Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - Zolnay László: Székesfehérvár, Esztergom, Buda

Oszlopfő Vértesszentkeresztröl (Óbudai királyi műhely. XII. sz.) Román kori körmeneti kereszt Lőrinczy György felvételei Bronz feszület Budapest terűletérői (XI. sz.) Város az időben XIII. Székesfehérvár, Esztergom, Buda... Budapest térsége Magyarországnak, a Kárpátok medencéjének természetes, földrajzi központja. Mégis — különös módon — ez a terület nem a honfoglalás idején, hanem csak jóval, kereken 350 esztendővel később vált Magyarország politikai középpontjává. Különös dolog ez azért is, mert e térségnek két pontját, Csepelt és Óbudát még maga Árpád fejedelem tette szállása helyévé. Sőt — állítólag — Óbudán temettette el magát. Igen messzire vezetne azt vizsgálni: mi az oka annak, hogy — az Árpádkedvelte nagy-budapesti tájjal szemben — miért Székesfehérvár vált az Árpádnemzetség szakrális fő-helyévé ? Székesfehérvár az Árpádok óriási családi-nemzetségi birtokainak góca volt, s az országnak bármely irányból érkező támadással szemben a legjobban védhető térsége. Primátusára, kezdeti elsődlegességére mind Esztergommal, mind Budával szemben két vonása, úgy is mondhatnánk: két közjogi vonása emlékeztet. A középkor alkonyáig itt koronázzák és itt temetik a magyar királyokat. E kettős jegy Szent Istvántól Szapolyai Jánosig Székesfehérvárhoz fűzi a magyar királyokat. Esztergom, Géza fejedelemnek, I. István királynak városa, időrendben Magyarország második fővárosa: tervszerű politikai meggondolásoknak köszönheti fővárosi rangját. Egyrészt a Felső-Dunavidéknek Nyugat felé vigyázó őrhelye ez; másrészt a Felvidék — a mai Szlovákia — felé irányuló nagy politikai és egyházi missziónak kirepítő fészke. Esztergomnak ezt a tudatos, és aránylag kései, X. századvégi (vagyis pontosan ezer esztendő előtti) kiemelését mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ennek a városnak — ahol 250 évig: I ooo-től 1249-ig a király és az egyházfejedelem székhelye egybe esik — egész környéke, még alvárosa is, egészen a XIV. századig a korábbi alapítású veszprémi püspökségnek tartozéka. Ez azt mutatja: az esztergomi érsekséget a már meglevő veszprémi püspökségből szakították ki, 970 — 1000 között. Maga az 35