Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Siklás László: Csarnokok és piacok

a nagyobb keresletnek örvendő gül-és rózsakrumplit hoznak. Néhány téesz-áruda az őszi idényben bevezette a burgonya házhoz szállítását. 4. Segítenek a baromfi-ellátásban (közvetve a hús-ellátásban). A házinevelésű csirke-tyúk ma már nem számottevő, ha van is, drága, de a vásárlók igénylik az élőbaromfit. A téeszek tömegesen és folyamatosan piacra dobják a gyorsnevelésű, nagyüzemi csirkét-tyúkot, kacsát, libát hozzáférhető áron. 5. A tyúkhoz kapcsolódik a tojás. A főváros tojásellátásának egyötödét adják, s a háziaszszony elégedett a mindig friss, nagy tojásokkal. 6. Lehetőségekhez mérten növelik a zöldség-gyümölcs felhozatalt. Szaporodnak tájjellegű termékeik, például füstölthús, száraztészta. Vállalkozásaikat a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda (TÁSZI) segíti, többek között a lebonyolítást a Bosnyák téri nagybani piacon, s az alkalmilag, vidékről közvetlenül érkező áru szükség szerinti elosztását a piacok között. A téeszek mellett lassan bekapcsolódnak az ellátásba az állami gazdaságok is: házikolbász, hurka, füstölthúsok, disznózsír, élőbaromfi kapható pavilonjaikban. A piac választékát tovább növelik és ízletes árujukért a háziasszonyok szívesen állnak sorba. Alkalmilag, évente körülbelül 700 ezer termelő árusít a piacokon. Egyéni gazdák, kertészkedők háztáji gazdaságuk termékeit hozzák, de sokan értékesítik fölösleges konyhakerti zöldségüket, gyümölcsüket, vagy épp erdőben, réten gyűjtött gombát adnak el. A magánkereskedők száma 1960-tól ez évig csökkent. A helyi hatóságok nem pártolták működésüket, pedig fontos kiegészítői a csarnoki kereskedelemnek. A bolti kereskedő mázsákkal és tonnákkal küszködik, a kiskereskedő a könnyen romló, rothadó gyümölcsöt türelmesen naponta átválogatja — megmossa, locsolja, fényesíti, — hogy kelendő legyen és a szeme láttára ne rohadjon el. Ezért a magánkereskedő árusítja a primőrt, a csemegét: spárgát, törökparadicsomot, naspolyát, kötözött szőlőt, és beszerzi a hiánycikket, ami másutt, az egész piacon, talán az egész városban nem kapható. (Rossz terméskor lencsét, babot.) A forgalom A fővárosi csarnokok és piacok forgalma 1962-ben 2 192 202 000 Ft volt, 1967-ben 3 161 852 000 Ft. Ez a budapesti élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózat forgalmának egyharmada. Az összehasonlítás egymilliárd forint emelkedést mutat. Elemezve: a szocialista szektor száz millióval forgalmazott többet, ez is javarészt áremelkedésből adódik. A szabadpiac forgalma viszont egymilliárd forinttal emelkedett. Ennek nagy része tényleges fejlődés, ennyivel több áru érkezett a piacokra, ennyivel javult a főváros ellátása. Érdemes megnézni néhány csarnok, piac forgalmának alakulását ugyanebben az időszakban (ezer forintban). Klauzál téri 1962 1967 Emelkedés A piac nagyon érzékeny. Hatással Klauzál téri 48 100 55 347 15% van rá az időjárás, a társadalmi válto-Bosnyák téri 65 243 99740 53% zás és közvetlen környezetének ala-Mázsa téri 12 391 26 903 117% kulása is. Albertfalva 5 325 9223 73% A Klauzál téri csarnok egykor Fehérvári úti 63 985 89 453 40% nagyforgalmú volt. A 60-as évekig Kerepesi úti 11 275 44 288 292% volt felhozatal és vásárló, a téren s a Garai téri 129 168 177 740 38% környező utcákban kettős sorban áll-Élmunkás (Lehel) 178 098 245 551 38% tak a stráfszekerek, lovaskocsik. De a Tolbuhin körúti 274 866 337 237 23% 60-as évek elején kitiltották a körv 11