Budapest, 1969. (7. évfolyam)

11. szám november - Munkácsy Miklós: A jövő szakmunkásai

féle és változatos tevékenység a pedagógus és a tanuló, sőt, a tanulótanuló kapcsolatot is elmélyítené és színesebbé tenné. A módszer Kaphat-e azonos hangsúlyt a tanítás és a napközis foglalkozás ? Nem veszít-e színvonalából a tanítás-tanulás, s ha nem, bírja-e az iramot a gyerek ? Nem jelent-e ez túl nagy követelményt? A kísérlet harmadik évében az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai — orvosok, pszichológusok — az osztályokban komplex vizsgálatot végeztek, hogy az Országos Pedagógiai Intézet által kidolgozott módszer mennyiben járul hozzá a gyerekek helyes életritmusának kialakításához. A vizsgálat kiterjedt a tanulók memóriájának és teljesítőképességének mérésére; a mozgáspontosságra, mozgássebességre; a reagálóképességre — a terhelés előtt, alatt és után. Megállapították, hogy az iskola adottságait és a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, melyik az íz időszak, amikor a gyerekek a legintenzívebbek, s melyik napszakban csökken teljesítőképességük. Mikor jelentkezik a mélypont, meddig tart és milyen ütemű a regenerálódás, hogyan fokozódik és mikor éri el teljesítőképességük a csúcsot. S a vizsgálatok igazolták, hogy a napi terv kidolgozói helyesen jártak el: valóban a legértékesebb időszakra tették a nagyobb megerőltetést kívánó tantervi órákat és a tanulást; s a legjobb időpontba iktatták be a pihentetőnek, fölfrissítésnek szánt napközis foglalkozást. Nézzük meg, időben hogyan alakult az első osztályosok heti elfoglaltsága. Kötelező óraszám (45 perces, húsz tanórában) 15 óra tanulás, korrepetálás 6 óra étkezések (ebéd, uzsonna) 4.30 óra szünetek (szabadba**, való tartózkodás) 12 munkafoglalkozá: 1 játék, foglalkozások, kisdobos-tevékenység 11

.30 óra Érdemes megnézni ugyancsak az első osztályosok egy napjának a beosztását. első tanítási óra szünet második tanítási óra szabad levegő, játék kul túrfoglalkozás szünet tanulás (a két óra házífeladata) ebéd, aktív pihenés harmadik tanítási óra szünet negyedik tanítási óra szünet fakultatív óra (idegen nyelv, gyermektorna, szakkörök) uzsonna szabad foglalkozás 8.00 -8-45 -8.55 -9.40 -10.15 -Ii.00 -II.10 -11.55 -13 00 -13-45 -13 55 " 14.40 -14.50 -15-35 • 15-55 • • 8.45 • 8.55 - 9.40 • 10.15 • 11.00 • 11.10 • 11-55 • 13-00 13-45 • 13-55 14.40 14.50 >5-35 15-55 • 17.00 A fentiekből látszik a kötött és kötetlen foglalkozás ritmusos váltakozása. Ennek a rendszernek a kialakítása hosszadalmas volt. A kísérlet kezdetén minden tantervi órát szabad vagy kulturális foglalkozás váltott föl. De a gyerekek óránként nehezen vagy egyáltalán nem tudtak átállni. Az előbb vázolt, a kétszer kétórás, ahogy ők nevezik, a blokkosítás a legmegfelelőbb életritmus kialakításához vezetett. A „napközis" foglalkozás A kísérlet bevezetésekor az iskola megszüntette a napközis nevelő fogalmát és gyakorlatát. Két egyenlő rangú pedagógus — a volt osztályfőnök és a volt napközis nevelő — vezeti az osztályt. Egyikük az anyanyelvi tárgyakat (írás, olvasás), másik a számtan és az egyéb tárgyakat tanítja. A tanulás és az ún. napközis foglalkozások idején felváltva vannak az osztállyal. A harmadik-negyedikben az éneket, rajzot, gyakorlati foglalkozást és testnevelést már szakos tanár tanítja. S az ehhez kapcsolódó foglalkozást (rajzszakkör, énekkar) is ez a pedagógus vezeti. A tanulás idején mindig az a pedagógus ügyel a gyerekekre, aki az órát leadta. A tanulók elkészítik a tantervi órán kapott házi, illetve most már iskolai feladatukat, s ann?k helyességéből vagy hibás voltából a tanár máris kontrollálhatja, hogy az óra anyagát mennyire értették meg a gyerekek. A tanulók felfogóképességében, avagy benne volt a hiba, esetleg túlméretezte a feladatot. Azonnal tud korrigálni, korrepetálni, sőt kikérdezni is. Tehát a számonkérés, a feleltetés hagyományos formája itt módosul. S ez azt is jelenti, hogy több idő jut az új tananyag előkészítésére, esetleg az előző óra anyagának gyors áttekintésére. A kötetlen foglalkozásokra sok idő jut. Elsősorban azért van erre szükség, hogy a gyerekek fölfrissüljenek, mozogjanak. De igazi kikapcsolódást — különösen a kicsiknek — csak a játék jelent. A játék-adta belefeledkezés. A pedagógusok nagyon sokszor elmondták már, hogy nagyon sok gyerek nem tud játszani. Nem tanították meg őket sem otthon, sem az óvodában. Az iskolára várna a feladat. De jut-e erre idő a hagyományos formában működő iskolákban ... ? Itt az első-második osztályosok részére külön játékszoba van, sokféle játékkal. A pedagógus nem szabja meg, ki mivel foglalkozzon, a gyerekek azt veszik le a polcról, azt szedik 8