Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Tarnáczi Lóránt: A Duna-kanyar II.

Vác. Tahin Gyula felvétele Mindez mosolyogni való igyekezet. Nekünk magyaroknak a visegrádi romok természetesen sokat mesélnek, egy idegennek azonban — jelenlegi állapotukban — másutt is megtalálható látványt jelentenek csupán. Folyóvölgyekkel tarkított középhegységekkel tele van Európa, s rendszerint az országon belül is akad még egy vagy több „olyan". Gyakori a statisztikai adatok (jószándékú) manipulációja. Senki soha még fel nem mérte: hány látogatója volt ebben vagy abban az évben a Dunakanyarnak. Antalffy Gyula az „Idegenforgalom" c. lapban mégis évi három millió turistáról tett említést. A DIB saját kiadványa ezt a becslésszerű túlzást viszont már négy millióra kerekítette ki, azt állítva, hogy Visegrádot egymagát évente egymillió túrista keresi fel. Dercsényi Dezső ezzel szemben 1968-ra vonatkozólag a következő látogatottsági statisztikát tette közzé (Idegenforgalom, 1969. 7.): Egri vár Budapest, Mátyás-templom Tihanyi apátság Visegrádi fellegvár Siklósi vár Visegrád, Mátyás-palota 338 308 látogató 300 210 látogató 208 170 látogató 167 515 látogató 165 327 látogató 160 339 látogató Tudni kell ezzel kapcsolatban, hogy a fellegvárat a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, Mátyás palotáját pedig a visegrádi Mátyás Király Múzeum kezeli. A DIB tehát a két különböző helyről kapott statisztikai adatot egyszerűen összeadja, sőt, a Salamon-torony látogatóinak a számát külön is hozzáadja, holott nyilvánvaló, hogy itt is ugyanazokról, a zömmel iskolásgyerekekről van szó! Az is kétséges, hogy vajon az így kapott adatot indokolt-e kettővel beszorozni? Mert ugyan miért megy valaki Visegrádra, ha nem azért, hogy ott a nevezetességeket megtekintse ? A Duna-kanyar kiemelt fejlesztésének egyik indítéka kétségtelenül a Balaton tehermen-Részlet a visegrádi Mátyás-palotából Árpád-kori kápolna Esztergomban Czeizing Lajos felvétele • Gink Károly felvétele Vác, székesegyház. Tahin Gyula felvétele IN.HONOREH.A5S úuiiiniuxuiu 19