Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Bozóky Éva: Mit csinál ön 5-től 10-ig?

Bár Szentes nevével már középkori oklevelekben találkozhatunk, a város még magyarországi viszonylatban is fiatal. A helyi levéltár igazgatójának, dr. Páhy Ferencnek a kutatásai szerint 1715-ben mindössze 230 családot, vagyis hozzávetőlegesen 1000—1200 főt számláltak meg Szentes területén. De rövidesen megkezdődött a kecskeméti és a nagykőrösi telepesek bevándorlása, mert az új földesúrtól, Harruckern bárótól jelentős kedvezményekben részesültek. A hadseregszállító Harruckern, akinek egyébként Gyulán volt a rezidenciája, 1720-ban szerezte meg Szentest és környékét. Birtoka később a gróf Károlyi család kezére került. Azonban a Károlyi grófoké sem maradt sokáig: a lakosság már 1836-ban megfizette az önkéntes örökváltságot, s ezzel megszabadult a hűbérúri függőségtől. 1883-ban a közeli Szegvárról Szentesre helyezték Csongrád megye székhelyét, s az addigi falu akkortól kezdett várossá szépülni. Szentes az alföldi mezővárosok jellegzetes képét mutatja. Hatalmas határral rendelkező falusias település, rendezett városmaggal, amely azonban nem csupán egyetlen főtérre korlátozódik. A lakosság 20%-a még ma is tanyákon él; körülbelül 1600 tanya tartozik a város közigazgatási szervezetéhez. A korábbi kétlakiság jobbára megszűnt, ami ez esetben azt jelenti, hogy a tanyai embereknek nincs már házuk a városban is, állandóan kint élnek tanyájukon. Ez a tény a tanyavilág fölszámolását gyakorlatilag lehetetlenné teszi, mert egy esetleges ilyen irányú törekvés mintegy 3200 új lakás soronkívüli fölépítését tenné szükségessé. Egyébként, bár a fiatalok hajlanak a faluba vagy a városba való beköltözésre, az öregebbek általában elzárkóznak előle, s ennek nemcsak érzelmi, de anyagi okai is vannak. Ha Szentes urbanisztikai helyzetét akarná valaki meghatározni, ugyancsak zavarba jönne, mert egy 32 000 lakost számláló, iparral rendelkező települést a mi viszonyaink között helytelen lenne kisvárosnak minősíteni. Kőszeg 10 000, Szentendre 12 000 lakosával kétségkívül kisvárosnak minősül. A középváros kifejezés viszont nehezen illeszthető bele a mai magyar közigazgatási szervezet kereteibe. Budapest, mint „versenyen kívül zÜ\ö" világváros, egymaga kétmillió magyar állampolgárnak ad otthont. A magyar nagyváros fogalmának a meghatározása némi nehézséget okozhatna, de ha ar-Magycar városok Szentes 32 I A Járási Tanács épülete ra gondolunk, hogy Lausanne 132 000, Heidelberg pedig 125 000 lakosával nemzetközileg elismert nagyvárosnak minősül, akkor Debrecent, Miskolcot, Pécset, Szegedet és Győrt jogosan minősítjük nagyvárosnak. Mindezek együttes lélekszáma körülbelül 700 000 fő. Ha méltatlanul lefokozott, volt törvényhatósági jogú városainkat: Kecskemétet, Hódmezővásárhelyt, Sopront és Székesfehérvárt is nagyvárosaink közé számítjuk (Baja „lefokozása" indokolt volt), és közéjük soroljuk az erősen fejlődő, bár ma még csak járási jogkört élvező Nyíregyházát és Tatabányát, akkor nagyvárosainkra valamivel több mint egymillió iakos jut. Ezeknek a városoknak a kommunális ellátottsága, gazdasági és kulturális színvonala — hála a központi támogatásnak — kielégítőnek mondható. Elhanyagolt középvárosok Ha azonban középvárosainkra vetjük pillantásunkat, amelyek közé Szentes is tartozik, sokfelé elhanyagoltsággal és a központi szervek bántó érdektelenségével találkozhatunk. Holott a járási jogú városokban — a fentebb már említettek leszámításával — nem kevesebb mint másfél millió ember él. Azt csak képletes zárójelben jegyzem meg, hogy hazánkban még ma is körülbelül egymillió ember lakja a tanyákat, vagyis a falvakra és a városi rangot nem élvező kisvárosokra, mint pl. Gyoma, Dunaföldvár, Siklós, Nagyatád stb., mintegy négy és fél millió lakos jut. Miért mondtam el mindezt? Azért, hogy kiemeljem: ha középvárosainkban kevesebb állampolgár él is, mint a fővárosban, mindenképpen több, mint amennyi központilag fejlesztett nagyvárosainkban talált otthonra. De hogyan élnek a dolgozók ott és itt? Mit kapnak azok a városok, és mit ezek ? Nézzük Szentes helyzetét. A tervszámok szerint 1969-ben a város bevételei mindössze 7,7 millió forintot tesznek ki. Ehhez a megye ugyan 13,3 millióval hozzájárul s körülbelül 27 miihót tesz ki a fejlesztési alap. De hogyan lehet évi 50 millió forintból egy ekkora kiterjedésű várost karbantartani és fejleszteni, ha ebből az összegből a legnélkülöz-Új lakótelep