Budapest, 1969. (7. évfolyam)

11. szám november - Osgyáni Csaba: Otthontalanul — Vidéki munkások Pesten

A kongresszusok városa — idegenforgalmi szemmel Budapesten egy évtizeddel ezelőtt alig több mint tíz nemzetközi kongresszust tartottak. 1967-ben a fővárosban rendezett kongresszusok száma elérte a százat; 1969-ben pedig megközelítően háromszáznak a lebonyolítására kerül sor. Ezek a számok részben az IBUSZ adatai; ugyanis a kongresszusok túlnyomó többségének adminisztratív teendőit az utazási iroda rendezvényi osztálya látja el. Jó néhány tudományos intézmény és társadalmi szerv azonban nem veszi igénybe az IBUSZ-szolgáltatásokat, hanem maga gondoskodik a kongresszusán résztvevők ellátásáról és programjáról. Igen sok külföldi vesz részt a kisebb létszámú szemináriumokon, konferenciákon, kollokviumokon is. Vannak, akik bosszankodnak emiatt, mert abban a tévhitben élnek, hogy a kongresszusok rendezése államkasszánkat terheli. Holott nem ok nélkül vetélkednek nyugaton és keleten egyaránt egy-egy kongresszus megrendezéséért. Ugyanis minden egyes nemzetközi kongresszus nemcsak erkölcsi sikere a rendező országnak, hanem tekintélyes bevételt is jelent. A kongresszus vendégei, hallgatóktól kezdve az előadókig, részvételi díjat fizetnek, amely magában foglalja elszállásolásuk, ellátásuk és közös programjuk költségeit is. Az IBUSZ például, a hivatalos programon túl, múzeumlátogatásokat, városnézéseket, az időjárásnak megfelelő kirándulásokat, különféle szórakoztató programokat rendez; ezzel eléri, hogy a kongresszus résztvevői és kísérőik kellemesen érezzék magukat — miközben, természetesen, költenek is. Manapság a világ minden részéből eljönnek hozzánk. Például a „Memoriá"-val foglalkozó szimpóziumra jelentkezettek közel kétharmada Amerikából érkezik. Ez a körülmény valutáris szempontból is igen kedvező. Az idegenforgalom fővárosunkban — mint bárhol másutt — főleg a főidényben (július—augusztus) zajlik le. A kongresszusokat viszont leginkább a tavaszi vagy a késő nyári — őszi hónapokban rendezik. így az idegenforgalom szezonális jellege meghosszabbodik. Ez év szeptemberében számos olyan nap volt, amikor kétezer külföldi volt Budapesten, az egyidőben tartott különböző kongresszusokon. Az sem érdektelen, hogy ezeken a napokon a népművészeti, az ajándék, a porcelán boltok forgalma megsokszorozódott, és a Bizományi Áruház több képzőművészeti alkotást, antik tárgyat adott el, mint bármikor a nyári főidényben. Ennek az a magyarázata, hogy a kongresszusok résztvevői általában jobbmódúak; vásárlásaikra az is inspiráló hatással van, hogy rájuk nem vonatkozik a kötelező valutabeváltás. Mi az oka annak, hogy Budapest a kongresszusi városok sorában meglepően gyorsan szerephez jutott? A kongresszusok hazája, Svájc és Franciaország — de jónéhány más állam is — már régebben gondoskodott megfelelő előadói termekről, technikai berendezésekről. A kongresszusok kényelmes lebonyolítására való törekvésük a második világháború után csak fokozódott. Az országok a társadalmi, illetve politikai különbözőségek ellenére — közelebb kerültek egymáshoz; új tudományágak születtek, az élet számos területén meggyorsult a fejlődés; és nem utolsósorban a népek békére törekvése tette szükségessé a gyakoribb nemzetközi összejöveteleket, tapasztalatcseréket. Ezzel egyidőben megindult a versengés a kongresszusok megrendezéséért. Hazánk — pontosabban Budapest — nem olyan régen kapcsolódott be a vetélkedésbe és máris megállapítható: teljes sikerrel. E siker elsősorban a magyar tudományos élet felvirágzásának köszönhető. Az orvosi, fizikai, a kémiai, a műszeripari, az agrárgazdasági tudományokban elért eredmények közismertté váltak. A tudósok pedig igyekeznek abba az országba eljutni, ahol ezek az eredmények születtek. De szívesen jönnek el a folklórral, a zenével foglalkozók is Bartók, Kodály hazájába. Mindezek mellett szerepet játszik a politikai érdeklődés is; a külföld egyre inkább kíváncsi Magyarországra, különösen Budapestre. Bár a kongresszusok megrendezését olykor nehezíti a terem és a technikai felszerelés hiánya — mégis, valamennyi rendezvény nemcsak zökkenésmentes, hanem