Budapest, 1970. (8. évfolyam)

3. szám március - Siklós László: Pesti malmok

nagyságát, acélosságát most is figyelni kell. Ahhoz, hogy egyenletesen jó minőségű lisztet kapjanak, keverni kell a kiváló búzát a kevésbé jóval. . . Az 1969-ben termett búza „sütőipari érték" szempontjából jobb az előző évinél. Jó lisztet őrölnek tehát — a többi már a kenyérgyárakon, a sütödéken múlik. A berendezésen, a technológián, a lelkiismereten ... A malmok ontják az őrleményt. Naponta hét vagonnyi lisztet szállítanak a Lágymányosi Kenyérgyárba, ömlesztve, tankkocsikban; kilós csomagolásban viszik a Közértekbe, a Csemege Áruházakba, évente 3600 vagonnal; zsákosán viszi a tésztagyár, az édesipar; a Phylaxia havonta 1200 tonna púder-korpát szállít, ebből takarmánykeveréket gyárt. A három malom a „Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat" egy része. Sokat termelnek, de a főváros igényét nem tudják kielégíteni. A hiányzó mennyiséget tizenkét megyei társvállalattól szerzik. Jogos munkás-panaszok A nagy malmok hat-nyolc szintesek, meredek falépcső vezet egyik emeletre föl, a másikra le; a búza tisztítógépeken, koptatókon, triőrön, hámozón keresztül jut a töretőhöz, az őrlőgéphez, vagyis a malom lelkéhez: a henger székhez. Utána szitálás, fajtázás, csomagolás, zsákolás következik. Mindenütt szűk a hely, motorok zúgnak, dübörögnek; szíjak, tárcsák, kerekek forognak, sziták kattognak előre-hátra, száll a föld pora, a pelyva, a lisztpor, a korpa ... A régi molnárok értettek az ácsmunkához, az időjáráshoz, a kereskedéshez, és kis üzemükön belül minden munkához. A változást a nagyüzem hozta, ott is az automatizálás. Az első világháború alatt a férfiak a fronton; ezért sok munkafolyamatot, cipekedést, emberi munkát gépesíteni kellett. Az őrlés különböző fázisaihoz egy-egy munkás állt, és az lett a munkája egy életen át. Megszűnt a mindenhez értő molnár típusa. A mai malomipari munkások a részfolyamatokhoz értenek. Sokan elvégezték a technikumot, elméleti és gyakorlati tudásuk van, műveltek. De, talán azért is, mert nem élnek benne az egészben, nem ragasz-Lisztraktár kodnak annyira a mesterségükhöz, mint az egykori molnárok. Emellett sok jogos panaszuk is van. Az elöregedett üzemekben kiváltképp mostohák a munkakörülmények. Három műszakban dolgoznak egész évben. A különálló épületek nincsenek egymással összekötve. Télen a melegből kiizzadva a szabadba lépni, lépcsőre fel, lépcsőn lemenni... A „vállazók" 85 kilós zsákokat cipelnek nyolc órás műszakjuk alatt egyfolytában. Az állandó zakatolás, az erős zaj tönkreteszi a hallásukat. A lisztpor, a korpa, a búza szennyező pora lerakódik a tüdőre. De az SZTK ezt nem ismeri el porártalomnak, nem szilikózis, tehát nem kapják meg a munkahelyi ártalommal járó kedvezményeket. Védőitalként teát kapnak. A szociális helyiségek, különösen a Ferencvárosi malomban, elavultak, szűkösek. Ilyen körülmények közt a szív, a tüdő, a láb hamar tönkremegy. A malomipar dolgozója ötven éves korára öregember. Ezért is van létszámhiány. Eluralkodott az anyagi szemlélet, mondta egy vezető. Elkéstek a bérrendezéssel, mondta egy munkás. A molnárok fizetése 2200 forint körüli, ennél kevesebb és több is valamivel. A gabonások, kirakók 2000 forintot keresnek, a lisztraktári vállazók 2500—2800-at. Tehát nem rosszul. Ezt ők is tudják. De némely munkahelyen még többet lehet keresni. .. Ilyen nehéz testi munkával . . . Sajnos, az utánpótlás sem csökkenti túlságosan a létszámhiányt. Az ipari tanulókat Székesfehérvárott képezik, ott működik az egyik országos iskola, Debrecenben a másik. Fehérvárról kevés fiatal jön hozzájuk, ott főként olyanok tanulnak, akik vidéki malmokba szerződtek. Pestről pedig, hogy molnárnak tanuljon, alig-alig megy fiatal... Ha mégis akad, és elvégzi az iskolát, munkába állása után az 1200— —1300 forintos kezdőfizetés „elriasztja", s mielőtt a szakmáját megismerné és megszeretné, odébbáll segédmunkásnak. Kétszer annyit keres. Fejlesztés A malmok épülete nyolcvan-száz éves, berendezése jórészt abból a korszakból való, amikor még gőzgép hajtotta. A Ferencvárosi malom ráadásul fából van (a garatok, a csövek, a csatornák), örökké rettegnek a tűztől. Szűk a hely, öregek a gépek. Évente egy hónapra leállnak az üzemek. Ilyenkor kijavítják a hibákat és az elavult berendezést kicserélik, már amennyire erejükből telik. Mert a malomipart az elmúlt húsz évben mostohán kezelték. Idén végzik el a Ferencvárosi üzem rekonstrukcióját. A hely jobb 16 Ferencvárosi malom. Hengerszék