Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - Somogyi Árpád: Régi pesti ötvösművészet

A főváros életéből Május 4-én volt 25 esztendeje, hogy a felszabadulás után megjelent az első budapesti telefonkönyv. Negyven oldalon 600 előfizető nevét tartalmazta. A most készülő, sorrendben tizenkettedik távbeszélő-névsor a jövő esztendőben jelenik meg, 800 oldalon 200 ezer egyéni előfizető nevével. A gyermekbalesetek száma, a tavalyi első negyedévhez viszonyítva, több mint 10 százalékkal nőtt Budapesten. A balesetek következtében hat gyermek meghalt, tizenegy pedig súlyosan megsérült. Különösen a 8 — 12 év közötti kisfiúk szertelenek, játékaik sokszor a forgalmas úttesten zajlanak. A legtöbb gyermekbaleset az idei év első három hónapjában, a VIII. kerületben történt és csaknek hasonlóan veszélyes terep a XI., a XX. és a VII. kerület. A külső városnegyedekben aránylag több a gázolás, a gyermekek gyakrabban játszanak felügyelet nélkül az utcán, s a gépjárművezetők is kevésbé elővigyázatosak. A baleseti térkép szerint az iskolák, a játszóterek és a grundok környékén a leggyakoribb a szerencsétlenség. Eötvös park épül a XVIII. kerületben. A nagy magyar tudós ugyanis itt szerkesztette meg világhírűvé vált ingáját. A park a Hársfa utca és a Tölgyfa utca által határolt területen lesz, azon a részen, ahol a nagy fizikus kísérleteit folytatta. Itt állítják fel Borics Pál Eötvös-mellszobrát. A parkot Eötvös Lóránd születésnapján, július 27-én avatják. Angyalföldön a 3 —6 éves korú gyermekek száma a következő években megközelíti a 4500-at, a diákoké pedig eléri a 10 ezret. A kerület gyermekintézményei ezzel szemben rendkívül elavultak. Még ebben az évben az Árpád hídfőnél megnyitnak egy 75 személyes óvodát, s előreláthatóan három új gyermekintézményt létesítenek Új-Lipótvárosban. Két óvodát építenek a Rákospatak — Jász utca —Béke tér —Béke utca által határolt területen is, és a következő években a kerület három, tizenhat tantermes általános iskolát kap. Befejezték Segesdi György legújabb alkotásának, Marx és Engels emlékművének faragását. A művész irányításával öt kőszobrász és öt kőfaragó csaknem egyéves munkával faragta ki a szoborcsoportot 15 köbméter szürke, mauthauseni gránitból. Az emlékmű öt méter magas és két méter széles. Augusztus 20-án a Jászai Mari téren állítják fel két és fél méter magas talapzatára. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa széles körű közvéleménykutatást tartott az élelmiszer-és iparcikkellátásról. A megkérdezettek általában elégedettek voltak a gyümölcs- és zöldségellátással, ám sok panasz hangzott el az olcsó műszaki áruk hiányára. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök Budapest huszonöt vas- és műszaki boltjában megvizsgálták az áruösszetételt, s tapasztalataik igazolták a panaszokat. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság 1970 végéig 500 új utcai, forintos pénzérmével működő telefonállomást helyez üzembe. Száz készüléket újtipusú, elegáns fülkébe helyeznek, 140-et egyéb fülkékbe, illetve faliszekrénybe szerelnek fel, a többi főleg felügyelettel ellátott, szemmel tartható helyeken: kórházakban, új lakóházakban,udvarokban, kapuk alatt kap helyet. Szomorú, hogy az új nyilvános telefonokat a Posta többféle megoldással, biztonsági zárakkal kénytelen védeni. A tömegével tönkretett nyilvános telefonokat a hálózat modernizálásával egyidőben rendbe hozzák. A Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a főváros ipari termelése 1970 első negyedében 3,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedést elsősorban a nehézipari ágazat 5,9 százalékos fejlődése biztosította, mivel a könnyű- és élelmiszeriparban 1,2, illetve 5,6 százalékos visszaesés volt. Tovább csökkent a könnyűiparon belül a textil- és textilruházati-ipar termelése. Az utóbbi egy esztendőben a budapesti kisiparosok létszáma 936-tal nőtt. Közülük 361 a peremkerületekben dolgozik. Még mindig kevés a textiltisztító, gépjárműjavító, elektroakusztikai és háztartási gépjavító, valamint a lakáskarbantartó kisiparos; ezekben a szakmákban összesen 1658-án dolgoznak Budapesten. 1975-ig ezekben a kiemelt szakmákban a KIOSZ 4300-ra szeretné emelni a létszámot. Jelentősen csökkent a munkáslétszám a fővárosban az év első negyedében. Az állami iparban 20 ezerrel kevesebb munkás dolgozott, mint 1969 első negyedévében. Az iparból eltávozott munkások részben a fővárosi építőiparban, kereskedelemben, szolgáltató hálózatban, mezőgazdaságban, másrészt állandó lakhelyükhöz közelebb, vidéken helyezkedtek el. Változatlanul egészségtelen jelenség, hogy ezzel a csökkenéssel szemben folyamatosan nő az alkalmazottak létszáma. 