Budapest, 1970. (8. évfolyam)

5. szám május - Ják Sándor: Az Országgyűlési Könyvtár

A Dunára néző Országház fő­homlokzatában elhelyezett Or­szággyűlési Könyvtár — neve és elhelyezése ellenére — nyilvános közkönyvtár; a legújabbkori tör­ténelemtudomány, valamint a jogtudományok országos tudo­mányos szakkönyvtára, amely szerves része a magyar könyvtári hálózatnak, és mindenkinek a rendelkezésére áll. Az olvasótermek asztalai körül, a kis fényköröket bevilágító lám­pák mellett a legkülönbözőbb foglalkozású olvasók ülnek: a kutató-szobákban főleg a jog- és történelemtudományt tanulmá­nyozó kutatók és nagynevű tudó­sok böngészik a különféle nyelvű könyveket, folyóiratokat ... Az egyiket a svéd örökösödési jog; másokat egy ENSZ-határozat, esetleg a Hágai Nemzetközi Dön­tőbíróság valamely állásfoglalása érdekel; akad olyan olvasó is, aki a The Times száz évvel ez­előtti példányait forgatja ... s így tovább. * A 400 ezer könyvvel rendelkező Országgyűlési Könyvtár törté­nete a reformkorig nyúlik vissza. Amikor a nemzeti ellenállás erő­södni kezdett, a pozsonyi ország­gyűlés ifjúsága tanulmányozni kívánta az utolsó századok tör­vényjavaslatait. Hogy ezt szá­mukra megkönnyítsék: 1825-ben az Országgyűlés olvasószobákat rendezett be. 1834-ben pedig Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós támogatásával az Ország­gyűlés ifjai megalakították a „Tár­salkodó Egyesületet"; ennek már könyvtára is volt. 1849-ben a kul­turális célok közé felvették az or­szággyűlési könyvtár alapítását is, létrehozására azonban a szabad­ságharc bukása következtében nem kerülhetett sor. 1866-ban azonban az Országgyűlés 1000 forintot szavazott meg könyvvá­sárlásra; a könyvtár ekkor kezdte meg működését. Ez akkoriban a világ ötödik parlamenti könyv­tára volt. A könyvtárat 1869-ben a Nemzeti Múzeum épületében helyezték el, majd 1873-ban a Sándor utcai képviselőházba ke­rült; onnan költöztették át 1902-ben az Országház épületébe. 1912-ben a főrendiház könyvtára beolvadt a képviselőház könyvtá­rába; a könyvállomány ekkor el­érte az 50 ezret. A könyvtár alapításától kezdve zárt jellegű volt. A főrendiházi és a képviselőházi tagokon kívül csak a kiváltságosak látogathat­ták, külön engedéllyel. Az olvasók száma egyik-másik évben még a négyszázat is alig érte el. 1952-ben a minisztertanács nyilvános közkönyvtárrá nyilvá­nította az Országgyűlési Könyv­tárat, és 1953-ban a Művelődés­ügyi Minisztérium hatáskörébe került, beépült az általános könyv­tári hálózatba s igazgatójának Vértes Györgyöt nevezték ki. Az Országgyűlési Könyvtárat 1969-ben naponként átlag 270-en láto­gatták — ez egy évben százezer­nyi látogatásnak felel meg. * Az érdeklődés nagyarányú meg­növekedése szükségessé tette megfelelő olvasótermek kialakí­tását és az egész könyvtár korsze­rűsítését. Először a díszes galé­riájú raktártermet alakították át olvasóteremmé; polcain több ezer kötetes kézikönyvtárat helyeztek el. Az elmúlt évek során a raktár­ban a fapolcokat folyamatosan TAHIN GYULA felvételei Az Országgyűlési Könyvtár 16

Next

/
Thumbnails
Contents