Budapest, 1970. (8. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: A budai Vár megalapítása

Az egyetlen XIII. sz.-i felszíni falmaradvány a várkertben (A két pad között) XIII. sz.-i ablakmaradvány (I., Hess András téri ún. „Vörös Sün" ház) Lőrinczy György felvételei Város az időben XIV. Zolnay László A budai Vár megalapítása A budai Vár — a tatárjárást követő években — elsősorban erősségnek épült. Ogadaj mongol nagykán halála után — 1242-ben — fia, Kujuk foglalta el atyja trónusát. Európa, s elsősorban Magyarország népe már akkor rettegésbe esett: vajon az új kán nem ismételi-e meg atyja világhódító hadjáratát? 1243-ban a pápa felszólította az aquileiai pátriárkát, hirdessen hadat, ha a mongolok újra Magyarországra törnének. Utóbb Norvégia érsekét kéri a pápa: oldja fel a norvég herceget a keresztes hadjárat vezetésére tett fogadalma alól, a herceg pedig az e célra szánt összeget fordítsa Magyarország segélyezésére, ha a tatárok egy esztendőn belül (1244. augusztus 3-ig) Magyarországra törnének. Ugyanekkor azonban IV. Béla királynak kedvező híreket jelentettek Keletre küldött kémei: Kujuk ázsiai hadszíntereken csatázik. Erre a király függőben maradt viszályait bonyolítja le szomszédaival; Velencével, Haüccsal hadakozik, majd 1246-ban II. Harcias Frigyes osztrák herceggel méri össze erejét. Ezekben az években Magyarországon békesség van. Buda, az új székváros már épül. 1246-ban villámcsapásként éri a hír IV. Bélát, Európát: Kujuk kán megírta a pápának, hogy Európa és Magyarország ellen támad. Béla király nyomban befejezi szomszédaival való fegyveres viszálykodásait. Szövetségre lép Danyiil halicsi fejedelemmel. A templomos lovagoknak huszonöt évre bérbe adja a szörényi bánságot, leköti nekik a kunok adóját — a lovagok viszont vállalják: megfelelő számú harcost állítanak a király zászlai alá, az ország megtámadása esetében. Ekkoriban írja Béla király emlékezetes levelét — a magyar történet egyik legfájdalmasabb episztoláját — IV. Ince pápának. Hü embere, a hajdan a tatár ellen Esztergomot védelmező spanyol Simon ispán siet ezzel Rómába. A levél szerint nap-nap után érkeznek a hírek arról, hogy a tatárok — megszámlálhatatlan tömegű seregükkel — egész Európát el akarják árasztani. IV. Béla kifejti: Magyarország a keresztény világ pajzsa. S megemlíti, hogy a Dunának, „az ellenállás vizének" mentén várakat építtet. Ezeknek a váraknak egyike Buda! Ekkorra tehetjük a visegrádi ún. Salamontorony építése idejét is. A második tatárjárás rettegésében Kujuk kán mozgolódásának hírére IV. Béla a védtelen, sikföldi polgárvárosok lakosait — olykor kényszerrel is — ezekbe az újonnan épülő hegyi várakba telepíti. így kerülnek Esztergom, Zágráb, Székesfehérvár, Nyitra, Trencsén, Vasvár polgárai a felépült várak falai közé. Visegrádot — Mária királyné adományából — azért építik, hogy a budai Nyulak szigetének domonkos rendi apácái itt találjanak menedéket. De mi történik ugyanekkor a budai Várhegyen? A következetesen Várnak mondott budai város építését már 1243-ban megkezdték. 1243-ban először nevezik — a várhegyi Új-Budával szemben — a régi Budát Óbudának. A városerőd első telepesei Esztergomból, Budáról (vagyis Óbudáról) átköltöző magyar udvari népek. Sorukban ott találjuk a korábban Esztergomban, a régebbi rezidenciális városban működött királyi pénzverőket is. A magyarok a Várhegy északi negyedét szállják meg. Templomuk az — akkor egy hajósnak épülő — Mária Magdolna templom. A város északi részén kialakuló magyar negyednek a Mária Magdolna templomhoz közel eső piacterét Szombat-piacnak nevezik. A Szombat-kapu közelében építik fel a királyi szállásul szolgáló Nagy-kúriát (Kammerhof). 1248-ig az oklevelek Budának még csak magyar, Buda nevét említik. Pest németjei 1244-ben — miután a királlyal megerősíttetik, s bővíttetik régi kiváltságlevelüket — még a bal parti Pest városát lakják. A jobb parti, hegyi Budára való telepítésük alighanem csak az 1247. évtől, éppen a mongol támadás megújulásának hírére veszi kezdetét. 35