Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Sárdi György: Hogyan szívhatnánk tisztább levegőt?

Sárdi György FÓRUM Hogyan szívhatnánk tisztább levegőt? Budapest „levegőtisztasági" helyzetével már számos publikáció foglalkozott. Ezek­ben egy-egy aktuális, a közvéleményt külö­nösen érintő kérdést ismertettek, és sürget­ték a szennyeződés megszüntetését. A Budapesti Levegőtisztasági Bizottság néhány éves tevékenységét vizsgáljuk meg. Ezúttal a közeljövőben várható eredménye­ket, valamint a továbbiakban indokolt ten­nivalókat. Mindenekelőtt: a „levegőszennyeződés", hasonlóan a „zajossághoz" stb., az egész vi­lágon a fokozódó iparosodás és városiasodás — nem szükségszerű — következménye, ve­lejárója. A probléma jelentkezése egy bizo­nyos ipari és kulturális színvonalat jelent. A „levegőtisztaság" biztosításának felada­ta ma már a létfontosságú szociális kérdések között (pl. népegészségügy, lakásépítés, ok­tatás stb.) szerepel. Megvalósítása azonban csak a népgazdaság teherbíró képességével összhangban, a többi ágazat fejlődéséhez Tűzifa Szén Brikett Koksz Könnyű kénes fűtőolaj Háztartási tüzelőolaj Városigáz A pernye mennyiségét a tüzelés módja, a hőtermelőberendezés állapota is jelentősen befolyásolja. Elavult, korszerűtlen kazánok, ill. szakszerűtlen fűtés esetén a füstszennye­ződés többszörösen meghaladja a táblá­zatban Jközölt értékeket. A táblázat jól szemlélteti, hogy a szén, a brikett és a kénes fűtőolajok égéstermékei szennyezik leginkább a levegőt; a legelőnyö­sebb tüzelőanyagok a gáz és a tűzifa. Fővárosunk levegője tehát elsősorban kén­nel szennyezett, ami lényegében a füstgá­zokkal kerül a légtérbe. 2. A gépjárműközlekedés, a szállítás leve­gőrontó szerepe a közúti gépjárművek szá­mának rohamos növekedésével egyre foko­zódik. A Diesel és Otto (benzin) motorok ki­pufogógázai gyakran nagy mennyiségű szén­hidrogéneket, szénmonoxidot, vagy kormot tartalmaznak. A kibocsátott szennyező anyag mértéke függ a motorok műszaki állapotától, a beszabályozástól, valamint az üzemeltetés­től. A szabályszerűen beállított Otto motorok kipufogógázainak szénmonoxid tartalma üres járatban eléri a 10 térfogat %-ot is, névleges hasonlóan, fokozatosan történhet. Vagyis: az illetékes szervek fellépnek ugyan a hanyag­ság, a szakszerűtlen üzemvitel stb. elkövetői­vel, a levegőtisztasági rendelet megsértőivel szemben, mégsem lehetséges minden jogos panaszt azonnal orvosolni, fővárosunk „leve­gőtisztaságát" tökéletesen biztosítani, rövid időszak (4—5 év) alatt. A levegő védelme igen sokrétű, az élet minden területére kiterjedő, szerteágazó fel­adatot jelent, ezért szervezett és összehangolt intézkedésekre van szükség. Mi minden szennyezi levegőnket ? A levegőszennyeződést — az előidéző okok alapján — az alábbi három csoportosí­tásban érdemes megvizsgálni: I. A különböző energiahordozók elégetése során a távozó füstgázokkal változó mennyi­ségű pernye és gáz-halmazállapctú kén (kén­dioxid stb.) kerül a légtérbe. — 0,378 8,32 3.12 8,07 1,16 3.57 I.I9 4,06 — 1.35 — o,57 — fordulatszámon pedig 0,2—1,4 térfogat % között van. A benzinmotorok üzemeltetése tehát állandóan szennyezi a levegőt. Több országban éppen ezért foglalkoznak az elekt­romos városi autó kifejlesztésével. A vasúti gőzmozdonyok szennyezését már nem érdemes taglalni, mivel a következő 2—3 éven belül Budapestre csak villamos és Diesel-mozdonyok vontathatnak be szerel­vényt. A porló stb. termékek szállítása, rakodása szintén gyakori levegőrontást okoz, az esetek többségében hanyagság és az ellenőrzés hi­ánya miatt. 