Budapest, 1970. (8. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: A budavári déli Rondella Czeizing Lajos felvétele

Egyes kerületek népessége 1910 óta megsokszorozódott. így a XL, a XVIII. és a XXI. kerületé, ugyanakkor a fővárosnak a múlt század végén kialakult és sűrűn lakott egyes városrészein — például a VII. és a VIII. kerületben — a lakosság száma jelenleg kevesebb, mint 60 évvel ezelőtt volt. Tíz évvel ezelőtt még a VIII. kerület volt a főváros legnépesebb kerülete, most a negyedik helyen áll. Ennek az a magyarázata, hogy a modern városépítési tervek a belső városrészekben is a zöldterületek növelésére, a sűrű beépítés fellazítására törekednek. Hat belső kerületben az 1970. év eleji népességszám az 1960. évihez viszonyítva is csökkent. Ez a csökkenés legnagyobb mértékű a VIII. kerületben. Itt a népesség számának visszaesése az 1960. évit alapulvéve, megközelíti a 10 000-et. A kerületenkénti népességfejlődés nagyságát alapvetően az új lakásépítkezések, s ezen belül is elsősorban a lakótelepi építkezések határozták meg. Kiemelkedő a népességgyarapodás a XI. kerületben (lágymányosi és a kelenföldi lakótelepek), a XVIII. kerületben (Lakatos úti lakótelep), a XXI. kerületben (csillagtelepi városközponti lakótelepek) és a XIV. kerületben (Kerepesi úti és Kacsóh Pongrácz úti lakótelepek). A XI. kerületben a tiszta lakásszaporulat — az épített és megszűnt lakások különbözete — közel 16,3 ezer, a XVIII. kerületben 8,2 ezer, a XIV. kerületben több mint 10 ezer, a XXI. kerületben pedig 4,6 ezer volt. Ennek következtében az előző sorrendben a népességszám növekedés: 42,1, 20,6, 18,6 és 11,1 ezer fő. Az új lakótelepes kerületek kiemelkedő népességnövekedése és a főváros össznépességén belüli aránya mellett a budai kerületek összlakossága növekedett igen jelentős mértékben. Az össznépesség megoszlása Buda és Pest között 4. sz. tábla Időpont A budapesti népességből Időpont a budai a pesti Időpont oldalon lakók aránya (%) 1930. XII. 31. 19,2 80,8 1949. I. 1. 22,3 77,7 1960. I. 1. 23,9 76,1 1970. I. 1. 25,5 74,5 A lakosság területi elhelyezkedése az utóbbi évtizedben kiegyenlítettebbé vált. Budapest települési adottságai, köztük a kapitalista várostelepítésből adódó hiányosságok azonban még megtalálhatóak; így pl, az egyes városrészek túlzsúfolt beépítése, a külső városnegyedek alacsonyszintű, falusias kialakítása. Ezért kedvező az a törekvés, mely a bérházas belső kerületek fellazítását és a falusias jellegű peremövezetek városiasodását segítette elő. Míg 1910-ben a város bérházas övezetében — az V., a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületben — élt a fővárosi lakosság fele, addig 1930-ban már csak 37, 1949-ben ismét 36%-a tömörült ezekben a kerületekben, ez idő szerint pedig Budapest lakosságának már csupán 26%-a összpontosul a sűrűn lakott belső városrészekben. Ezzel szemben a város külső kerületeiben, ahol 1910-ben Budapest népességének alig több mint egyharmada lakott, ma az össznépesség több mint 57%-a helyezkedik el. Igen jelentős az 1950-ben Budapesthez csatolt hét város és 16 község népességarányának növekedése is. A főváros mai közigazgatási területét figyelembe véve, a csatolt városrészekben 1910-ben az összlakosság 17%-a élt, 1970. év elején pedig több mint 26°/n

