Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - dr. Kalicz — Schreiber: Ötezeréves istenképek

Arcos edénytöredék Békásmegyerről kő-, csont-, és faeszközökkel lazították meg a földet. Érthető, hogy a termelés ilyen körülmények között fokozottan ki volt téve az időjárás viszontagságainak, az állati kártevők pusztításának s talán még a rablásnak is. A megtermelt élelem biztosította a közösség életét; természetes tehát, hogy minden gondolatuk az állatok és növények szaporasága körül forgott. Ez a gondolat vetődött ki a hitvilágra: a termékenység lett a vallás központi kérdése. A termékenység legkézenfekvőbb példája a nő volt, hiszen a nőktől függött a közösség léte, ők voltak az élet forrása. A vallási életben igyekeztek a termékenységi erőt megszemélyesíteni, s a fejlődő, elvont gondolkodásnak megfelelően a termékenységet a nővel azonosították. A nőistenség lett a létezés forrása, az ő tisztelete borította be az élet minden megnyüvánulását. Képmását elkészítették és kiégették agyagból s a házi szentélyben őrizték. A művészet első alakos ábrázolásai istennőt jelképeztek, többnyire leegyszerűsítetten, stilizáltán, sokszor csak szimbolikus jelekkel. A lényegtelen formai részletek elhagyásával, elnagyolásával a kőkori és a modern művészet gyakran meglepően hasonló műalkotásokban találkozik. Az újkőkori ábrázolások annyira leegyszerűsítettek, hogy ma már csak áttételesen tudtolnak a lakóhelyek hiányáért. Az ősi gölöncsérek — többnyire asszonyok — fazekaskorong nélkül, kezük formázó készségével, szemük szimmetria érzékével készítették az olykor iparművészeti remeknek is beillő edényeket. A különböző tálak, csészék, tányérok rendkívüli vékony falukkal és szép díszítésükkel tűntek ki. Bekarcolt finomvonalú, párhuzamos vonalkötegek borították az edények felületét s a díszítés hangsúlyozására a vonalak közeit fényezték, magukat a vonalkötegeket pedig vörösre festették Az ásatások során nem keltettek különös figyelmet azok az edénytöredékek, melyeken megtisztításuk után kezdetleges emberi arcokat vagy arcrészeket lehetett felismerni. Tompa Ferenc két ilyen töredéket közölt cikkeiben, de a régi ásatási leletek újabb, alapos átvizsgálása során további öt arcos cseréptöredéket ismertünk meg Pünkösdfürdőről. Mik voltak és honnan származnak ezek az emberi arc leegyszerűsített vonásaival díszített töredékek? A feleletet Délkelet-Magyarország hasonlókorú leleteinek vizsgálata adja meg. Az arcos edények titka A Tisza vidékén az újkőkori életmódot és vallást átszőtték a fejlettebb, mediterrán vidékekről északra sugárzó kulturális vallási hatások. A Tisza mentén — az északi és nyugati szomszédokéhoz képest — ez időben fejlettebb paraszti életmód jött létre, összekapcsolódva megfelelő vallási elképzelésekkel. Ez az életmód a kezdetleges földművelésen alapult. Nem használták még ki az állatok igavonó erejét, a vetéshez kézi munkával, id Ötezeréves istenképek Békásmegyerről (Gink Károly felvétele)