Budapest, 1970. (8. évfolyam)

3. szám március - Siklós László: Pesti malmok

csak a hatvanas évek után indult meg, és a századfordulóra érte el a virágkorát. Ekkorra alakultak ki a nagy részvénytársaságok, létesültek modern épületek. A század elején a technika akkori vívmányaival tökéletesen felszerelt 13 óriásmalom működött Budapesten. Köztük a Concordia, a Victoria, az Erzsébet, a Gizella, a Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai. 1870-ben 1,1 millió mázsa gabonát őröltek a meglevő malmok, 1881-ben 4,1 mülió mázsát, 1910-ben pedig 7,5 millió mázsát. Szállítottak Ángliának, Franciaországnak, Olaszországnak, Hollandiának, Amerikának, ellátták az ötvenmilliós monarchiát. Budapest Európa legnagyobb malomvárosa lett, sőt évtizedekig a legtöbb liszttel Minneapolis és Budapest látta el a vüágot. Minneapolis azóta is az USA legnagyobb malomvárosa. A budapesti malmok azonban az első vüágháború kitörése után hanyatlani kezdtek. A hadigazdálkodás megbénította működésüket, a monarchia széthullása következtében pedig összezsugorodott a termőterület és megcsappant a közvetlen fogyasztók száma. Trianon után szűkült a nyugati piac. A harmincas évek nagy gazdasági válsága tovább tizedelte a malomipart: sorra buktak meg a mammut-malmok, csődbe juttatva részvényeseiket, és egy kicsit az országot is. A válságot azok a malmok vészelték át, amelyekre szükség volt a belföld ellátásában. Ezeket viszont megtépázta a második világháború: rombadőltek, hetekig égtek a pesti malmok. 1956-ban átszervezés folytán bezárt a Hántoló malom, 1964-ben, a Soroksári út rendezésekor, a Gizella. Jelenleg mindössze három malom működik a fővárosban: a Budai, az Óbudai és a Ferencvárosi. Igaz, ez utóbbi még mindig az ország legnagyobb teljesítményű malma. Szállítás A három malom 24 óra alatt 490 tonna gabonát őröl, hántol, csiszol; egy év alatt 124 ezer tonnát, azaz egy és negyedmillió mázsát. A búza, a rozs, az árpa Pest megyéből érkezik, illetve Békésből, Csongrádból, Szolnok megyéből, nagyobb részt vagonban. Tizenkét-tizenháromezer vagon. A legnagyobb gond éppen ezért a szállítás. Építésük idején a város szélén álltak a malmok, de mára körülölelték őket a házak, az utcák. Különösen a ferencvárosiakat. A Gizella malom részben emiatt állt le: a Soroksári út egyik oldalán az üzem, a másikon a Dunai Teherpályaudvar, keresztben a sínek. A Pestről kivezető forgalmas útvonalat korszerűsíteni kellett, s ez nem engedte, hogy a keresztüldöcögő vagonsor éjjel és nappal lelassítsa, sőt leállítsa a forgalmat, megbénítva a környező utcák és a Boráros tér közlekedését. A nagytömegű gabona szállítása teherautóval pedig aligha lett volna megoldható. A Soroksári út rendezése miatt a Ferencvárosi malom is veszélyben forgott, ezt azonban megmentette az alagút. A malomból az úttest alatt a Dianáig alagút vezet, valamikor ezen keresztül szivattyúzták a gőzgéphez szükséges vizet, és itt engedték a Dunába az elhasznált vizet. Szerencsére, senki nem rombolta le. Most ezen keresztül szállítanak. A gabona vasúton érkezik a pályaudvarra, vagyis a Soroksári út dunai oldalára. Itt a vagonokból géplapátok söprik le a búzát a gara -tokba. Az alagút szivattyúberendezése egy csőbe szippantja a búzát. A levegő „föllebegteti" rendeltetési helyére. Egy vagon kirakodási ideje 10—15 perc. Ugyanezt a munkát kézzel 40—50 perc alatt végezték. Ki tudjuk tehát használni a vagont, nincs kocsiállás, „fekbér", gondolná az ember. De a garatokat szorosan egymás mellé építették, és egyszerre csak egy vagon fér alá . . . Fizetnek tehát, és a kompreszszor áll, mert nagyobb a kapacitása. Mit őrölnek? BL 80-as, BL 112-es, O GG, O G, sorolja a szakember a lisztfajták elnevezését. Aztán lefordítja magyarra: kétféle kenyérlisztet őrölnek, egyiket fehér kenyérnek, másikat finom fehérnek. Őrölnek rozsot — rozslisztet és rozslángot. Gyártanak búzadarát, lisztet a tésztagyárnak, lisztet az édesiparnak, másfajtát a kiflinek—zsömlének, a pászkának. Kölest hántolnak, rizst csiszolnak, kukoricát, árpát őrölnek, púderfinomságú korpát állítanak elő. A búza többsége Bezosztaja I. és Bezosztaja II. A honosítás első éveiben a termelőn kívül a malmokat is új feladatok elé állította az új búzafajta, de mostanra kialakult egyenletes, jó minősége — magyar búzává vált. Az évi termés minősége azonban — a vetőmagon és a talajon túl — az időjárástól is függ: hogy müyen napsütés, hőfok, páratartalom mellett fejlődik ki a szem, szökken kalászba ... Az egykori molnár figyelte ezt, és a vízi- illetve a szélmalom őrlőkövét aszerint igazította, hogy müyen lett a termés. A búza fajsúlyát, A Gizella malom múzeumában őrzött emlékek: 1803-as keltezésű okirat, Ganz hengerszék 1886-ból és népi molnár szerszámok 15