Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Siklás László: Csarnokok és piacok

a nagyobb keresletnek örvendő gül-és rózsakrumplit hoznak. Néhány téesz-áruda az őszi idényben beve­zette a burgonya házhoz szállítását. 4. Segítenek a baromfi-ellátásban (közvetve a hús-ellátásban). A házi­nevelésű csirke-tyúk ma már nem számottevő, ha van is, drága, de a vásárlók igénylik az élőbaromfit. A téeszek tömegesen és folyamatosan piacra dobják a gyorsnevelésű, nagy­üzemi csirkét-tyúkot, kacsát, libát hozzáférhető áron. 5. A tyúkhoz kap­csolódik a tojás. A főváros tojásellá­tásának egyötödét adják, s a háziasz­szony elégedett a mindig friss, nagy tojásokkal. 6. Lehetőségekhez mérten növelik a zöldség-gyümölcs felhoza­talt. Szaporodnak tájjellegű terméke­ik, például füstölthús, száraztészta. Vállalkozásaikat a Termelőszövetke­zetek Áruértékesítését Szervező Iroda (TÁSZI) segíti, többek között a le­bonyolítást a Bosnyák téri nagybani piacon, s az alkalmilag, vidékről köz­vetlenül érkező áru szükség szerinti elosztását a piacok között. A téeszek mellett lassan bekapcso­lódnak az ellátásba az állami gazdasá­gok is: házikolbász, hurka, füstölt­húsok, disznózsír, élőbaromfi kapha­tó pavilonjaikban. A piac választékát tovább növelik és ízletes árujukért a háziasszonyok szívesen állnak sorba. Alkalmilag, évente körülbelül 700 ezer termelő árusít a piacokon. Egyé­ni gazdák, kertészkedők háztáji gaz­daságuk termékeit hozzák, de sokan értékesítik fölösleges konyhakerti zöldségüket, gyümölcsüket, vagy épp erdőben, réten gyűjtött gombát ad­nak el. A magánkereskedők száma 1960-tól ez évig csökkent. A helyi hatósá­gok nem pártolták működésüket, pe­dig fontos kiegészítői a csarnoki keres­kedelemnek. A bolti kereskedő má­zsákkal és tonnákkal küszködik, a kis­kereskedő a könnyen romló, rothadó gyümölcsöt türelmesen naponta át­válogatja — megmossa, locsolja, fé­nyesíti, — hogy kelendő legyen és a szeme láttára ne rohadjon el. Ezért a magánkereskedő árusítja a primőrt, a csemegét: spárgát, törökparadicso­mot, naspolyát, kötözött szőlőt, és beszerzi a hiánycikket, ami másutt, az egész piacon, talán az egész város­ban nem kapható. (Rossz terméskor lencsét, babot.) A forgalom A fővárosi csarnokok és piacok forgalma 1962-ben 2 192 202 000 Ft volt, 1967-ben 3 161 852 000 Ft. Ez a budapesti élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózat forgalmának egyharmada. Az összehasonlítás egymilliárd fo­rint emelkedést mutat. Elemezve: a szocialista szektor száz millióval for­galmazott többet, ez is javarészt ár­emelkedésből adódik. A szabadpiac forgalma viszont egymilliárd forint­tal emelkedett. Ennek nagy része tényleges fejlődés, ennyivel több áru érkezett a piacokra, ennyivel javult a főváros ellátása. Érdemes megnézni néhány csarnok, piac forgalmának alakulását ugyanebben az időszakban (ezer forintban). Klauzál téri 1962 1967 Emelkedés A piac nagyon érzékeny. Hatással Klauzál téri 48 100 55 347 15% van rá az időjárás, a társadalmi válto-Bosnyák téri 65 243 99740 53% zás és közvetlen környezetének ala-Mázsa téri 12 391 26 903 117% kulása is. Albertfalva 5 325 9223 73% A Klauzál téri csarnok egykor Fehérvári úti 63 985 89 453 40% nagyforgalmú volt. A 60-as évekig Kerepesi úti 11 275 44 288 292% volt felhozatal és vásárló, a téren s a Garai téri 129 168 177 740 38% környező utcákban kettős sorban áll-Élmunkás (Lehel) 178 098 245 551 38% tak a stráfszekerek, lovaskocsik. De a Tolbuhin körúti 274 866 337 237 23% 60-as évek elején kitiltották a kör­v 11

Next

/
Thumbnails
Contents