Budapest, 1969. (7. évfolyam)
2. szám február - dr. Pásztor — dr. Saly: A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésének távlatai
vállalat építészmérnöke, Törőcsik Sándor által tervezett impozáns, többszintes üzletközpont. Az egyes szinteket a vásárlók mozgólépcsőn érhetik el. A több mint 10 ooo m2 -es komplexumban 3900 m2 -es áruházat, ennek tetején éttermet, az áruház körül iparcikk boltokat, az alagsorban 1000 m2 -es élelmiszer áruházat találunk. Az árufeltöltés az alagsorból a vevők útjának keresztezése nélkül, liftblokkokon történik. Az áruház és az azt körülvevő boltok között 9 m széles passageok szolgálnak a vásárlók közlekedésének biztosítására. A kereskedelmi egységeken kívül e komplexumban helyezkedik el néhány szolgáltatóipari létesítmény, valamint az állami biztosító és az OTP kerületi fiókja is. A belterületi hálózat tehermentesítésén túl remélhetőleg a helyi építkezések során megépülő mintegy 12 000 lakás lakóinak ellátását ezzel az üzletkomplexummal meg lehet oldani. 2. Zugló A főváros leggyorsabban fejlődő kerületének újabb állomása az ún. zuglói lakótelep. Az Eörs vezér téren (a Kerepesi út és Nagy Lajos király út sarkán) a Metro és a HÉV végállomásának, valamint több autóbuszjárat végállomásának idehelyezésével rendkívüli forgalmi csomópont alakul ki e helyen, ahol naponta 100 000 ember fordul majd meg. E jelentős forgalmi csomópont, valamint a zuglói lakótelep mintegy 50 000 lakójának ellátása indokolttá tette itt egy üzletközpont telepítését. A terveket a BVTV építészmérnökei: Mester Árpád és Vadász György készítik. A tervek szerint erőteljesen koncentrálva kerülnek elhelyezésre az üzletek, összesen több mint 8000 m2 -en, amelyek között a közlekedést kis belső utcák, ún. passageok biztosítják. Itt épül a főváros legnagyobb ABC áruháza, 2000 m2 alapterülettel. A bevásárló központtól egy magas házzal elválasztották a vendéglátóipari egységet, s így ez a kulturcentrummal alkot szerves egységet. Ez a megoldás mind építészeti, mind kereskedelmi szempontból megfelelő. Valamennyi üzletet egyszintes épületekben helyezik el, az áruházak kivételével, ez az ABC áruház fölé kerül. Bejárata az ABC áruházéval közös. Ettől az üzletközponttól, ugyanúgy mint az óbudaitól, a belső kerületek üzlethálózatának tehermentesítését is várják. 3. Új palota A lakásépítési tervek megvalósítása során 1969-ben kezdik el a XV. kerületben az egykori Páskomdűlő helyén egy új lakótelep építését. 60 000 ember talál itt otthonra, viszonylag kis területen. A lakótelep két fő közlekedési útvonalának találkozásánál alakították ki a tervezők, a Típustervező Vállalat építészmérnökei: Tenke Tibor és Callmayer Ferenc a városközpontot és ezen belül a kereskedelmi üzletközpontot. Itt is lesz áruház, de lényegesen kisebb mint Óbudán, s az iparcikk boltok alapterületének nagysága sem lesz akkora, mivel itt csak a helyi ellátást kell megoldani; átmenőforgalomra nem kell számítani. Újdonság és egyben eltérés a másik két üzletközponttól, hogy itt piac létesítését is tervezik. • Az«ddig elmondottak alapján miben lehet tehát összefoglalni Budapest kiskereskedelmi hálózatának távlatait? Mindenekelőtt továbbra is az egyik legfontosabb szempont kell, hogy legyen a belterületi hálózat átszervezése, átépítése, melyet azonban az új gazdasági mechanizmus követelményeivel összhangban csak közgazdasági ösztönzőkkel lehet befolyásolni. A belvárosi üzletközpontot — a konkrét elképzeléseket, terveket e lap hasábjain korábban részletesen ismertették — exkluzív jellegű üzletközponttá kell alakítani. A terv szerint kb. ugyanezen időszakra — 1972-re — tervezett, a Tanács krt-on elhelyezendő nagyáruház 30 000 m2 -ével (a Corvin Áruház területének kétszerese) korszerű üzletközpont alakulhat ki. A külső kerületek városközpontjainak átépítése során a kereskedelmi üzletközpontokat is tömörítve, a korszerű építészeti és kereskedelmi elképzeléseknek megfelelően kell kialakítani. Jelenleg építés alatt áll az óbudai, az erzsébeti, a csepeli, a kőbányai városközpont. Az építkezések természetesen hosszabb távon valósulnak meg. Tervezési szinten van a vízivárosi, a budafoki, a kispesti, a XVII. kerületi, a XVI. kerületi városközpont átépítése. A fővárosi hálózat túlzsúfoltságán az utóbbi évek gyorsabb ütemű hálózatfejlesztése sem változtatott jelentősen. 1961—66. között a bolti kiskereskedelmi forgalom 28,2%-kal, a vendéglátóipari forgalom 29%kal növekedett. Ezzel egyidejűleg a bolthálózat alapterülete csak I5j2 %~kal3 a vendéglátóipar alapterülete pedig 13,3%-kal nőtt. Szükséges tehát a jövőben a hálózatfejlesztés ütemét növelni, mért csak így lehet a hálózatot alkalmassá tenni az egyre növekvő forgalom lebonyolítására. Az új lakótelepeken, ahol kis területen rendkívül nagy számú lakos kereskedelmi ellátását kell biztosítani, ugyancsak kereskedelmi központok létesítése válik szükségessé. Gyakori tapasztalatok bizonyítják, hogy elsősorban az élelmiszer szakmában az önkiszolgáló rendszer mintegy 30—50%-kai növeli a boltok áteresztőképességét. Ezt a szempontot figyelembevéve valamennyi új egységben az önkiszolgáló rendszert kell bevezetni. Növelni kell a hálózat gépesítettségét, az előrecsomagolt cikkek körének nevelését és keresni kell egyéb új szolgáltatások bevezetésének lehetőségét. Az elmondottakon kívül természetesen még igen sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, azonban valamennyi felsorolása meghaladná e cikk kereteit. A felsorolt főbb szempontok gyakorlati megvalósítása révén a főváros kiskereskedelmi hálózata az elkövetkezendő években mindinkább kielégíti a szükségleteket. 28
