Budapest, 1969. (7. évfolyam)
10. szám október - Mándi Éva: Mozi-válság?
FÓRUM Mozi-válság? Tegyük fel, hogy egy pesti lakosnak valamely szerdai napon kora délután, a főváros kellős közepén, mondjuk, a Blaha Lujza téren, az az ötlete támad: szabad két óráját egy moziban fogja eltölteni. Azért választottuk ezt a helyet, mert a környéken sok mozi van, itt van a közelben a Bástya, a Vörös Csillag, a Gorkij, a Csokonai, a Zrínyi, a Mátra. .. itt igazán nem lehet akadálya annak, hogy hősünk moziba menjen. Persze, először tudni szeretné, melyik moziban milyen filmet játszanak, hogy aztán kedve, ízlése szerint válogasson. Éppen ezért odalép a legközelebbi újságárus standjához s olyan újságot kér, amelyben moziműsor is van. Ilyen újságot azonban az újságárus szerdán nem tud adni, a második sem, a harmadik sem... A Magyar Hírlap csak a bemutató mozik műsorát közli, a többi napüap már régóta hetente csak egyszer közöl teljes műsort, igaz, éppen szerdán, de akkor a következő hetit. Elfogyott ekkorra a Fővárosi Mozi műsor is. Az újságárus a Film Színház Muzsikát ajánlja, de hősünk a fejét rázza. Ezzel az újsággal már megjárta néhányszor. Helyhiány miatt előfordult, hogy csak a moziműsor egy részét közölték, a felsorolás pl. az M-betűnél váratlanul félbeszakadt. Ez a lap különben is 4 forintba kerül, ami jelentősen növelné a mozijegy árát. Mit csináljon? Még ha elárulná is neki valaki, hogy a 17-19-36-os telefonszámon pontos felvilágosítást adnak a pesti mozik műsoráról, még ha volna is telefonérméje, s találna egy üres telefonfülkét, azzal sem érne sokat, hiszen ez a szolgálat hétköznap csak 5 után működik. Megkérdezzen egy járókelőt, megkérdezze a sarkon posztoló rendőrt? Menjen végig a Körúton, a kiragasztott moziműsort a hirdetőoszlopokon keresgélve? Vagy járja végig találomra a közeli mozikat? Eltelne ezzel a szabadideje. Elkedvetlenedik, s mozi helyett — beül egy eszpresszóba. Budapesten jelenleg 94 mozi van — ebből 6 kertmozi. 1945 óta egyetlen új mozi épült (a korszerű, minden igényt kielégítő Kőbánya), megszüntettek viszont több elavult kis mozit (Túrán, Nyugat). A rendkívül jó helyen fekvő, s azelőtt igen népszerű Capitolt háború után nem építették újjá. így tulajdonképpen a háború előtti vagy annál még kisebb moziparkkal kellett — és kell — egy erősen felduzzadt nagyváros erősen megnövekedett mozüátogatási igényeit kielégíteni. Ez egyetlen módon volt lehetséges. Növelni kellett az előadások számát (jelenleg Budapesten egy évben annyi mozi előadást tartanak, mint háború előtt az egész országban). Be kellett vezetni a délelőtti előadásokat, az egésznapos vetítést. 21 mozi játszik ebben az új beosztásban. Ez persze a helyiségeknek, a bútorzatnak, a vetítőberendezésnek fokozott igénybevételét jelentette, pedig a mozik amúgy is eléggé elhanyagolt, leromlott állapotban voltak. A mozitulajdonosok a háború alatt és a háború után már nemigen fordítottak pénzt karbantartásra, felújításra, s az igazat megvallva, az 1948-ban bekövetkezett államosítás után sem sokat költöttek a mozikra. Egy évtizeden keresztül még az is gond volt, miből javítják meg, hogyan cseréljék ki az elrongálódott székeket. A mozik nagyarányú felújítására, újjáépítésére 1957 után került sor. Persze, ekkor már itatóspapírként szívták fel a legsürgősebben kielégítésre váró igények a rendelkezésre álló jelentős öszszeget. Mégis, 1957 óta évente 6—7 mozit építettek át kb. 10—12 millió forintos költséggel. Megfiatalodott, megszépült többek között a Vörös Csillag, a Szikra, a Puskin, s jó néhány bemutatómozivá előléptetett peremkerületi mozi, a Tátra, a Sport, a Kultúra. Néhány mozit, amelyek a városrendezési terv keretében lebontásra kerülnek, csak felületesen hoztak rendbe. Természetesen, a legköltségesebb felújítás sem feledteti, hogy Budapest mozijai 30—40 évvel ezelőtt jöttek létre. A mozik szellőztetését, nyáron a hűtését, télen a fűtését a régi épületekben nem lehetett tökéletesen megoldani. Nyitható tetejű mozi mindössze 3 van a fővárosban, a Duna, a Kossuth és a Szikra. A többi moziban ventillátorok bekapcsolásával, az ajtók kinyitásával szellőztetnek — ha van erre idő két előadás között. A mozik alakja sem korszerű. Amikor ezek a mozik készültek, a hosszú, keskeny nézőtér volt divatos és üzletileg kifizetődő; ma már rövid, széles nézőtér dukálna a szélesvásznú vetítéshez. A várakozó helyiségek, az előcsarnokok általában kényelmetlenek (szinte sehol sem lehet ülve várakozni). Aki például esős időben várakozott már a Szikra mozi emeleti előcsarnokában, a heringként préselődő tömegben, az tudna erről egyet-mást mesélni, különösen ha az előadás a meghirdetettnél 15—20 perccel később kezdődött — ami sajnos, szintén előfordul. Sok helyen korszerűtlenek a közönség rendelkezésére álló mellékhelyiségek, van, ahol teljesen hiányzik a mosdó. A vetítőberendezések modernizálása is csak félig van megoldva. Igaz, a mozik 80%-át alkalmassá tették az elmúlt évtizedben szélesvásznú vetítésre (20%-nál építészeti okokból lehetetlen a színpad bővítése), sok helyen kiese-28