Budapest, 1970. (8. évfolyam)

1. szám január - Dr. Wellner István: A római kor

Fortuna-Nemesis szobra a helytartói palotából Falfestmény-töredék a táborvárosból A katonai fürdő rekonstrukciója 1778-ból 36 «melt oltárkő, valamint egy domborműves kőtábla, mely ugyancsak őket ábrázolja. A császári helytartó palotája A táborral szemben, a mai Hajógyári szigeten feküdt a helytartói palota. A 83 X106 méteres hatalmas épülettömb nemcsak méretével, hanem építészeti kiképzésének díszes gazdagságával is méltóan képviselte a birodalom hatalmát és pompáját. A keleti, tehát Pest felé néző reprezentációs szárny hosszában egy 270 m2

-nyi alapterületű díszfolyosó húzódik. E mögött 5, mozaikpadlóval borított termet tártak fel az elmúlt évtizedek ásatásai során. A palota északi szárnyában találjuk a fürdőt. Ne gondoljunk itt holmi egyszerű fürdőszobára! Különböző hőfokú, márványborítású úszómedencékben válogathatott a helytartó és házanépe. Az ovális alakú melegvizes medence 11,3x6,5 méteres volt. A már ismertetett padlófűtés segítségével alulról melegítették; de még az oldalfalakat is üreges téglából építették, melyekben ugyancsak meleg levegő keringett. A palotaegyüttesnek két temploma is volt. A kisebbik amolyan háziszentély-féle lehetett, a nagyobbik valószínűleg a császárkultusz szolgálatában állott. A helytartó magánlakosztálya mellett különböző személyzeti szobákat és raktárakat találunk — természetesen sokkal szerényebb kivitelben. A főépület valószínűleg all.—III. század fordulóján épült, és a III. század utolsó éveiben a Duna vízszintjének emelkedése miatt üríthették ki. A rendszeres és alapos kiürítésre vall, hogy a hatalmas épülettömbből jóformán semmi lelet, használati tárgy nem került elő. A táborváros A katonai tábort úgynevezett táborváros vette körül, ahol a katonaságot kiszolgáló iparosok, kereskedők, korcsmárosok laktak. Mivel a közkatonák nem nősülhettek meg, ugyancsak itt éltek a hozzájuk tartozó, nem törvényes házasságban élő aszszonyok és gyermekeik is. Egyébként eléggé általános volt, hogy a katonák, miután 20 vagy 25 évi szolgálat után leszerelték őket, asszonyaikat feleségül vették és gyermekeiket törvényesítették. A táborváros északi széle nagyjából a mai Bogdáni, a nyugati majdnem a Bécsi útig terjedt. Délen a Nagyszombat utcai amfiteátrumig húzódott, keleten pedig a Duna határolta. Katonai jelvényvivő egy szarkofágról Körülbelül 30 000 ember élhetett ezen a területen a II.—III. szájadban. Két nagyobb, viszonylag jó állapotban feltárt lakóházát ma is megtekinthetjük a Korvin Ottó u. 63. szám alatt, illetve a Hévizi úti lakótelep területén, a Meggyfa utcában. (Ez utóbbiról, a közben nemzetközileg ismertté vált Hercules-villáról, a mitológiai jeleneteket ábrázoló, színes mozaikpadlóiról már részletesen írtunk e folyóirat 1966. májusi számában.) Elkészültek itt a modern vonalú védőépületek is, s most szépen parkosított környezetben várja látogatóit az I.—III. századból való, 14 helyiségből álló, külön für-