Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Radnót Magda: Az Állami Szemkórház

Mapí renden: „Központi Gyermekkardiológiai Intézet", olvasom a Rosenberg-házaspár utca 27-es számú ház falán a tábláról. Fiatal lány lép be a kapun, egy kisfiú anyja kezébe kapaszkodva, majd két kamasz. Utánuk megyek. A tágas váróban mindössze hatan vangyunk. — Mikor kezdődik a rendelés ? — kérdem az egyetlen felnőttől. — Úgy tudom, reggel nyolckor — mondja a fiatalaszszony, majd hozzáteszi: minket tizenegyre rendeltek be. Néhány percig ülök a váróban, de más már nem érkezik. — Napra, órára, percre szóló meghívót kapnak gondozottaink — mondja az orvos. — így soha nincs zsúfoltság. A munkánkhoz csendre, nyugalomra és sok időre van szükség. A betegeink — gyerekek. Nagy-nagy türelemmel kell bánni velük. S ha az orvos tudja, hogy odakinn még húszan várnak rá ... Gyermekkardiológiai hálózat 1936 októberében dr. Prenczner Sándor az iskolaorvosok munkájának könnyítésére Sport és Szívvizsgáló Intézet létrehozását kezdeményezte a Dohány utcai iskolában. Ez az őse ennek a Gyermekkardiológiai Intézetnek; nem tekint tehát hosszú múltra a hazai gyermek szívbeteg gondozás. De az utóbbi két évtizedben, s különösen a hatvanas években nagy változások történtek. 1961-ben került az intézet élére dr. Bodrogi György. Már az első hetekben azon töprengett: szép, szép, hogy van egy ilyen intézet a fővárosban, de a peremkerületekből ide beutazni, innen hazautazni a gyerekkel fárasztó. Csakhogy már a hatvanas évek elejére szűknek bizonyultak a kerületi felnőtt szakorvosi rendelőintézetek; a gyermekszakrendelők száma pedig kevés. A rendelőintézetek zsúfoltak. Lehet-e, szabad-e az intézményeket egy új szakrendeléssel tovább terhelni ... ? De újak építésére nincs remény. Idő és lelemény kellett hozzá: ma a főváros öt pontján folyik gyermekkardiológiai szakrendelés. A Rosenbergházaspár utcában, az I. kerületben a Lógodi utcában, Újpesten a Bán Tibor utcában, Kispesten a Kisfaludy utcában és Zuglóban az Ida utcában. Minden rendelőnek megvan a körzete: négy-öthat kerület. E rendelőket — alközpontokat — a Rosenbergházaspár utcai központ irányítja. Az alközpontok területük körzeti gyermek- és iskolaorvosaival, s a védőnőkkel szoros kapcsolatban vannak. Mára tehát kialakult a főváros gyermekkardiológiai hálózata. Amit véglegesnek mégsem tekinthetünk, mert például a Lógodi utcai alközponthoz tartozik az összes budai kerület gyermekeinek ellátása. E szám nagyon magas, ezért a közeljövőben szeretnének a XI. és a III. kerületben is létrehozni kardiológiai szakrendelést. S amint lehetőség nyílik rá, a pestieket tovább bővíteni, fejleszteni. A „szíves" gyerekek felkutatása A központban és az alközpontokban folyó munka egyik része a gyógyítás. A szívbeteg gyerekek állandó orvosi felügyelet alatt élnek, rendszeresen vizsgálják, gyógyítják, szükség esetén kórházba, műtétre küldik őket. A munka másik — nagyobbik — része a megelőzés. „Fölkutatjuk azokat a gyerekeket, akikből szívbetegek lehetnek." Azt hittem, nem jól hallok: honnan tudnák, egy év múlva, öt év múlva kiből lesz szívbeteg? Tudják. A gyermekkor és a serdülőkor egyik gyakori betegsége a reumás láz. Meghűlés, mandulagyulladás, orr- és garatüregi hurut lezajlása után léphet fel. Ez a felnőttkori, úgynevezett szerzett szívbetegségek leggyakoribb előidézője. Minél többször esik át egy gyermek reumás lázon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szívét károsodás éri. A legelső reumás lázat ma még elkerülni nem tudjuk. De hogy másodszor, harmadszor, negyedszer ne lépjen fel, ez már megelőzhető. Gondossággal, figyelemmel, törődéssel a szülők, gyógyszerekkel és rendszeres ellenőrzéssel az orvosok részéről. Ha egy gyermeknek Budapesten, vagy bárhol az országban reumás láza van, azt a körzeti orvos veszélyeztetettként tartja nyilván. S az egészségügyi miniszter rendelete szerint ennek a gyermeknek öt éven át, de legalábbis tizennyolc éves koráig gyógyszert kell szednie, s kontroli-vizsgálatokon kell résztvennie — még ha teljesen egészséges is. Amióta a fővárosban létrehozták a gyermekkardiológiai szakrendeléseket, amióta a reumás láz megelőzése szervezetten történik, az újonnan szerzett szívbetegségben szenvedők száma egyre kevesebb. Az orvosok munkája csakugyan szervezett és alapos. A főváros egyik kerületében például kardiológus járta az óvodákat. Hétszáz gyereket vizsgált meg. Munkája valósággal sziszifuszi volt: egy-egy óvodába sokszor ki kellett mennie, hiszen mindig hiányzott valaki. Amelyik apróságnál rendellenességet talált, azt berendelte a központi intézetbe, itt alaposan megvizsgálták. És kiderült: akit itt betegnek találtak, az a körzeti gyermekorvos nyilvántartásában már szerepelt mint „szíves". Évente 30 000 vizsgálat A központban és az alközpontokban mintegy 30 ezer gyereket vizsgálnak meg. Ebből 14 ezer a gondozási ellenőrző vizsgálat. A fővárosban jelenleg 5500—5600 reumás lázon átesett gyermeket tartanak nyilván. Ennyien szedik naponta a gyógyszert. Illetve: ennyinek kellene szednie. A gyerek vagy a szülő megkapja a receptet. A gyógyszer heti négy forintba kerül. Kezdetben a négy, orvosi egyetemmel rendelkező városban: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett a gyógyszert ingyen adták. Aztán ezt megszüntették. A kardiológusok ezzel nem értenek egyet, mert vannak kiskeresetű, sokgyerekes családok, akiknek havi 16 forint is számít, s emiatt a gyógyszert nem váltják ki. Az orvosoknak kétféle szülő okoz gondot. Az, aki túlságosan félti a gyerekét, és az, aki nem törődik vele egyáltalán. Akit babusgatnak, túlzottan óvnak, nem engedik a társak közé, azon a gyereken néhány hónap alatt elhatalmasodik a betegségének tudata. Zárkózott lesz, visszahúzódó. S bár az orvosok meggyógyítják, élete végéig abban a tudatban él, hogy ő nagybeteg. Megkeseríti nemcsak a saját életét, de családjáét és munkatársaiét is. A hanyag szülő arra hivatkozik, hogy dolgozó ember, s a gyerekkel nincs ideje törődni. A maximum, hogy kiváltja a gyógyszert. De hogy a gyerek beszedi-e mindennap, azt már nem ellenőrzi. Védőnő ismerősöm mesélte: a körzetében lakó egyik gyereknek négyszer volt reumás láza. Az orvos átmeneti időre eltiltotta az iskolától, szüleivel megbeszélte, hogy a gyerek otthon sokat pihenjen, sétálnia szabad, de szaladgálni ne engedjék, és szigorúan ellenőrizzék a gyógyszerszedést. A szülők mindent Apostol Pál felvétele 16