Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Sulyok Katalin: A gyermekegészségügy centruma

egyáltalán nincsenek, vagy csak kevés ággyal működnek. A gyermekeket ellátó kórház jellegénél fogva különleges problémával találja szemben magát. A gyermekeknek kisebb adagú gyógyszerekre, kisebb mennyiségű vérre van szükségük. Ezért a kórház saját gyógyszertárral rendelkezik, ahol a gyári készítményeken kívül saját készítményeik is megtalálhatók. 1960-ban nyílt meg a kétmillió forintos költséggel épült véradó alközpontjuk, az ország első olyan véradóállomása, amely gyermekek részére vesz és konzervál vért. (A gyakori újszülöttkori vércseréhez friss vérre van szükség, a konzerválás pedig a gyermekgyógyászatban használatos 100 milliliteres adagokban történik.) A kórház mindazzal rendelkezik, ami a gyermekek megmentéséhez, gyógyításához szükséges. Jól felszerelt kórház. — Mégis, azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb gyereknek legyen szüksége kórházi ápolásra— mondta Sárkány profeszszor, a kórház igazgató-főorvosa. Vajon megelőzhető a betegség? Elkerülhető, hogy ide kerüljön a gyerek? Korántsem. Pélgezések 78%-a szülői gondatlanságból jött létre." Gyógyszermérgezéssel 1300 gyerek került be (többségük a szüléik-használta altatótól). Háztartási szerektől (főként hypo, trisó): 370 gyerek. Szénmonoxid-mérgezéssel (gáz, vaskályha) 270 gyerek. Alkoholmérgezéssel 180. Ételmérgezés, gombamérgezés szerepel még. S az öngyilkos gyerekeket az említett tanulmány számszerint nem értékeli. Nagy számban érkeznek éjszaka és munkaszüneti napokon súlyos, vagy életveszélyes állapotban levő gyerekek a kórházba. Ezért szeretnék kialakítani a betegészlelés és ellátás nonstop jellegét, a kórház állandó, teljes üzemelését. De ez a jelenlegi létszámmal, illetve a súlyos létszámhiány mellett nem oldható meg. Hiszen éves átlagban a dolgozók 25—30 százaléka hiányzik. Elsősorban a gyermekápolónők és a takarítónők. Poliklinika Az ötvenes évek elején a főépületben kapott helyet a szakrendelőintézet. Amikor létrehozták, úgy látszott, túlmérelógiai szakrendeléséhez a főváros, ideg- és cardiológiai szakrendeléséhez az egész ország tartozik. A szakrendelőintézet orvosainak egy része a kórház hasonló osztályán dolgozik. Tehát a rendelőben vizsgált betegeik sorsát az osztályon is irányítják. A kórház-poliklinika épületei hatvanadik évüket betöltötték. Öregszenek. De csak részleges felújítás jöhet szóba. Egyelőre csak szóba ... Évek óta tervezik egy élelmezési tömb létrehozását, mert a régit kinőtték. Ha majd felépül az új, az itt felszabaduló helyiségekben a laboratórium és a röntgen bővítését tervezik. A többi egyelőre marad. Elsősorban nem is az ágyak számszerű növelésére volna szükség, hanem — szinte minden osztályon — a szociális és kiszolgáló helyiségek bővítésére. Kutatás, továbbképzés 1968 óta a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Tanács bevonta a kórházat az anya- és gyermekvédelmi tudományos kutatómunka elemzésébe és értékelésébe. Figyelemmel kísérik a csecsemőhalálozás alakulását, mekgyógyászat iránt érdeklődő szakorvosoknak. Az 1968-ban tartott tanfolyamok: körzeti gyermekorvosi; gyermekgyógyászati rtg-diagnosztika; csecsemő és kisgyermekkollektívák egészségügyi és szervezési problémái; a gyermekgyógyászat határterületei. Ez utóbbin a gyermekorvosokon kívül orr-fül-gégészek, laboratóriumi orvosok, anesthesiológusok részesültek továbbképzésben. Látogatott volt a haematológiai, újszülött és toxikológiai osztály, a vérellátó alközpont. A kórházat nemcsak az országból keresik fel gyermekgyógyászok, de az ország határain túlról is. Jóformán Európa minden államából voltak itt. S Európán kívül: Burmából, Ecuadorból, a Fülöp-szigetekről, Irakból, Japánból, Kubából, Mongóliából, az Egyesült Államokból. * Még állami gondozott gyerekek éltek az Üllői út 86-ban, amikor— 1953 januárjában — az intézet élére dr. Sárkány Jenő, a II. sz. Gyermekklinika tanársegéde került. Az eltelt tizenhét év alatt az dául fejlődési rendellenességgel jön a világra. Ahhoz, hogy egy gyerek egészségesen és rendes időben szülessen meg, már az ő anyját is a születése pillanatától védeni kellene. Vagy az újszülöttkori vércserék — különösen az RH negatív anyák gyerekeinél — szinte elkerülhetetlenek, ha a szülést már megelőzte egykét abortusz. A toxikológiai osztály munkájáról olvastam egy szaklapban. Az írás 1966-ban készült. „Az utóbbi öt év alatt osztályunkon 2774 gyereket ápoltunk. A mértezték. Mára, az évi százezres betegforgalom mellett, kicsi. Napi 113 órában folyik itt rendelés. Reggel nyolctól este nyolcig. A délelőtti és az esti órákban nagy a zsúfoltság, a folyosókon, várókban tömörülnek az anyák gyermekeikkel. Bővítésre, s a rendelési óraszámok emelésére volna szükség. A kórházhoz hasonlóan a poliklinika sem csak a saját területét látja el. A röntgen, orr-fül-gége, belgyógyászat a VII. kerület idetartozó gyermekeit vizsgálja. A bőrgyógyászati és endokrinokutatják okait — pl. a koraszülések számának emelkedése és az abortusz összefüggése —, epidemiológiai megfigyeléseket végeznek; s a megelőzésben mind nagyobb szerepet játszó egészségügyi statisztikák készítését, felmérések értékelését végzik. A Heim Pál kórház, számos feladata mellett, az Orvostovábbképző Intézet I. számú tanszéke. Évi 4—6 továbbképző tanfolyamot és egy-két előadássorozatot tart a kórház-rendelőintézet orvosain kívül a fővárosi és a vidéki gyermekorvosoknak és a gyerállami gondozottak intézetéből az ország legnagyobb gyermekkórháza lett, dr. Sárkány Jenő pedig professzor, s a kórház igazgató-főorvosa. Ami ebben a gyermekkórházban történt, az már az ő vezetésével történt. S ami változás a kórház falain túl, a fővárosban és az egész országban a gyerekek egészségügyi ellátásában végbement s napjainkban végbemegy, abban Sárkány professzornak is része van. Ezért a kiemelkedő tevékenységért kapta a Fővárosi Tanács Aranyérmét. 19