Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Radnót Magda: Az Állami Szemkórház

Radnót Magda Az Állami Szemkórház A magyar szemészet fellegvárának történetéből Az Illés utca kisvárosi és falusi hangulatot idéző kapualjai között nem tűnik ki a 15-ös számú ház sem, legfeljebb közelről. Csak a kapun hirdetik a táblák: itt van az I. sz. Szemklinika. Felirat nem jelzi, de ez az épület ad otthont az Országos Szemészeti Intézetnek is. Nem sokáig zárják magukba az ódon falak a kórtermeket, a vizsgálóhelyiségeket és a laboratóriumokat, mert már épül a közelben, a Balassa és a Tömő utca sarkán az I. sz. Szemklinika új, korszerű otthona. Az Illés utca 15. és a Kulich Gyula tér 5. több mint hatvan éven át volt otthona a szemészetnek. A bérháznak épült, átalakított szerény épületben születtek a magyar szemészet világszerte elismert eredményei. 1907-ben alapították az Állami Szemkórházat. 1951-ig működött, ekkor létesült helyén az I. sz. Szemklinika. Az Állami Szemkórház megalapítása a trachoma-ellenes küzdelmet szolgálta. Azonban sokkal jelentősebb szerepet töltött be, mert a magyar szemészet olyan kiválóságai vezették ezt az intézetet évtizedeken át, mint Blaskovics László és Imre József professzorok. Blaskovics 1908-ban ezt írja: „A sebtiben létesített állami szemkórház nem nyerhetett végleges elhelyezést, hanem megfelelő bérházat kellett e czélra használhatóvá tenni. A belügyminiszter e czélból az Illés utczai 13. számú, a Práter utcza sarkán lévő alapítványi házat vette bérbe..." Az Állami Szemkórház megszűnéséig, tehát fél évszázadon át a „sebtiben létesített" helyen működött, sőt jogutódja, az I. számú Szemklinika, nemcsak Budapest, de az ország legnagyobb ágylétszámú szemészeti intézménye is e bérházban működik, igaz, valószínűleg már csak egy esztendeig. Az Állami Szemkórházat 1907. szeptember 22-én nyitották meg. 83 betegággyal kezdte működését, ebből 45 a fertőző, 38 pedig az ún. tiszta betegek rendelkezésére állt. Egy évvel később már 112 ágy működik, 63 trachomás és a többi szembeteg részére. Elsősorban a trachomások számára kevés az ágy: csak a legsúlyosabb betegeket tudják felvenni. A trachomás betegek részére esti rendelést szerveznek. Ma az I. számú Szemklinika 168 ággyal működik, ambulanciáján naponta kb. 100 beteget vizsgálnak, és a laboratóriumok egész sora biztosítja a korszerű oktató, gyógyító és tudományos munkát. Elavult, szűk csigalépcső vezet Európa egyik legjobban felszerelt, keringési kutatásokra berendezett laboratóriumába. Itt mérnökök és orvosok együttesen vizsgálják és kutatják a zöldhályog és az érbetegségek problémáit. Blaskovics húsz esztendőn át vezette az Állami Szemkórházat. Szó szerint otthona volt, és akkor sem vált meg tőle, amikor a debreceni Szemklinika vezetésével bízták meg. Blaskovics a magyar szemészet egyik kiváló egyénisége volt; specialistája a szemhéjak operálásának. Sok külföldi szakember csodálta meg eredeti elgondoláson alapuló műtéteit. Imre József, a magyar és európai szemészet másik kiemelkedő alakja, 1929-től 1939-ig állt az Állami Szemkórház élén. A pécsi egyetem tanszékét cserélte fel az Állami Szemkórház igazgatói állásával. Ez önmagában is jelzi, milyen rangja volt ennek az intézménynek. Az ideghártyaleválás és a szaruhártyaátültetés műtéte már mindennapos beavatkozás volt itt, amikor a klinikákon még e műtéteket nem végezték. Imre József ún. íves plasticája nemcsak minden műtéttanban, hanem a világ különböző nyelven írt tankönyveiben is megtalálható, sok esetben „magyar plastica" néven. Imre úttörő munkát végzett a szembetegségek és a hormonális zavarok összefüggésének kutatásában. Az intézet udvarán nagy ketrecben majmokat láthattak az ambulanciára bejáró betegek. A kísérleti majmokon a trachoma akkor még ismeretlen kórokozóját kutatták. Imre tanítványai és a tanítványok tanítványai ma tanszékek élén állnak. Az Illés utca 15-ben a laboratóriumokban elektronmikroszkópos és histochemiai vizsgálatokra készítik elő az anyagot. Egyes munkacsoportok más intézetekben vendégként dolgoznak, mert a kutatás kinőtte a „sebtében létesített" intézetet. Minden talpalatnyi helyet, a régi orvosi szobákat is műszerek és munkahelyek foglalják el. A szűk épületben tanterem is van. Évente 200 orvostanhallgató heti három elméleti és két gyakorlati órán sajátítja el azokat a szemészeti ismereteket, amelyeket minden orvosnak tudnia kell. A vakság megelőzése például legalább olyan mértékben feladata a nem szemésznek, mint a szemészorvosnak. Sérülések esetén az első teendőt: a szembe került malter, oltott mész, más anyag eltávolítását, a szem kimosását az első segélyt nyújtó orvosnak kell elvégezni. Tudnia kell, mikor kell sürgősen szemészeti osztályra küldeni a beteget. A szakorvosképzésben és továbbképzésben is jelentős szerepet tölt be e kopott falú bérház. A klinika 140 dolgozója, köztük 30 orvos és 34 ápolónő türelmetlenül várja, hogy új otthonába költözhessen. De nem szeretnénk, ha feledésbe merülne, hogy ezen a helyen állt az Állami Szemkórház és itt születtek a magyar szemészet kiemelkedő eredményei. Az épület és környéke lebontásra vár, itt épül majd az új VIII. kerület. Ma még az 1972-ben Budapesten rendezendő Európai Szemészkongresszus Európa különböző országaiba százszámra címzett levélpapírján ez áll: Titkárság: VIII. Illés utca 15. 15