Budapest, 1970. (8. évfolyam)

3. szám március - Dr. Merényi László: Kinek érdeke a dolgozók esti tanulása?

FÓRUM Kinek érdeke a dolgozók esti tanulása? A dolgozók iskolájáról sok vita folyik ; oktatásügyünknek e fontos területéről nagyon sok az előítélet. Különösen sok téves nézet kering a továbbtanuló dolgozók és a munkahelyek közötti viszonyról. Gyakran hangzanak el olyan állítások, miszerint az esti iskolából csak a tanulóknak van hasznuk, egyénileg, de a vállalatoknak nincs. Ugyancsak elterjedt előítélet, hogy a munkahelyek számára a továbbtanulás túlzott áldozatot jelent.Olyan „vádak" is elhangzanak, miszerint a felnőttoktatásban résztvevők az iskolát, nem pedig a munkájukat tartják elsődlegesnek. Több mint egy évtizede tanítok a felnőttoktatásban, tehát huzamos ideje foglalkoztatnak ezek a problémák. A közelmúltban ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban felméréseket készítettem iskolánkban : a IX. kerületi Mester utca 23. alatti Dolgozók Közgazdasági Technikuma nyolc osztályában (köztük négy negyedikben, két harmadikban és két másodikban). A vizsgálódást részben osztályfőnöki órákon és óraközi szünetekben, részben a hallgatókkal való egyéni beszélgetések folyamán végeztem. A felmérések sok érdekes és tanulságos eredménnyel jártak. Mindenekelőtt kétségtelen tényként állapítható meg, hogy a továbbtanulás a hallgatók egyéni érdekei szempontjából is kedvező. Ezt mutatja, hogy sokan közülük már menet közben magasabb beosztásba kerültek. (Itt természetesen csak a tanulók kisebbségéről van szó. Többségüknél erre csak akkor kerülhet sor, ha meg fogják szerezni az érettségi bizonyítványt.) Nézzük az egyes osztályokban azoknak számát, akik esti tanulmányaik kezdete óta előléptek: Osztály Létszám Magasabb beosztásba kerültek száma II./a 34 5 II./c 30 4 III./a 32 6 III./b 35 7 IV./a 25 3 IV./b 23 5 IV./c 21 4 IV./d l8 6 összesen 218 40 (19%) A magasabb beosztásba történt átminősítések átlagosan 250—.400 forint közötti emelkedést jelentettek az illetők fizetésében. Az előlépések rendszerint abból álltak, hogy az érdekeltek gépírónőből vagy adminisztrátorból — könyvelők, tervezők, statisztikusok vagy ehhez hasonló beosztású dolgozók lettek. Vannak viszont egészen kiemelkedő esetek. A IV. jd osztály egyik tanulója egy miniszterhelyettes titkárnője, a másik osztályvezető lett. A IV./b hallgatói közül egyik irodavezetővé, a másik főművezetőhelyettessé lépett elő. Joggal vetődik fel a kérdés (nemcsak az előbb említett „előléptetettek", hanem a továbbra is alacsonyabb beosztásban dolgozók esetében): megbecsülik-e a tanulók munkáját, elismerések, jutalmak formájában, azóta, amióta iskolába járnak? A felmérések erre az alábbi választ adják. Tanulmányai kezdete óta jutalmat kapott: Osztály Létszám Jutalmazoltak száma Négyszer Ötször vagy többször Osztály Létszám Jutalmazoltak száma jutalmazták II./a 37 31 2 3 II./c 3° 28 3 2 III./a 32 30 2 2 III./b 35 32 7 — IV./a 25 20 3 3 IV./b 23 19 2 5 IV./c 21 18 2 4 IV./d 18 l8 2 2 Megállapítható tehát, hogy a megvizsgált 218 tanuló közül 196 kapott valamilyen jutalmat tanulmányainak megkezdése óta. A legtöbb osztályban több mint 90% kapott jutalmat. (Legjobb az arány a IV./d-ben: ioo%-os! ) Külön érdemes kiemelni, hogy a 196 jutalmazott közül 44-en négy vagy ennél több alkalommal részesültek elismerésben. Még inkább figyelemreméltó, hogy a megvizsgált nyolc osztály tanulói között tízen a „Kiváló dolgozó" kitüntetés tulajdonosai. A jutalmazások ügye nem szűkíthető le a dolgozó iskolások egyéni érdekeire. Itt már a munkahely szempontjai is jelentkeznek. Vajon miért kaptak ezek a továbbtanuló dolgozók jutalmat ? A vállalatok vagy intézmények nagyon megnézik, kinek nyújtsanak pénzbeli jutalmat. Nyugodtan kimondhatjuk: dolgozó tanítifányaink az iskola megkezdése óta is becsülettel, jól (sőt, az átlagosnál jobban) végzik munkájukat. Továbbtanulásuk tehát a munkahely érdekei szempontjából is kedvező. A jutalmazások említett magas aránya ezt cáfolhatatlanul bizonyítja. Iskolánknak, az esti közgazdasági techni-30