Budapest, 1969. (7. évfolyam)
9. szám szeptember - Sárdi György: Hogyan szívhatnánk tisztább levegőt?
Váci út — Dráva utca által határolt terület lett védett övezet, ahol az energiahordozók cseréjének határideje 1972. október 1. Ennek megvalósítása megkezdődött; jelenleg az új energiahordozók ellátása van folyamatban. Az V. kerület területén az összes hőigény ellátására gázenergiát biztosítunk. A XIII. kerületi részéri, a Révész utcai erőmű bővítésével és a gerincvezetékek már megkezdődött kiépítésével, a nagyobb hőfogyasztók igénybe vehetik a távhőellátást. A kisebb fogyasztók számára szintén gázenergia áll rendelkezésre. Az említett 8/1968. sz. rendelet egyúttal azonnali hatállyal megtiltja egész Budapest területén új széntüzelésű berendezések felállítását és üzembehelyezését — a családi házak kivételével. így újabb szennyező források nem keletkezhetnek. Természetesen, Budapest egész területén a szénfűtés 5—10 év alatt nem szüntethető meg. Ezért a meglevő tüzelőberendezések szennyező hatásának csökkentése érdekében — tüzeléstechnikai csoportot létesítettünk, mely a Budapesti KÖJÁL, vagy az üzemeltető megrendelése alapján részletes vizsgálatokat végez, majd szakvéleményében megadja a „füstölés" csökkentésének, a tüzelési hatásfok növelésének lehetőségeit; — elkészült egy aránylag olcsó és egyszerű pernye- és koromleválasztó berendezés, melynek üzemi próbái idén fejeződnek be. Nagy széntüzelésű kazántelepeknél elektor-statikus pernyeleválasztókat alkalmaznak, de — a magas beruházási költségek miatt — csak elenyésző számban. A kén eltávolításával a füstgázokból ez ideig intenzíven nem foglalkoztak, mert gazdaságossága vitás. Figyelembevéve, hogy a hazai (poros és magas kéntartalmú) szénfajtákat az erőművek hasznosíthatják, s mert a vegyiparnak nagy mennyiségű kén nyersanyagra ill. a mezőgazdaságnak kénbázisú műtrágyára van szüksége, feltétlenül indokolt komolyan foglalkozni a füstgázok kéntelen ítésével. II. Közlekedés Itt a legproblematikusabb a kipufogógázok szennyezőanyag tartalma. „Füstölő" járművek, gondatlan szállítás A gépjármű szervizhálózat bővítése, motor, porlasztó stb. beállítási értékek előírása és ellenőrzése, lényegesen elősegítik a kipufogógázok szennyező komponenseinek csökkentését. A Diesel-járművek ún. „fehér füstje" elégetlen üzemanyagból ered, a Diesel-adagoló szivattyúk megfelelő beállítása ezt megszüntetheti. A kipufogógáz megengedetr koromtartalma 0,55 mg liter; ellenőrzésre az ATUKI kifejlesztette az AF-2 tip. jelű Diesel-füstölő ellenőrző készüléket. Agép jármű szerviz állomások, a közlekedésrendészet, s más illetékes szervek a műszereket megkapták, és használatuk 1969. január i-től megkezdődött. A BM Közlekedésrendészet csoportjai rendszeresen ellenőrzik a Dieseljárművek füstölését, és jelenleg — a türelmi időszakban — az engedélyezettnél erősebben füstölő járművek üzemeltetőit figyelmeztetik, illetve a járművet visszairányítják a garázsba. A türelmi idő leteltével a „füstölő" járművek vezetőit bírságolni fogják. A Diesel-járművek füstölése csökkenthető még a tüzelőanyaghoz adalék-anyagok hozzáadásával. Az adalék-anyagok alkalmazásának egyéb kihatásait jelenleg a JAFI vizsgálja. Az Otto-motorok füstgázainak szennyezettsége csak konstrukciós (pl. utóégetők) módosítással csökkenthető. Mivel a magyar gépipar alig gyárt benzin üzemű motorokat, várhatóan a külföldi kutatási, fejlesztési munkák, a nemzetközi tapasztalatcsere révén történik majd előrehaladás. Jelenleg az ATUKI a mérési módszerek kifejlesztésével és a beállítási értékek meghatározásával foglalkozik. Az említett „utóégetők", vagy más elnevezéssel „semlegesítők" a Diesel-motorokhoz is alkalmazhatók. Működésük lényege, hogy katalizátorok segítségével — esetenként friss levegő hozzáadásával —, viszonylag alacsony hőfokon utólag elégetik a kipufogógázok még éghető gázkomponenseit. Az utóégetőket rendszerint a kipufogódob helyén, annak feladatát is ellátva, építik be. A porló, laza termékek nyitott szállítása szintén levegőrontást okoz. Érdemes megemlíteni, hogy pl. a Pálma Gumigyár számára a papírzsákokba csomagolt koromnak a vagonokból a teherautóra történő szakszerűtlen és gondatlan átrakása a VIII. Kerepesi út környező házaiban, még csukott ablakok esetén is, jelentős koromszennyeződést