1970 első negyedében az állami iparban 4,8 százalékkal több adminisztratív dolgozót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban, s jelenleg minden ezer munkásra a tavalyinál 15-tel több — összesen 153 — alkalmazott jut. A munkaerővándorlás az első negyedévben kevéssé csökkent: 26 500 ember cserélt munkahelyet, 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban felavatták Európa legjelentősebb amatőr csillagvizsgálóját. Hasonló nagyságú kupola csak Párizsban van; tükrös látcsövének átmérője nagyobb, mint az Uránia Csillagvizsgálójáé. ötszázzal növeli a főváros a diákotthoni helyek számát a negyedik ötéves tervben. Az elmúlt években mintegy hatszázzal csökkent a fővárosban a középiskolás diákotthoni férőhely; a szaktárcák ugyanis technikumaik egy részét felsőoktatási intézménnyé fejlesztették, s az ezekhez tartozó ifjúsági otthonokban is a saját diákjaikat helyezték el. Az intézményi helyek szaporítására annál is inkább szükség van, mert az idei tanévben is több mint ezer középiskolás diák lakott albérletben. Aggasztó tünet: Budapesten egy év alatt 15,1 százalékkal emelkedett a gyalogos-gázolások száma. A budapesti balesetekre jellemző másik nagy kategória: a járművek összeütközése. A fővárosban tavaly a közlekedési karambolok, szerencsétlanségek következtében 226 személy meghalt; 22,2 százalékkal többen, mint az előző évben. Veszélyes baleseti forrás, hogy a budapesti forgalomrendezés sok esetben helyi jellegű, azaz eltér az országos rendtől. Az ilyen helyi sajátosságokat, forgalomszervezési megoldásokat a helyismerettel nem rendelkező gépjárművezetők nem minden esetben észlelik. Budapesten több esetben a tömegközlekedési járművek által használt, sokszor igen keskeny és kanyargós útvonalakat jelölték főútvonalakká, az utak természetes adottságaival ellentétben, s ez a körülmény is, a helyi forgalmat kevésbé ismerő gépjárművezetőket megtévesztve, sok balesetet idéz elő. Az elmúlt években lazult a gyalogosok és a gépjárművezetők közlekedési fegyelme. Erre utal a gyalogos-gázolások átlagosnál nagyobb mértékű növekedése, a gépjárművezetők között az udvariatlanság, a meg nem értés és a segíteni nem akarás terjedése. A külföldi gépjárművek baleseteinek többsége a járművek összeütközéséből adódik. Külföldi járművek a legtöbb balesetet Budapesten okozzák; sorrendben ezután Győr-Sopron, Komárom és Csongrád megye következik. A Fővárosi Tanács népművelési főosztálya megvizsgálta a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlődését. Megállapította, hogy a magyar növény- és állatvilág bemutatása mellett népszerű állatkertünk fontos szerepet vállalt a pusztuló állat- és növényvilág megóvásában. A külföldi állatkertek készségesen cserélnek a nálunk tenyésztett kutyák, juhok, vagy a túzokok fejében más állatokat. Egy csimpánzért például három rackajuhot kérnek. A pesti Zoo kapcsolatban áll a tallini, a londoni, a duisburgi, az antwerpeni és több más állatkernel. Csere útján került Budapestre legutóbb kanadai puma, láma, mosómedve, kenguru, és még sok más állat. A Fővárosi Állatkert fontos szaktanácsadó intézmény is, ezen kívül igen eredményesek az állatkerti tudományos kutatások. Népszerűtlenség A Szabálysértési Kódex felhatalmazza az utcai rendőröket arra, hogy azon nyomban megbüntessék, illetve pénzbírsággal sújtsák a szemetelőket. Kódex ide, Kódex oda — a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki tettenérve, a helyszínen megkönnyebbüljön 20, 50, esetleg 100 forintjától. Különböző vizsgálatok, felmérések, statisztikák és egyéb hivatalos papírok szerint azért, mert a rendőr „népszerűtlen feladatnak" tekinti az ilyen bírságolást. Mi általában nem szeretjük egymást rendre utasítani, ha arról van szó, hogy közvagyont vagy bármilyen vonatkozásban a közösség érdekét kellene védenünk. Népszerűtlen feladat. A demokráciára hivatkozunk, a személyi szabadság szentségére, amikor nem merünk szigorúbb intézkedéseket hozni a jóízlés, az együttélés, az értelem védelmében, nevében. Térdig járunk a szotyolahéjban Budapest főútvonalain, mert, ugye, mégsem lehet csak úgy egyszerűen megtiltani, hogy a fővárosban napraforgómagot árusítsanak. A telefonfülkéket inkább biztonsági zárral szereljük fel, de a telefonrongálók nyugodtan alhatnak, a megtorlásban már nem vagyunk ötletesek. Pedig hallottunk olyasmiről, hogy külföldi városokban a telefondézsmáló nevét és lakcimét a tettenérés után kifüggesztik a telefonfülkében. Vagy például az utcai szemetelőt behívják egynapos úttisztító közmunkára. Értesültünk arról is, hogy valamelyik skandináv városban a közterek növényzetének csonkítóit arra kötelezik, hogy kétszer annyi virágtövet vagy facsemetét kötelesek az általuk elpusztított növény helyébe nemcsak vásárolni, hanem el is ültetni. Az ilyen ötletek, fegyelmező rendelkezések életbe léptetése, persze, népszerűtlen feladat. De kiknek a szemében ? A szemetelőkében, a rongálókéban. Az efféle népszerűtlenséget vállalni kell: a nagy többség, az egész város érdekében. 43