Budapest, 1970. (8. évfolyam)

5. szám május - Siklós László: Egy új iskolatípus: a Műszaki Főiskola

1870-ben ebben a házban alakult meg a M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (Casino u. — jelenleg Móra Ferenc u.) ború után sokáig nem változott lényegesen, mégis meg kell eiAlíteni néhány kiemelkedő eseményt. Megjelent Róna Zsigmond igazgató tollából az „Éghajlat I—II" című hatalmas munka. Az első teljes, még ma is korszerűnek mondható éghajlati feldolgozás hazánkról. 1913. január i-én levegőbe emelkedik az első pilotballon (magas szélmérés céljából), majd január 3-án az első ballonszonda (magasi,égkör kutató műszer). Az elméleti kutatásokban Steiner Lajos igazgató, az aerológiai-mérések fejlesztésében Marczell György igazgató szerzett kimagasló érdemeket. A modern tudományos kutatás kezdete és eredményei A fellendülés — immár másodszor — csak a 30-as években indult meg. A meteorológusok létszáma jelentősen bővült. Űj kutatási ágak indulnak meg: az agrometeorológia, a távprognosztika. Több önálló éghajlati feldolgozás hagyja el a nyomdát. Az állomáshálózat jelentős mértékben bővül, a külföldi kapcsolatok szélesednek. De a II. világháború ismét mindent tönkre tett. A hálózat csaknem teljesen szétzüllött, a műszerek nagy része elpusztult, a központi székházat számos bombatalálat érte. Öt esztendőre volt szükség, hogy a súlyos pusztítás okozta sebek begyógyuljanak és a romok eltűnjenek. A magyar meteorológia történetében — immár harmadszor — a fellendülés 1950-ben indulhatott meg. Az Intézet szervezetileg a Földművelésügyi és Közlekedésügyi tárcák keretéből előbb a Honvédelmi Minisztérium (1950), majd a Minisztertanács (1953) felügyelete alá került. Ekkor veszi kezdetét a nagyarányú fejlődés. Mindez dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, igazgató nevéhez fűződik. Megindul a szervezett tudományos kutatás. Erre az elmúlt 80 évben nem volt lehetőség. Megkezdődik az egyetemen (ELTE) a meteorológus képzés, ez mintegy két-három évtizedes lemaradást hozott be. Az országban 20 helyen (nagyvárosainkban) éjjel-nappal működő meteorológiai állomások létesültek, hogy szünet nélkül figyeljék a folyton változó időjárást. Ezek az adatok rádiótelefon útján azonnal a központba és onnan géptávírón a világ számos meteorológiai intézetébe kerülnek. 1952-ben Budapest határában — Pestlőrincen — zavartalan környezetben felépült Közép-Európa egyik legkorszerűbb meteorológiai obszervatóriuma, ahol a 40 éves múltra visszatekintő magaslégkörkutatás végre megfelelő otthonra talált. Naponta négyszer rádiószondák emelkednek a sztratoszférába. A magas• légkörkutatás segíti az időjárás előrejelzését, valamint a repülésbiztonságot. Műholdvevő segítségével a felettünk áthaladó mesterséges holdak szolgáltatta felhőképeket naponta többször megkapjuk. Az obszervatóriumban felhőfizikai kutatások folynak, részben a jégeső elhárításának bevezetése érdekében. A legkorszerűbb sugárzás méréseket végzik stb. 1955-ben felavatják Siófokon a balatoni Viharjelző és kutató obszervatóriumot, hogy segítséget és biztonságot nyújtsanak az üdülők százezreinek a hirtelen kitörő veszélyes viharok idején. 1957—58-ban a magyar meteorológusok belekapcsolódnak a Nemzetközi Geofizikai Év munkájába, majd a Geofizikai Együttműködésbe, 1964—65-ben pedig a Nyugodt Nap Év programjába. 1960-ban kiadják Magyarország Éghajlati Atlaszát. 1953-ban felépül a Martonvásári Agrometeorológiai Obszervatórium; ez a szántóföldi növénytermesztés meteorológiai alátámasztását segíti. 1959-ben megkezdi munkáját a második agrometeorológiai obszervatórium Kecskeméten, azzal a feladattal, hogy segítséget nyújtson a kertészeti növénytermesztésnek, a gyümölcs- és szőlőművelésnek. 1962-ben Szegeden megindul a második magaslégkörkutató állomás. 1963-ban Szarvason az öntözéses gazdálkodás agrometeorológiai alátámasztására kutató állomás létesül. Három évvel később megépül a második balatoni obszervatórium Keszthelyen. 1967-ben felavatják a Kékestetőn az első magashegyi obszervatóriumot. Az elmondottakból világosan látszik, hogy a Meteorológiai Intézet nem csak az előrejelzések — prognózisok — kiadásával foglalkozik, hanem sok egyéb népgazdasági igényt is kielégít, ezenkívül alapkutatásokat is végez. Most, a centenárium idején, az OMFB (az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) felügyelete alatt, a legkorszerűbb technikai eszközök birtokában, mint a meteorológiai radar, műholdvevő, számítógép stb. folyik a kutatás és az operatív munka. Elmondhatjuk: az utóbbi két évtizedben sokkal több történt, mint annak előtte évtizedeken keresztül. A centenárium ünnepségei s az elhangzott tudományos előadások bizonyították, hogy optimizmussal tekinthetünk a jövő elé. A magyar meteorológia eredményét a népgazdaság számos területén használják fel; javuló rövid- és hosszútávú előrejelzéseivel pedig segíti a dolgozók mindennapi munkáját, pihenését és szórakozását. Emléktábla a Móra Ferenc utcai házon. Tahin Gyula felvételei 15