tetszetős is. Csak példaként idézzük a Jeunesses Musicales 23. világkongresszusának záróünnepségén elhangzottakat (ezen a kongresszuson 25 ország ezernyi meghívottja vett részt): „A budapesti szép napok felejthetetlen élménnyé váltak, és igen sokan vissza-visszatérünk látogatóba ide, Budapestre" — mondotta az elnökség holland tagja. Számtalan példa van arra, hogy a budapesti kongresszusok résztvevői meghosszabbították tartózkodásukat, vagy hogy újra eljöttek fővárosunkba. A legnagyobb jelentőségű kongreszszusokat a Magyar Tudományos Akadémia rendezi; ez évben szám szerint huszonötöt. Nemzetközi kongresszusaikból — annak jellemzésére, hogy milyen széleskörűek — néhányat megemlítünk: Az Osztrák — Magyar Monarchia irodalma 1867—1918; Kárpát — Balkáni Földtani Asszociáció; Az EUCARPIA kukorica-cirok szekciójának értekezlete; A CIHA Nemzetközi Művészettörténeti Konferenciája; Az IUP AC XI. Kozmikus Sugárzási Konferenciája. Nem érdektelen ismertetni, hogy mit nyújtanak Budapesten egy-egy kongresszus résztvevőinek, illetve kísérőinek. A kongresszusok sorában az egyik legjelentősebb a Kémikusok Nemzetközi Szövetségének (IUPAC) molekuláris kémiai szimpóziuma volt. A hatnapos tanácskozásra 27 országból ezerszáz vendég érkezett. Ez a kongresszus is olyan módon zajlott le, mint a többi. A MTA ületékes szakosztálya kidolgozta a tudományos előadások, viták menetét—az IBUSZ pedig megszervezte a vendégek ellátását és programját. Az Akadémia illetve az IUPAC által meghívottak hónapokkal előbb megkapták az egyes szekciók témáit, az előadók névsorát és annak közlését, hogy melyik anyag kerül majd megvitatásra. Ugyanakkor tájékoztatták őket a szolgáltatásokról és a programról; így eleve kiválaszthatták, hogy mit akarnak meghallgatni, illetve látni. Természetesen, közölték velük a részvételi díj összegét is. A vendégekkel, az Akadémia képviselőin kívül, az IBUSZ félszáznyi munkatársa foglalkozott. ők kísérték az érkezőket a szállodákba, a kongresszus színhelyére; a különböző programokon az IBUSZ idegenvezetői álltak rendelkezésükre. A kongresszus 11 szekciójában 37 vitaindító és több mint 400 előadás hangzott el, amelyek anyagát a szimpózium első napján angol, francia, orosz és német nyelven megkapták a résztvevők. A vendégek ugyancsak az első napon bejelentették, hogy az IBUSZ által összeállított programból mi érdekli őket. Ezt a programot az utazási iroda úgy állította össze, hogy a szimpóziumon résztvevők kísérőinek idejét is kitöltse. A programban szerepelt: városnézés; séta a Várban és a Margitszigeten; az Országház bemutatása; a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum megtekintése; kirándulás a budai hegyekbe, Szentendrére, az Akadémia vácrátóti Botanikus Kertjébe, a Duna-kanyarba. Gondoskodtak művészi élményekről is: az Állami Népi Együttes külön előadást rendezett a vendégeknek; a Tátrai-vonósnégyes Händel-, Mozart-, Bartók, és Weiner-művekkel aratott sikert; a templomi orgonahangversenyen pedig Peskó György, a neves orgonaművész Bach és Liszt szerzeményeit interpretálta. A nők részére divatbemutatót tartottak és külön kiránduláson vitték el őket a Kertészeti Főiskola virágkiállítására. A vendégek élményei közé tartozott a magyar konyhaművészet készítményeinek megismerése, a magyar borok kóstolgatása; a budafoki Borkatakombában, a Hűvösvölgyben vagy reprezentatív éttermekben rendeztek számukra ebédet, vacsorát. A kongresszus befejezése után a résztvevők egyrésze kísérőikkel együtt a Balatonhoz utazott; mások a Hortobágyot kívánták megismerni. Hasonló programokat állítanak össze más kongresszusok résztvevőinek is,attólfüggően, hogy a tanácskozások mennyi ideig tartanak. 1970-ben tovább emelkedik a Budapesten rendezendő kongresszusok száma. Ez év végén ugyanis megnyílik a Duna Interncontinental szálló, amelyben egy ezer főnél nagyobb befogadóképességű — kisebb méretre is átalakítható — hatalmas kongresszusi terem is van. Ez a technika minden új vívmányával felszerelt terem jelentős mértékben elősegíti majd, hogy Budapest még eredményesebben vegyen részt a kongresszusok rendezéséért folyó nemzetközi versenyben. Ják Sándor 14