutatószámai. (2. sz. tábla) Belgiumtól eltekintve, az említett országokban a szolgáltatások növekedése jelentősen meghaladta az anyagi fogyasztás arányát. A szolgáltatások hazánkban is gyorsabban növekednek, mint az összfogyasztás általában. Amíg a összes fogyasztás 1966-ban 80 százalékkal haladta meg az 1955. évit, addig az összes szolgáltatások értéke 130 százalékkal volt magasabb az 1955. évinél. Természetesen, Budapesten a lakossági szolgáltatások emelkedésének aránya az országos átlagnál jóval magasabb volt. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység teljesítményének statisztikai számbavétele az 1961. II. törvény életbelépte óta történik. 2. sz. tábla A lakosság fogyasztásának növekedése Megnevezés A lakosság fogyasztása 1963-ban az 1955. évi %ában Megnevezés Anglia Svédország Belgium Olaszország Ausztria Élelmiszer 124 128 128 160 150 Ruházkodás 127 129 135 146 142 Lakás 122 141 138 173 159 Egyéb szükséglet 137 142 139 r88 190 Fogyasztás összesen 124 128 128 160 150 Ebből: szolgáltatás 131 136 127 177 176 A növekedés üteme: összes fogyasztás 2,7 3,1 3»i 6,1 5,2 Ebből: szolgáltatás 3,4 3,9 3,0 7,4 7,3 3. sz. tábla Budapesten 1960 — 68 között a kereskedelmi forgalomban eladott fontosabb háztartási gépek száma (db) Év Porszívó gép Parkettkefélő gép Mosógép Centrifuga Hűtőszekrény i960 15 401 5 55° 39 690 388 8 Iio 1961 23 022 5 367 36 160 4 395 8 924 1962 25 665 4 036 31 601 7 457 11 659 1963 26 OOI 4 737 32 093 18 235 19 264 1964 36 364 4 382 31 428 22 873 28 974 1965 43 837 4 937 33 892 32 962 42 404 1966 34 906 4 489 35 463 26 537 44 727 1967 29 194 2438 29 253 36 345 43 780 1968 42 723 2 188 31 441 27 437 53 5°7 1960 — 1968 összesen 277 113 38 124 301 021 1 176 629 261 349 4. sz. tábla Budapesten 1960 — 1968 között a kereskedelmi forgalomban eladott híradástechnikai cikkek száma (db) Év Rádió és zeneszekrény Televízió Magnetofon Lemezjátszó i960 48 422 27 979 7 752 9 549; 1961 43 346 45 998 6 997 4872 1962 41 874 47 001 6 022 3689 1963 46 915 49 843 3 821 6 829 1964 46 336 60 210 4452 5 550 1965 43 563 44 979 3 774 9 834 1966 63 376 41 184 3 471 6 665 1967 58 600 35 648 9 724 8 912 1968 144 601 67 029 19 985 11 446 1960—1968 összesen 537 033 419 871 65 998 67 346 2 Lényegében azóta valósul meg olyan gazdaságpolitika, amely a lakossági javító-szolgáltatás iránti igények minél teljesebb kielégítésére törekszik. Budapest iparának a felszabadulás utáni növekvő ütemű fejlesztése és más ágazatoknak ezzel szükségszerűen együtt járó bővülése a foglalkoztatási szint nagyarányú növelését tette lehetővé. Miután a munkába bevonható férfi munkaerő-tartalékok fokozatosan kimerültek, a társadalmi-politikai felfogásnak megfelelően a férfi munkaerő teljes foglalkoztatása mellett szükségessé vált a nők egyre nagyobb mérvű bekapcsolása a termelő munkába. Ennek eredményeként 1966-ban a Budapesten munkaerőforrásként figyelembe vehető nők 85 százaléka aktív kereső volt. A nők ilyen nagyarányú foglalkoztatottsága megkívánta a technikai felszereltség növelését, elsősorban a háztartási munkák gépesítését. A háztartási munkák gépesítésének ütemét jellemzik a 3. sz. táblában foglalt adatok. Az életszínvonal emelkedése a lakosság kulturális és műveltségi színvonalát is gyors ütemben emeli. A kulturális igények hatása jelentkezik a rádió- és televízió készülékek, valamint a magnetofonok és lemezjátszók iránti kereslet állandó növekedésében is. Mindamellett, hogy több rádió esetén egy-egy család csak egy rádiót tartozik a Postaigazgatósághoz bejelenteni, a budapesti rádióelőfizetők száma 1969 végén 643 ezer, a TV előfizetőké pedig 432 ezer volt. Az életszínvonal emelkedése jut kifejezésre a személygépkocsik számának ugrásszerű növekedésében is. A gépkocsi állomány különösen az utóbbi években szaporodott nagy ütemben. (5. sz. tábla) 5. sz. tábla Budapesten a személygépkocsik számának alakulása Év Személygépkocsik száma összesen db Ebből: magánszemélygépkocsi A magánszemélygépkocsik számának növekedése Index: i960 = 100 i960 15 303 8 890 100,0 1961 18 384 11 544 129,9 1962 23 194 16 124 181,4 1963 29 379 21 380 240,5 1964 34 686 25 896 29i,3 1965 38 864 30 444 342,5 1966 45 005 36 385 409,3 1967 55 044 45 190 508,3 1968 57 065 45 530 512,1 A házimunkát könnyítő, a mindennapi életet kellemesebbé tevő berendezések, gépjárművek, tartós fogyasztási cikkek állományának növekedésével egyidőben és párhuzamosan jöttek létre ezen gépek és berendezések működését biztosító szervizhálózatok; a tartós fogyasztási cikkek javítását végző szolgáltató iparág. A szervizhálózatnak alapvető feladata a garanciális és az úgynevezett fizető javítások végzése. A javító-szolgáltató ipar teljesítményének alakulása A fővárosban a szocialista szektor és a magánkisipar által végzett lakossági javítószolgáltatás összteljesítmény értéke az i960, évi 1,5 milliárd forinttal szemben 1969-ben