Budapest, 1970. (8. évfolyam)

5. szám május - Sulyok Katalin: Az Orvostudományi Egyetem

Sulyok Katalin Hz Orvostudományi Egyetem Hosszas huzavona után, 1769-ben Mária Terézia hozzájárult ahhoz, hogy a nagyszombati Tudományegyetemen megalakuljon az Orvosi Kar. Az első évben mindössze öt professzora és hét hallgatója volt, az oktatás latin és német nyelven folyt, mégis, ettől az időtől számítjuk a magyar orvosképzést. A nagyszombati Tudományegyetem 1777-ben Budára, majd Budáról Pestre költözött. Pázmány Péter Tudományegyetem néven vált ismertté. 1951-ben a Tudományegyetemről leválasztották az Orvosi Kart, ekkor jött létre a budapesti Orvostudományi Egyetem. Adottságok Üllői út 26. Az egyetem központi épülete. Az ország legnagyobb orvostudományi egyeteme. Három karán — az általános orvosin, a gyógyszerésztudományin és a fogorvostudományt — az 1960/61-es tanévben 3500 hallgató volt, az 1969/ 70-es tanévben majdnem 4000. Évente hatszáz-nyolcszáz általános orvos, fogorvos és gyógyszerész szerez itt diplomát. A többi orvostudományi egyetemen (debreceni, pécsi, szegedi) összesen végez annyi orvos, mint itt. Az országban egyedül itt folyik fogorvosképzés. Gyógyszerészképzés itt és Szegeden. Több mint ötven intézetben és klinikán tanulnak a holnap orvosai, gyógyszerészei, fogorvosai. A klinikák ágyainak száma majdnem négyezer. Ha mindez egy helyen, egy tömbben volna, azt mondhatnánk rá: egyetemváros. Híres botanikus kertje volt a nagyszombati egyetemnek: páfrányfenyők, orchideák, áloék; zsombékosok, szikesek; északi növények és trópusi virágok, — a hallgatók természettudományi képzéséhez. 1777-ben az egyetemmel a botanikus kert is Budára, majd Pestre költözött. A Füvészkert az egyetemé volt. De az oktatáshoz mind több hely kellett. Az egyetem előbb beépítette a foghíjas telkeket, a parkokat, tovább terjeszkedni azonban nem tudott. Elkezdett építkezni a saját területén. Épületei lassacskán leharaptak egy-egy darabot a Füvészkertből, alig hagytak belőle valamit az utókornak. Nemecsekék harcának színterén ma klinikák és bérházak állnak. Az idegklinika betegei az egykori füvészkerti tó fölött fekszenek. Az Illés utcában, a Mária utcában, az Üllői úton, a Baross utcában, a Nagyvárad téren, a Mikszáth Kálmán téren, a Városmajor utcában, a Karolina úton, a Tűzoltó utcában, a Szigony utcában, a Szentkirály utcában bérházak közé ékelve, nagyforgalmú utakon, tereken állnak a klinikák. Tejszállítók, kukások, szenesek zörögnek, villamos csörtet, hajnaltól késő éjszakáig zajlik előttük-köröttük a nagyváros élete. A hangzavar és a rossz levegő korántsem ideális környezet a gyógyító-oktató munkához. (E cikk írása idején a Debreceni Orvostudományi Egyetemen jártam. A város szélén, portól, füsttől, zajtól távol, a Nagyerdőben, egymástól hatvan-nyc4(van méterre állnak a klinikák. Alagút köti össze őket; a felszínen pedig pormentes utak, sétányok, virágágyások szolgálják a betegeket és az oktatást. A klinika területén van az orvostanhallgatók kollégiuma, ott a menza is. Nyolc-tízperces kényelmes sétával a legtávolabbi épület is megközelíthető.) A budapesti Orvostudományi Egyetem egyik szobájában ülök. Néhány egyetemistával randevút beszéltem meg hat órára. Öt perccel negyed hét után belohol két lány, azután gyors egymásutánban, szaladva, lihegve a többiek. Arra vagyok kíváncsi: milyen az egyetemisták élete? Ilyen. Reggel nyolctól délután ötig, hatig, egyik előadásról a másikra, elméleti óráról gyakorlatira sietnek. Két előadás Siklós Péter felvételei A Bőrgyógyászati Klinika előadóterme