Budapest, 1969. (7. évfolyam)

2. szám február - Kereszty András: Kewer, Burgundia — és Kőbánya

káskerület volt, de a nagy üzeme­ken és a Dréher-sörön kívül még egy jellegzetessége volt Kőbányá­nak: a sertéshizlalda. (Manapság alig tudja valaki, hogy annak el­lenére, hogy 1954-ben felszámol­ták az utolsó sertésszállásokat is, Nagytétény után még mindig itt tartják a fővárosban a legtöbb hízót. 1967-es adatok szerint 6373 darabot.) A sertéskereskedők a XVIII. század végén fedezték fel a terü­letet, amikor Pest városa kötelezte őket, hogy a határon kívülre tele­pítsék át az ólakat. Mivel a legegy­szerűbben vonaton lehetett szállí­tani, a tenyésztők és a kereskedők utóbb a vasútállomás mellett ren­dezkedtek be. A tulajdonképpeni fellendülés az 1820-as évektől kez­dődik. Egyre népszerűbbek a kő­bányai sertésvásárok. Először szál­lodákat kezdenek építeni. A leg­első a Vörös Kutyához címzett fogadó. A múlt század közepétől elkeseredett küzdelem kezdődik a sertéstenyésztők és a szépen gyarapodó városrész lakói között. Hiszen a sertések nemcsak anyagi fellendülést hoztak — hanem ne­hezen elviselhető bűzt is. A ta­nács két tűz közé került: megér­tette polgárait, de szüksége volt a sertéshizlalásból befolyó pénzre. 1895-ben aztán kényszerű módon megoldódott a kérdés: az addig soha nem látott erősségű sertés­vészben 16 ezer állat pusztult el. Ettől kezdve határozták el azt, hogy decentralizálják a sertéste­nyésztést. Kőbánya a sertésbiro­dalom centrumából egyszerű te­lephellyé változott. Az 1850-es éveket követő esz­tendők — az iparosodás évei. Néhány adat: 1857. Borber és Klazemann Sörgyár. 1858. Peri­mutter Sörgyár (ebből lett később az Első Magyar Részvény Ser­főző, később pedig a Dréher Sörgyár). 1867. Első Magyar Vasúti Kocsi Gyár (a Ganz elődje). 1868. Kőszénbánya s Téglagyári Társulat. 1868. Magyar—Belga Gép- és Hajóépítő Társaság. Magyar— Swejci Gépgyár Társu­lat (az előbbi a MÁVAG, az utóbbi az Északi Járműjavító elődje). 1904. Kammer Testvérek Szövőgyára (később Kőbányai Textilművek). Az ipar következménye a mun­kásosztály kialakulása. Az életkö­rülmények elleni szervezett tilta­kozás következménye a munkás­mozgalom. (Egy évszázaddal ké­sőbb, egy 1940-es OTI-felmérés szerint így alakult néhány szak­mában a kőbányai munkások élet­kora: kovácsok 39 év, lakatosok 32 év, nyomdászok 36 év.) A Magyar— Swejci Gépgyár volt a bölcsője a munkásmozgalom első hazai marxista szervezetének, a Pest-Budai Munkásképző Egye­sületnek. 1869-ben a MÁVAG, a magyar—svájci és a magyar—belga gyár munkásai robbantották ki az első magyar vasmunkás sztrájkot. A kerületben dolgozott és szer­vezte a sztrájkokat Farkas Károly, az I. Internacionálé állandó ma­gyarországi megbízottja. Kőbánya külváros. Annak el­lenére, hogy 1872., Budapest megalakulása óta a főváros X. kerülete. Külváros, de már nem olyan értelemben, ahogy egykor. Fejlődik, növekszik, mint a többi kerület a centrum körül. Új lakó­telep épült, új mozit nyitottak meg. Számos új gyárépület nőtt ki a földből. Lakóinak összetétele nem változott. Most is elsősorban munkáskerület. Hetvenötezren élnek itt. A kerület üzemeiben 73 600-an dolgoznak. S ha már szóba került a népesség, meg kell említeni egy érdekes adatot. Ez a 33 négyzetkilométeres terület az egyetlen Budapesten, ahol több férfi él, mint nő. Az erősebb nem ezer tagjára mindössze 971 nő jut. A kőbányaiak újságjait, feljegy­zéseit tanulmányozva, szinte mot­tóként tér vissza a gond: rossz a közlekedés. Jókai lapja, a „Hon" annak idején ezt írta a kőbányai sugárút és Pest között közlekedő lóvonatról: „A lóvasút igazgatósá­gának jó volna megjegyeznie, hogy gyakran intse a kocsisokat, hogy a fordulóknál lassabban hajtsanak, mert a kéjutazóknak nincs sok ked­vük tornagyakorlatokat végezni azzal, hogy a sínekről leugrott kocsikat a helyükre emeljék." Az ilyen gyakorlattal egybekötött utazás általában három óra hosz­szat tartott. Ma a 9-es busz ne­gyedóra alatt a város szívéből a Pataki István téren van. És a repülőgépek (Ferihegy ugyan­csak Kőbányán van) az egykori „Burgundiát", az alföldi hegyvi­déket összekötik a világ legtávo­labb eső pontjával is. A Ferihegyi repülőtér. (Lőrinczy György felvétele) 19

Next

/
Thumbnails
Contents