3. A különböző technológiai folyamatok — az ipari üzemekben — igen sokféle összeté­telű és hatású ún. véggázokat juttatnak a légtérbe. A különféle gáz, gőz, és por kibo­csátásoknak általában a mennyiségét sem is­merik pontosan, ellenőrzésük pedig, előírás hiányában, meg sem kezdődött. Bár általában a „szaghatás" nem jelent mindig egészségi ártalmat, a „szagos" kibocsátások minden esetben a környező lakók jogos felháborodá­sát váltják ki. Hogyan csökkenthetjük a szennyezést? A szennyező forrásokéval azonos bontás­ban vizsgáljuk meg a csökkentési módokat és lehetőségeket. Minden esetben kétoldalú küzdelmet foly­tatunk: szorgalmazzuk és elősegítjük a leve­gőszennyeződés keletkezésének szinte teljes vagy részbeni megszüntetését biztosító meg­oldásokat (pl. gázfűtés, pneumatikus szállí­tás stb.), ugyanakkor szigorúan ellenőrizzük a levegőtisztasági rendelet betartását, hogy a hatósági szervek eljárnak-e a vétkesek ellen. I. Energiahordozók felhasználása, cseréje E téren már vannak kezdeti eredmények, itt ugyanis biztosítottak az előfeltételek, és a szükséges változtatások minden esetben gaz­daságosak. Emlékezve a táblázat értékeire, meg­állapítható, hogy a „levegő-helyzet" döntő javulása kizárólag az energiahordozók cseréje révén, azaz a szén és brikett tüzelőanyagok helyett a szénhidrogének — földgáz, városi­gáz és az alacsony (1%) kéntartalmú folyé­kony tüzelőanyagok — fokozott felhasználá­sával biztosítható. (A 3% kéntartalmú köny­nyű kénes fűtőolaj, vagy az 5% kéntartalmú nehéz fűtőolaj alkalmazása, levegőtisztasági szempontból, nem előnyös; az utóbbi kife­jezetten szennyező!) Miután az ország ener­giagazdálkodási terve alapján az elmúlt évek­ben megkezdődött a földgáz budapesti fel­használása, részben közvetlen (ipari üzemek), részben közvetett (földgázbontók-városigáz) úton, lehetségessé vált a széntüzelés fokoza­tos megszüntetése. Ennek során a legnagyobb fővárosi üzemek — pl. a Csepel- Vas és Fémművek, Ganz-MÁVAG, Vörös Csillag Traktorgyár stb. — már átálltak a földgáztüzelésre. Ugyanakkor megnövekedett a várcsigáz mennyisége és égéshője, a fűtési fogyasztás érdekében. Az elmúlt év végén 39 000 lakásban már gázzal fűtöttek. A földgázvezetékek további kiépí­tése és a városigáz-hálózat bővítése nagy ütem­ben folytatódik; ennek a Belváros utcáin, a Soroksári úton és még számos helyen szem­tanúi lehettünk. j,Védett övezetek" Bizottságunk javaslatára a Fővárcsi Tanács megalkotta a 8/1968. számú rendeletet, mely kimondja, hogy Budapest területén a szén, brikett és az i%-nál nagyobb kéntartalmú folyékony tüzelőanyag felhasználását .— az egyes városrészek levegőtisztasági szem­pontból védetté nyilvánításával — fokozato­san meg kell szüntetni. Első lépésként a Duna — Dimitrov tér — Tolbuhin krt. — Kálvin tér — Múzeum krt. — Madách tér — Bajcsy-Zsilinszky út — Marx tér — 1 millió cal hasznos hőmennyiség előállításakor keletkező szennyező anyagok Energiahordozó fajta Levegőbe jutó kénmennyiség kg Keletkező pernye kg 30

Next

/
Thumbnails
Contents