Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: Balla Demeter felvétele

Házgyári épületek a Vörösvári úton. Tahin Gyulafelvétele területen — a Vörösvári út két oldalán — a legsürgősebb az új boltok megépítése, mert ezekből látják el a lakosságot, ezek pótolják a lebontott, korszerűtlen árudákat. A rekonst­rukció keretében a Flórián tér és a Vörösvári út találkozásánál épül fel Budapesten az első legnagyobb, modern, 15 ezer m2 alapterü­letű kereskedelmi központ. Az összefüggő pavilonrendszerben épülő Óbudai Áruház­ban helyezik el az egyéb kereskedelmi és szolgáltatóipari üzleteket is. Óra-ékszer, optikai cikkek, hírlap-könyv, divatáru, cipő, dohány, édesség, villamossági, vas-edény, illatszer, háztartási, rövidáru, papír-írószer boltok önálló egységként is megjelennek a be­vásárló központban. A vendéglátóipar eszp­resszó, étterem, illetve bisztró megépítésé­vel kíván könnyíteni a ittlakók ellátási gond­jain. A távlati tervekben felmerült az az el­képzelés is, hogy a városrész egy pontján — a hagyományoknak megfelelően — gaszt­ronómiai központot létesítsenek. Megépítik a napi 12 tonna kapacitású sütőüzemet, elá­rusítóhellyel összekötve, hogy az új város­rész kenyér és péksütemény ellátása zavarta­lan és minőségileg kifogástalan legyen. Az egészségügyi ellátást több-munkahe­lyes, szakosított rendelőintézet és a benne, illetve a terület körzetesített helyein létesí­tendő gyógyszertárak biztosítják, több mint 2 ezer m2 alapterületen. A kulturális élet szerteágazó igényeit ifjú­sági ház, 500 férőhelyes mozi, klubok és könyvtárak építésével elégítik ki. Építési te­rületet biztosítanak arra, hogy — a távlatban — a vízisport kedvelői, valamint a tanuló­ifjúság részére uszoda is épülhessen. A koordinációs beruházások Keretében nagy kiterjedésű területet jelöltek ki (több mint 300 ezer m2 -en) a Flórián tér körül cso­portosuló, belvárosi jellegű centrumban, irodaházak, intézmények, kiállítási termek, szálloda stb. elhelyezésére. A forgalmat itt korszerű, többszintes megközelítéssel, föld­alatti parkolókkal, mozgólépcsőkkel és lif­tekkel tervezik. A közúti forgalom a budai Árpád-hídfő rendezésével, többszintes gyalogos és jármű­forgalmi megoldással teremt jó és gyors kap­csolatot Pesttel, illetve a többi kerületekkel. A különszintű csomópontra tervpályázat ké­szült; a legszínvonalasabbak ötvözete valósul majd meg. Az óbudai tömegközlekedési for­galmat a jövőben — a tervek szerint — autó­buszok bonyolítják, a távlatban pedig a Szentendrei BHÉV vonal gyors- illetve kéregalatti vasútként kapcsolja a Batthyányi térhez az új városközpontot. A BHÉV a korszerű pályán természetesen modern, új járműveket állít forgalomba. Tekintettel arra, hogy a Budapestre ve­zető főútvonalak egyike (a 11-es sz. főközlekedési út) az új lakóterületen halad át, a Dunakanyarba irányuló növekvő idegen­forgalom kiszolgálására 20 emeletes szálloda építését is tervezik, kiegészítve ezt reprezen­tatív üzletekkel és szórakozóhelyekkel. A 11-es sz. főközlekedési utat alapvetően kor­szerűsítik, átépítik, vonalvezetését és pálya­szélességét, valamint burkolatát is. A terve­zők a gépkocsi parkolók kialakításáról is gon­doskodtak; a parkolók a lakások közelében lesznek, zömmel az ún. „zöldbeton" meg­oldással. A kiállítási termekben bemutatandó „régi korok emlékei" mellett a városrész jellegze­tes iparát szemléltető termékek reprezen­tatív bemutatásáról is gondoskodnak. Terv­be vették Közép-Európa egyik legrégibb ipari műemlékének a „Selyemgombolyító" épületének textilmúzeummá történő kialakí­tását. Megilleti ez Óbudát, amelynek textil­üzeme II. József korában már az állami selyemipar „kísérleti telepe" volt. A távlati fejlesztési terv az óbudai város­rész rekonstrukcióján kívül további lakás­építések megvalósítását tartalmazza. Ezeken a terveken már szintén dolgoznak a műszaki tervezők és gazdasági szakemberek. Lénye­ges ugyanis, hogy egy ilyen hatalmas város­részben már az építkezések első szakaszában előremutató, korszerű kezdeményezésekkel és elképzelésekkel rakják le a később meg­valósítandók alapjait is. Óbuda újjáépítésé­ben speciális feladatot jelent a Duna közel­sége, a hegyvidéki táj beékelődése és nem utolsósorban az évszázadokon át kialakult történelmi hangulat összhatása. A tervekből mára részben valóság lett: az óbudai új városrész első lakásait 1970 első felében átadták. A további tervezői és kivi­telezői munka erőteljes lépésekkel halad előre. A közelmúltban a főváros és a kerület tanácsi vezetői olyan újszerű szimpoziont tartottak, amelyen a lakosság bevonásával megvitatták az építkezés programját. Egészségesnek lát­szik, hogy a szakemberek sokévi munkáját a lakosság elé tárják, ugyanakkor építő és újat adó javaslataikkal, felvetett problémáikkal az új otthonokba költözők is hozzá járulhatnak az új városrész minden igényt kielégítő meg­valósításához. A holnap Budapestjének egyik új, értékes színfoltja alakul ki cementből, vasból, üveg­ből, de elsősorban emberi akaratból Óbudán, többet és maradandóbbat alkotva itt is, mint sok megelőző évtized. 3

Next

/
Thumbnails
Contents