Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Volly István: „Múzeumi Zenés Délelőttök”

REIVELLERIS" címere látható az 1642-es évszámmal, mely dátum egy fontos családi eseményre utal. A későgotikus „Mátyás serleg" viszont Nürnbergben készült és a „hólyagos-serleg"-ek jellegzetes típu­sát képviseli. Nevét a fedelén belül levő, hollóval kombinált magyar címerről kapta. Ez a címer azonban a XVII. században készült és ugyan­akkor került a tárgyra, amikor azt plasztikus virágdíszítményekkel övez­ték. Nem kétséges, a címerrel azt akarták bizonyítani, hogy a serleg Mátyás kincstárából származik. A nürnbergi német reneszánszot Hans Petzolt kiváló művei képviselik. A nemzetközileg is számontartott, nagyméretű „Diánás serleg" — a fedelén álló antik istennőről elnevezett „hólyagos-harangvirágserleg", — s a csodálatos fényű gyöngyházkagy­lót tartó triton alakjával ékes „Nau­tilus serleg" a kincstár két reprezen­tatív darabja. Történeti személyhez fűződik az augsburgi művek közül az az egy méternél nagyobb ezüsttál, melyet Philipp Jacob Drentwett készített 1654-ben. A tál öblében levő jelenet Esterházy László vezekényi csatában lelt hősi halálát örökíti meg. Abra­ham Drentwett műve a „Bacchus kocsi". Ez a Habsburg ellenes Wes­selényi féle összeesküvésben résztvett és 1671-ben lefejezett gróf Nádasdy Ferenc országbíró — Esterházy Anna Júlia férjének — elkobzott javaiból, a sárvári kincstárból származik. A másfél méter hosszú, Ovidius: Me­tamorphoses jeleneteivel kifaragott elefántagyart viszont Nádasdy sógora, Esterházy Pál megrendelésére készí­tette Bemard Strauss mester 1687-ben abból az alkalomból, hogy fel­tétlenül király hű szolgálataiért I. Lipót hercegi rangra emelte. A XVII. század magyarországi ötvösművészetének emlékei között a legfigyelemreméltóbb a beszterce­bányai Bergmann Erasmus zomán­cokkal, drágakövekkel ékes színarany kupája, valamint a bravúros dombo­rításairól nevezetes nagyszebeni Hann Sebestyén allegorikus nőalakokkal díszített gyömbértartója. Az Esterházy kincstár gazdag ék­szeranyagában főleg gyűrűk és násfák vannak. A láncon viselt, melldíszül szolgáló násfák színes­zománcú, drágaköves, arany ékes­ségek. Az eljegyzési, esküvői aján­dékul átnyújtott örökértékű szim­bólumok az alkalomnak megfelelően gyakran ábrázolnak szivet, galambo­kat, a jegyességre utaló kezeket, nyilazó Ámort. A Budapesten őrzött Esterházy­kincstár ma már az egyetlen meg­maradt gyűjtemény, mely fogalmat ad a régi magyar főurak kincseskam­ráiról. Nautilus serleg. Aranyozott ezüst és gyöngyház. Hans Petzolt, Nürnberg, 1600 körül

Next

/
Thumbnails
Contents