-a. A városrész részesedési aránya (%) Budapest népességéből 5. sz. tábla Megnevezés 1910 1930 1949 1960 1970 Újpest (IV. ker.) 5,1 4,8 4,4 4,3 4,1 Rákospalota (XV. ker.) 2,6 3,6 3,6 3,4 3,1 Pestlőrinc (XVIII. ker.) 0,9 2,7 3,7 3,9 4,7 Kispest (XIX. ker.) 2,7 4,5 4,9 3,6 3,4 Pesterzsébet (XX. ker.) 3,8 5,7 5,6 5,7 5,5 Csepel (XXI. ker.) 0,9 1,7 2,9 3,3 3,7 Budafok (XXII. ker.) 1,3 1,9 2,1 2,1 2,1 Együtt: 17,3 24,9 26,3 26,3 26,6 A Budapesthez csatolt városok jelentősebb részében a népesség száma az utolsó évtizedben nem emelkedett. Ezekben a kerületekben ugyanis nagyobb arányú állami lakásépítkezésekre nem került sor. A IV. ötéves terv időszakában azonban főleg Rákospalotán mintegy 14 ezer, Pesterzsébeten kb. 3 ezer, Budafokon több mint 2 ezer lakás épül és már ebben a tervidőszakban közel 3,5 ezer lakás építése kezdődik Újpesten. Tovább foJytatódik Csepel fejlesztése is. Zsúfolt és ritkán lakott kerületek Noha az egyes városrészek közötti nép-és laksűrűség kiegyenlítettebb, fővárosunk belső városrészei még mindig zsúfoltak. A netto laksűrűség sok helyen eléri, sőt meghaladja az 100 fő/hektár értéket. A peremkerületeken viszont a népsűrűség igen alacsony, egyes helyeken a 40 fő/hektár alatt marad, ami alig negyede a gazdaságos közművesítés alsó határának. Az egyes városrészek népsűrűsége tekintetében tapasztalható igen nagy szóródás következtében Budapest átlagos népsűrűsége meglehetősen alacsony, mindössze 3691 fő négyzetkilométerenként. (1967. évi adatok szerint Prága népsűrűsége 5569, Bécsé 3953, Koppenhágáé 7402, Hágáé 8643 fő négyzetkilométerenként.) Budapest népsűrűsége 1970. év elején 256 fővel volt magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. A népsűrűség tekintetében fennálló különbségekre utal, hogy a legsűrűbben lakott VII. kerületben egy km2

-re 55 400 fő jut, míg a XVII. kerületben csak 802 fő. A pesti oldalon a sűrűn lakott V., VI. és VIII. kerületeket már alacsonyabb népsűrűségű kerületek határolják, mint amilyenek például a XIII. és a XIV. kerület. A budai kerületek közül főleg a kis alapterületű I. kerületben magas a népsűrűség, így is kedvezőtlen, hogy ez idő szerint mindössze egy budai (I. kerület) és nyolc pesti kerület (VII., VI., V., VIII., XIII., IX., XIX., XIV.) népsűrűsége haladja meg a 7000 fő/km2-t. Ugyanakkor tizenegy kerület népsűrűsége 3000 fő/km2

alatt marad. Ez azt jelzi, hogy a főváros nagyvárosi lakónegyedeit, a városmagot, falusias jellegű, jórészt családi házas övezetek veszik körül. Ez az övezet a pesti oldalon jóval kiterjedtebb, mint a város budai részén. Az elmúlt évtized második felében Budapest túlzott ütemű népességgyarapodását némileg sikerült mérsékelni. Ennek ellenére a főváros lakossága 1960 óta Pécs jelenlegi népességszámát megközelítő mértékben gyarapodott. Bár a 4 ellenpólusú város (Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged) népességnövekedési aránya közel háromszorosa a budapestinek, ezek lakossága együttvéve is csak 30 százalékát teszi a főváros lakosságának. A városiasodási folyamat növekedése ellenére a városokban élő lakosságnak még mindig 42 százaléka tömörül Budapesten, ami az európai országok között szinte egyedülálló. A nagyobb városok népességének alakulása 6. sz. tábla Város A népesség száma (1000 fő) Város 1900 1930 1941 1949 1960 1970 Város december 31. január 31. januári. Miskolc 61 94 115 109 144 173 Debrecen 70 112 120 111 129 155 Pécs 54 74 88 88 115 146 Szeged 68 90 92 87 99 119 A négy város együtt: 253 370 415 395 487 593 3