Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - dr. Honti József: Richard Bright látogatása Pest-Budán

A főváros életéből Folyóiratot indított a Fővárosi KÖJÁL, „Budapesti Közegészségügy" címmel. A lap a közegészségügy és járványügy területén dolgozóknak nyit fórumot, kutatási eredményeik közlésére, tapasztalataik kicserélésére. A folyóirat elsősorban a főváros közegészségügyi problémáival foglalkozik. Első számában — több figyelemre méltó írás mellett — két igen közérdekű cikk jelent meg: dr. Fehér Viola Budapest levegőhigiénés kérdéseiről, dr. Aradi Mátyás Pál pedig a szemétgyűjtés hiányosságainak kihatásáról írt tanulmányt. Kőbánya levegőszennyezettségének csökkentésére a kerületi tanács határozatot hozott arról, hogy az idén az Óhegy utca környékén tíz, valamint a Fehér út — Miskolci vasútvonal — Keresztúri út mentén mintegy húsz méter szélességben ii hektárnyi területet fásít. A fatelepítést a gödöllői Állami Erdőgazdaság budapesti kertészete végzi. A Fővárosi Kertészet szép terv készítésére kapott megbízást: a Városligetben kertészetileg rendezze azt a területet, ahol állandó szoborbemutató park lesz. Az elgondolás szerint a Népstadion út közelében, az egykori fővárosi múzeum épülete mögött alakítják ki az állandó szoborbemutató parkot. Itt állítanák ki — a többi között — azokat a szoborterveket, amelyeket kifaragásuk, illetve bronzba öntésük után a köztereken helyeznek el. A Kertészeti Vállalat már hozzákezdett a munkálatokhoz. A Művelődésügyi Minisztérium az 1968 — 69-es oktatási évben tíz budapesti ipari jellegű szakközépiskolában engedélyezte a termelő munkát. Az új módszer, a tapasztalatok szerint, jól bevált: ezért az 1969 —70-es tanévben további engedélyeket adnak ki arról, hogy a gvakorlati foglalkozás keretében az iskolák bérmunkát végezhessenek. A szakközépiskolák ilyen termelő munkáját, a feltételektől függően, fokozatosan kiterjesztik. A leningrádi Ermitázs első ízben szerepelt Budapesten. A júliusban megnyílt vendégkiállitáson a XVII. századtól a XX. század elejéig működött legjelentősebb francia mesterek — egyebek között Fragonard, Renoir, Gauguin, és Cézanne — egy-egy jellegzetes művét láthatták a pestiek a Szépművészeti Múzeumban. A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatósága adatokat tett közzé a főváros iparvállalatainak és szövetkezeteinek első nagyedévi munkájáról. Néhány adat: a vállalatok és szövetkezetek 1969 első negyedévében együttesen 39,7 milliárd forint összegű bevételt értek el. Az első évnegyedet 44 állami iparvállalat zárta veszteséggel. A negatív eredmény összefüggött a mérséklődő értékesítéssel, amiben — feltehetően — szerepet játszott a kereslet és kínálat közötti összhang hiánya, az áruk esetenként kifogásolható minősége, az ipar és a kereskedelem nem minden tekintetben kielégítő kapcsolata. Budapest kiállítás nyílt július 8-án Moszkvában, amely képzelt séta keretében bemutatta a magyar fővárost, a budapesti ember életét. A kiállításon megelevenítették a Váci utcát, a kirakatokban népművészeti tárgyakat, különféle divatárut, könyveket s élelmiszercikkeket helyeztek el. A gazdag fényképanyagon kívül makettek ismertették meg a moszkvaiakkal az új, nagy budapesti építkezéseket. Kiállították a római kor és a középkor több szép fővárosi leletét is. A kiállítás megnyitására Sarlós István vezetésével fővárosi tanácsi küldöttség utazott a szovjet fővárosba. A birtokháborítási ügyekben döntenek leggyorsabban — 15 napon belül — a budapesti tanácsok. Az évente több mint négyezer aktát szülő birtokháborítási ügyek között a leggyakoribb, hogy a lakás főbérlője megakadályozza az albérlőt vagy a társbérlőt a konyha, kamra használatában, elzárja a vízcsapot, kikapcsolja a villanyt, hogy lakótársa ne használhassa a rezsót, vasalót stb. A tanácsi szervek közbelépésére a szemben álló felek igen gyakran egyezséggel, békés úton rendezik birtokvitáikat, s a házon belüli viszályoknak csak elenyésző hányada folytatódik a bíróságok előtt. A Fővárosi Tanács észrevétele: a szakigazgatási hatóságok ritkán élnek azzal a jogukkal, hogy az ügyfeleket a birtokháborítással összefüggésben felmerülő költségek megfizetésére kötelezzék. Október elején Rákoscsaba gazdag programmal ünnepli alapításának 900 éves jubileumát. Ünnepi külsőségek között nyitják meg a kerület néprajzi múzeumát, emlékplakettet adnak ki, s a Hazafias Népfront kerületi bizottságával közösen a tanács dokumentumgyűjteményt állít össze a kerület múltjáról. „Rákos-menti vasárnapot" tartanak, ahol Rákoskeresztúr, Rákospalota, Rákosszentmihály küldöttei színes népviseleti bemutatót rendeznek. A dél-budai Duna-parton, ahol a Római parthoz hasonló üdülőtelepet terveznek, elsőként a horgásztelepet és a vizitelepet építik fel. A horgász- és a vizitelep a Farostlemezgyár és a Növény utca, illetve