Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Ábrahám Kálmán: Metró a Deák tértől a Déli pályaudvarig

Dr. Ábrahám Kálmán Metró a Deák tértől a Déli pályaudvarig A budapestiek a metrón ünnepeltek. Meglepetés, öröm és büszkeség töltötte el mindazokat, akik április 3-án és az azt követő hetekben kíváncsian várakoztak a lejáratok előtt, hogy először lépjenek a mélybe vezető mozgólépcsőkre. Bizonyos értelemben szimbóluínmá is vált a metró: a felszabadult alkotás szimbólumává. A várakozók sora csak hetek múlva fogyatkozott meg. A „metrózás" vasárnap délelőttjeink ünnepi műsora lett, büszkén mutogatjuk vidéki rokonainknak, távolból érkező idegeneknek. Az utasok tekintélyes hányada még ma is „látogató". A legtöbbet természetesen azok nyerték, akik a vonal mentén laknak, a zuglóiak, Mátyásföld, Kistarcsa, Kerepes, Gödöllő és a még távolabbi községek napontá utazó, a fővárosban dolgozó lakói. Ök a metró állandó utasai, számuk 250 — 300 ezer körüli. Oda-vissza 40 — 50 percet nyernek naponta, számukra már megszűnt a zsúfolt városi közlekedés idegölő feszültsége. S ők azok, akiket a budapestiek jó része irigyel, hisz a nagy többség csak a távoli jövő reményével tekint a metró újabb vonalai elé. Budapesten az utazások száma naponta megközelíti a négymilliót. A metró kelet-nyugáti vonalának üzembe helyezett szakaszán (a Fehér út és a Deák tér között) ennek csak mintegy 6 százaléka bonyolódik. De ha a legnagyobb forgalmú szakaszt, a Keleti pályaudvar, Rákóczi út és a Belváros közti forgalmat Vizsgáljuk, kiderül, hogy ebben jelentősen nagyobb szerepet játszik az üzembe helyezett metró vonal. Számítások szerint az itteni forgalomnak már 25 — 30 százaléka a föld alatt bonyolódik le. A kelet-nyugati vonal első szakaszának üzembe helyezése után a pestiek érdeklődése most a második, az építés alatt álló szakasz felé irányult. Elsősorban azért, mert a meglevő vonal folytatásában a Deák teret és Déli pályaudvart összekötő vonalszakasz újabb kapocs lesz a Duna két partján elterülő főváros között. Öt közúti hidunkon az 1965. novemberi felmérés szerint a két irányban naponta áthaladó utasok száma 885 ezer volt. A budapesti közlekedés áramlási irányainak és a napi utazások menynyiségének felmérésére végzett számlálások megállapították, hogy a belváros felé északi irányból, Óbuda felől napi 94 000, Buda nyugati kerületeiből 174000, Délbudáról pedig 188 ezer utas közlekedik. Ezekben az irányokban a várható forgalom növekedését előrebecsülve, 1980-ban Óbuda felől 189, a budai kerületekből 245 és a délbudai irányból 306 ezerre nő a napi utazások száma. A kelet-nyugati metróvonal építés alatt álló szakasza (a Déli pályaudvartól a Moszkva, a Batthyány, a Kossuth téren át a Deák térig) és folytatásában a már üzembehelyezett (Astória, Blaha Lujza tér, Baross tér, Keleti pályaudvar) vonalszakasz bizonyára jelentős hányadát veszi majd át ennek a forgalomnak. A budai kerületek közül elsősorban az I., a II., a XII., a III. kerület és a Duna jobb parti, a fővárostól északra fekvő községek — Budakalász, Pomáz, Szentendre — utazó közönségére számíthatunk. A szentendrei HÉV-vonal mentén fekvő községek utazóinak is rendkívül előnyös, a belváros felé irányuló közlekedési kapcsolatot fog jelenteni a Batthyány téri forgalmi csomópont kialakítása. A metró Batthyány téri mélyszinti állomása feletti csarnokba futnak majd be a HÉV szerelvények, s ezek peronjaitól néhány lépésre indulnak a mozgólépcsők a metró mélyállomására, illetve vezetnek fel a tér felszínére. A tervek szerint ide fog csatlakozni a 9-es villamos, a 11-es és 60-as autóbusz. Buda legnagyobb forgalmi csomópontja vár kialakításra a Moszkva téren. Nem végleges tervek szerint a Pesthidegkút-Hűvösvölgy irányából érkező 5-ös, 56-os, 22-es, 39-es, valamint a 49-es és a 28-asautóbusz, a 18-as, 56-os és az 58-as villamos utasainak nyújt elsősorban gyors, kényelmes továbbutazásra lehetőséget a forgalmi csomópont kialakítása és az átszállás lehetősége a metróra a belváros felé. A Déli pályaudvarhoz csatlakozó metró állomás elsősorban a Déli és Keleti pályaudvar közötti gyors közlekedés megteremtése miatt jelentős. A vonal mentén lakó belvárosiak könnyebben megközelíthetik a Balatonra induló vonatok pályaudvarát, valamint a XII. kerületiek részére gyors közlekedést biztosít a belváros felé. Az itt kiépítendő csomópontot a tervek szerint érinti a 39-es, a 21-es, a 12-es autóbuszjárat, a 60-as, 61-es és 58-as villamos. A kelet-nyugati irányú metrótengely kiépítése számottevően tehermentesíti majd a tömegközlekedési eszközök vonatkozásában a Margit-, a Lánchíd és kisebb mértékben az Erzsébet-híd forgalmát. A mentesítést — különösen a csúcsforgalmi időszakokban — fokozottan szükségessé teszi a személygépkocsik számának és forgalmának jelentős növekedése. A második vonalszakasz vezetése A Deák téri állomás után a Szt. István téren levő szellőzőaknáig elhúzódó fordító alagút épült. Elkészült a kihúzóvágány után a Szt. István tér folytatásában a kelet-nyugati vonalat a tervezett észak-déli metróvonallal összekötő üzemi alagút is. A fordító alagút folytatásaként a második szakasz vonala 1000 méter sugarú ívben fordul balra, a Szabadság tér felé, ahol szellőző aknát érint, majd egy további 400 méteres sugarú balra tartó ív után eléri a Kossuth Lajos teret. A két állomás közötti távolság 1130 méter, a Kossuth tér felé 5,2 ezrelékes enyhe emelkedéssel. A Kossuth tértől a Duna vonalára közel merőlegesen halad át az alagút a Batthyány térre. Ez lesz a legrövidebb alagút szakasz, mindössze 578 méter. Innen egyenes vonalon halad az alag-7