okozott. A papírzsákok ugyanis dobálás közben rendszerint kiszakadtak. A szállítás területén sem a gondatlanság felszámolásában (pl. ponyva alkalmazása), sem a korszerűbb szállítási módok bevezetésében nem történt lényeges előrehaladás. A pneumatikus, vagy pl. a zsákoló gépes szállítás kifejlesztése — elsősorban a fuvarozó vállalatok érdektelensége miatt — kezdeti stádiumban van, pedig a korszerűsítés, a kedvező köztisztasági hatásokon kívül, a munkaerőgazdálkodás és a gazdaságosság szempontjából is előnyös lenne. III. Technológiai folyamatok — ipari üzemek Az ipari szennyeződések leküzdése, keletkezésük különbözősége miatt, általában egyedi vizsgálatokat igényel. A hatósági ellenőrzések elvégzése, a szennyeződést okozó források egyértelmű meghatározhatósága érdekében szükséges az emissziós—kibocsátási — normatívák kidolgozása. Az érvényben levő egészségügyi előírás a lakóterületek légterében megengedhető szennyezőanyag-koncentrációt ún. emissziós értékben határozza meg. Ha egyes területeken növekszik a levegőben a szennyezőanyag-koncentráció, illetve meghaladja az előírt értéket, a szennyező forrás megkeresése, a termelő üzemek közeli elhelyezése miatt, általában eléggé bonyolult. A megengedhető kibocsátási értékek előírásával viszont tervszerűen vagy esetenként ellenőrizhetők és szankcionálhatók lesznek az üzemek és intézmények levegőrontó kihatásai. Progresszív bírságolást, „Levegőtisztasági Alap"-ot! Az említett normatívák kidolgozása, a BLB megbízása alapján, több tervező intézet bevonásával, folyamatban van. A tervezett normatíva a meglevő létesítményeken kívül az új berendezésekre is tartalmaz majd — feltehetően szigorúbb — előírásokat; analóg az új széntüzelésű berendezések létesítésének tilalmával; e rendelkezések együttesen biztosítani fogják fővárosunk levegőjének következetes, fokozatos tisztulását. A követelmények betartatására célszerű lenne a szennyvíz bírsághoz hasonlóan, a túllépés mértékének arányában történő progresszív bírságolás. A befolyó pénzösszeg, „Levegőtisztasági Alap"ot képezhetne, amiből támogatni lehetne a levegőszennyeződés csökkentésére irányuló nagyobb beruházásokat. Az átfogó szabályozás megvalósításáig iparáganként egy-egy üzem vizsgálatát, ill. szennyező kibocsátásainak csökkentését szorgalmazzuk. A következő üzemeknél végeztek méréseket és dolgozták ki a megfelelő műszaki megoldásokat, melyeket (kb. 2—3 éven belül) az üzemek megvalósítanak: Budapesti Bőrgyárak, Csepel Vas- és Fémművek, Műszéntermelő Vállalat, Kőbányai Gyógyszerárugyár és az Aszfaltgyár. A szakmai kérdések vizsgálata után említést kell még tennünk a hatósági tevékenységtől. Levegőtisztasági kérdésekben I. fokú hatóság: a kerületi tanácsok egészségügyi osztályai; II. fokú hatóság: a Budapesti KÖJÁL. Az új létesítmények engedélyezése, a panaszbejelentések kivizsgálása, a szennyezőforrások rendszeres ellenőrzése, esetenként a hatósági felszólítások, határozatok kiadása és végső esetben a pénzbírság kiszabása stb. tartozik feladataik közé. Munkájuk — és az energiagazdálkodási intézkedések — eredményeként fővárosunk levegője az utóbbi években már nem romlott tovább, a szenynyezettség színvonala lényegében azonos maradt — szemben a korábbi évek folytonos romlásával. Mivel az ipari termelés, a gépjárműforgalom, a lakosság száma stb. növekedett, a stagnáló érték kezdeti eredményként értékelhető, és a következő években már a csökkenő tendencia várható. A Budapesti KÖJÁL kitelepített mérőállomásain a város 34 helyén végeznek levegővizsgálatokat. A mérési pontokon rendszeresen ellenőrzik a levegő kénszennyeződését, az ülepedő por mennyiségét és esetenként egyéb szennyezőanyag tartalmat (Cl, CO stb.). A mérési módszereket folyamatosan fejlesztik. Még ebben az évben megkezdi működését — a levegő szennyezettséget ellenőrző mérőkocsi, valamint — az első automatikus regisztráló műszerekkel felszerelt mérőállomás, ahol folyamatosan ellenőrzik a levegő S02 , CO, és össz. szénhidrogén (CnHn+ 2 ) koncentrációját. Összefoglalóan: a levegőtisztaságért folyó küzdelem egyre intenzívebb. Főképpen az energiahordozók területén rendelkezésre álló alapfeltételek biztosítják a fokozatos javulást. De szükség van a közvélemény, az ületékes helyi vezetők és szakemberek megfelelő hozzáállására is. 31