a Növény utca és a Duna-telep közötti szakaszon lesz. Építését 1973-ban befejezik. Két, a valamikori Budapest színeiből villanásokat mutató kötet jelent meg a közelmúltban. Antal Gábor Egyszál gyertya című szubjektív emlékgyűjteményében főként a harmincas illetve a negyvenes évek jellegzetes pesti figurái elevenednek meg, egy kortárs nézőpontjából. A másik könyv az ifjúságnak szól: H. Lányi Piroska A rézmetsző háza című írása Takáts Éváról, a reformkor nőnevelőjéről ad hiteles, emlékezetes rajzot. A Fővárosi Állat és Növénykert orrszarvút vásárolt Nyugat-Németországból. Utoljára 1929-ben szerzett Állatkertünk orrszarvút, amely 1941-ben bekövetkezett pusztulásáig igen jól érezte magát nálunk. Azóta nem volt orrszarvúja a budapesti állatkertnek. A Fővárosi Főügyészség vizsgálatot tartott az eltartási szerződésekről. Megállapította, hogy a tanácsok lakásügyi osztályai általában megelégszenek azzal, ha a tartási szerződést az igazgatási osztály jóváhagyja, illetőleg ha annak véleménye szerint az eltartó eleget tett kötelezettségeinek. Az érvényben levő kormányrendelet viszont előírja: ha a főbérlő halála után az eltartó kéri a bérleti jogviszony folytatását, a lakásügyi hatóság, a kiutaló határozat meghozatala előtt, köteles saját vizsgálata alapján is megállapítani, hogy az eltartó valóban teljesítette-e a szerződésben foglaltakat. A Főügyészség megállapította: sokan azt hiszik, ha az idős főbérlőnek rendszeresen fizetnek bizonyos összeget, s beköltöznek a lakásába, ez már jogviszonyt jelent és az eltartott halála után övék a lakás. Ezzel szemben ez csupán életjáradéki szerződés, amely egyáltalán nem jogosít fel a lakásbérlet folytatására. Megnyílt a legalacsonyabb árakkal dolgozó két fővárosi üzlet. Az üzletek gazdája a fővárosi szociálpolitikai hálózat. A boltok nem üzemek, vagy gyárak termékeit kínálják eladásra, hanem a szociális otthonok, egészségügyi rehabilitációs intézetek lakói által készített hasznos cikkeket. Az egyik üzlet az Üllői út 109., a másik a XIII., Balzac utca 33. szám alatt árusít. A Néprajzi Múzeum egyik faliórája két és fél évszázaddal ezelőtt készült. A falióra valamennyi szerkezeti elemét, még a fogaskerekeit is, fából faragta mestere. Az idő múlásával dacoló szerkezetet ellenőrzésképpen időnként felhúzzák — az elmúlt hetekben is üzembe helyezték —, pontosan mutatja az órákat. Az ingák súlyzói nagy darab sima, szürke kavicsok. Az óra szerény koppanásokkal ketyeg, s ébresztőóraként is használható: a kívánt időpontban az ébresztőszerkezet fakalapácsa egy üvegharanghoz ütődve csörget. Emelkedett a fővárosba naponta bejáró vidéki dolgozók száma. A növekedés 84 százaléka a Pest környéken lakó nők budapesti munkavállalásából adódik: számuk az elmúlt nyolc évben 47 százalékkal emelkedett. Az ingázó férfiak száma mindössze három százalékkal gyarapodott. Az ingázók többségét az ipar foglalkoztatja; a népgazdaság különböző ágazatai közül is elsősorban a szállítás és a hírközlés támaszkodik az ingázókra: összes foglalkoztatottainak mintegy egyötöde vidékről jár be dolgozni. 1969. július elsején a budapesti közforgalmi járműveken bevezették a kalauznélküli rendszert: a KN-t. A július elsejére virradó éjszakán az 5865-ös számú 6-os villamos közlekedett utoljára kalauzzal, aki a régi villamosjegyekből emlékül eltette a megmaradt utolsót: a 718-as sorozatú 79 138-as jegyet. 26 percenként kötöttek egy házasságot, 1968-ban a fővárosban; minden 22 percre jutott egy születés és minden 23 percre egy haláleset. Míg 1961-ven a házasuló vőlegények átlagos életkora 32,2 év volt, addig 1968-ban már 29,8. Hasonló a helyzet a menyasszonyoknál is: 1961-ben 28,1 volt az átlagos életkoruk, a felmérés időpontjában viszont már csak 26,1. Viszont aggasztó képet mutat a művi vetélések statisztikája : míg 1965-ben mintegy 52 ezer engedélyezett művi vetélés volt, 1968-ban ez a szám már 54 ezerre emelkedett. Lényegesen csökkent az üzemi balesetek száma az elmúlt évekhez viszonyítva, a közúti baleseteké viszont növekedett. 1965-ben 9800, 1967-ben 11 000, az elmúlt évben pedigmár majdnem 14 000 volt a közúti balesetek száma. Pályázat Újpalota központjának megtervezésére. A Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus tervpályázatot hirdet Budapest legújabb városnegyedének, Újpalota belső architektúrájának kialakítására. A pályázaton bárki részt vehet, a kiírók mégis ajánlatosnak tartják, hogy építészek, képzőművészek és kertépítők együttesen pályázzanak. A pályaterveket legkésőbb 1969. november 3-án kell beadni, vagy postán a MÉSZ címére elküldeni. 140 000 forinttal jutalmazzák a legjobb alkotásokat. Az első díj összege 50 000 forintnál nagyobb, a megvétel összege pedig 12 000 forintnál kisebb összeg nem lehet. A pályázat eredményét legkésőbb 1969. december 15-ig nyilvánosságra hozzák. 43