Budapest, 1969. (7. évfolyam)

2. szám február - Nagy Lajos: Gubacstól a XX. kerületig

Nagy Lajos Gubacstól a XX. kerületig kiderítették, hogy első nevét — Gubacs — az egykori Duna-sziget tölgyfa erdőjétől kapta. A történelmi dokumentumok arról is tudósítják az utókort, hogy a tatárjárás idején Ugrin érsek vezetésével harcolt itt egy kisebb magyar csapat, s az ország nagy gyásza után sok magyar talált a mocsaras, ingoványos vidéken menedéket. IV. Béla földvárat épített, később Mészáros Lőrinc toborzott itt Dózsa seregébe. A parasztok a gubacsi várat is megostromolták és elfoglalták. Ezen a területen ütött tábort Tomori Pál és Szulejmán pasa. A 48-as szabadságharcból a gubacsiak példamutatóan vették ki részüket, és számos hőst adtak az elnyomás ellen küzdő hazának. Mária hadnagy nevét mindenki ismeri Erzsébeten. Bátor Imre néven szolgált Dembinszky csapatában, háromszor is megsebesült, s hősiességéért Görgey a harctéren léptette elő hadnaggyá. Az egykori daliás huszártiszt sírja ma is megtalálható az erzsébeti temetőben, fejfáján olvasható a neve: özv. Varga Andrásné. Török Flórisról, a szabadságharc századosáról, Erzsébetfalva egyik megalapítójáról utcát neveztek el. A szabadságharc elbukása után szinte az egész Gubacs kipusztult. 1858-ban mindössze 140 lelket számlál, s ettől kezdve csak Gubacspusztaként emlegetik. Ez időtől kezdődik tulajdonképpen az a szinte hihetetlen fejlődés, amely a homokbuckás pusztából több mint 100 000 lakosú nagyvárossá változtatta ezt a Duna-parti vidéket. A kifejezés, hogy nagyváros, csak a lélekszámára volt jellemző, mert külváros és falu maradt mindvégig, lényegében csak az utóbbi néhány év alatt indult meg városi formájának kialakítása. Kossuth telke Ha régen királyok adománytárgya volt a vidék, később a telekspekuláció eszköze lett. A kiegyezés után indult meg itt újra az élet. Jókai is vásárolt itt telket. Egymás után épültek a házak, utcasorok; üzemek, gyárak Peremkerület, külváros? Ez is, az is. Sőt, ha a főútvonalról letérünk, nyugodtan falunak is vélhetjük. Azt hiszem, nincs az országnak még egy települése, amelynek lakossága egyetlen évszázad alatt 146 lélekről 100 000 fölé emelkedett. Gubacs, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Leninfalva, Pesterzsébet, Pestszenterzsébet, XX. kerület. A névváltozások a főváros e nagy munkáskerületének 900 éves történetét idézik. 900 év A kerület az egykori Pesterzsébetet és Soroksárt egyesíti, területre—9203 katasztrális hold — Budapest második, a lakosság számát tekintve pedig — 114 000 fő — Budapest ötödik legnagyobb kerülete. Határai a Ferencvárossal, Csepellel, Pestlőrinccel és Kispesttel érintkeznek. „Hivatalosan" tavaly töltötte be születésének 900. évfordulóját, ám különböző okok miatt az évfordulóval kapcsolatos ünnepség-sorozatot csak idén rendezik meg. Talán jobb is ez így, mert éppen e két esztendő sok olyan szembetűnő változást hozott Erzsébeten, amely a múlt emlékeinek felidézése mellett már határozottan mutatja a jövő arcát is. A legkisebb falu is büszke múltjára. Miért ne lenne hát büszke ez a kerület, amely a szó szoros értelmében hosszú évszázadokon át élethalál harcot vívott a mostoha természettel és a történelem viharaival. Aki a Boráros térről, a Körút sarkától Erzsébetre indul, aligha gondolja, hogy a magyar történelem minden jelentős fordulópontjával találkozhat itt. A városnegyedet füst és korom, a gyárak lehellere lengi körül. Múltra emlékeztető épületeit nem őrzik féltve, inkább igyekeznek minél hamarabb lebontani, hogy még az emléke is eltűnjön a világnak, amelyben Erzsébet a budapesti proletariátusnak talán a legszegényebb és nyomorával legjellegzetesebb városa volt. A helyi történészek most, a városalapítás évfordulójának ünnepségei előtt nagy igyekezettel kutatnak a múlt haladó emlékei után. Azt már