Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - Siklás László: Csarnokok és piacok

gomba, rizike, nagyőzláb, tölcsérgomba kerül ki a kosarakból, kendőre rakva óvatosan, hogy ne törődjön... A csarnokok sarkában, a piac szélén virágerdő: vadvirág és termelt, vágott és cserepes, hazai fajták, kaktuszok. A nagycsarnok virágkarzatán pedig állandó színpompában és illatfelhőben sírkoszorút kötnek, menyasszonyi csokrot. . . Az árusok A fővárosban jelenleg 53 csarnok és piac működik. Az árusok két fő csoportra oszlanak: a szocialista szektorra és a szabadpiacra. A szocialista szektort az állami-, szövetkezeti vállalatok és fogyasztási szövetkezetek alkotják. (Zöldséggyümölcs boltok, Húsboltok, Közértek, FMSZ-kirendeltségek, stb.) A szabadpiacot a termelők: a mezőgazdasági nagyüzemek (téeszek, állami gazdaságok), a háztáji gazdaságok, az egyéni termelők képezik és a magánkereskedők. A szektorok egymáshoz való aránya és az egyes szektorokon belüli elsorvadt, és a vevő nem válogathatott, mert nem volt miben. Budapest élelmiszerellátásának alapját ma is a szocialista szektor teremti meg (állami, szövetkezeti-bolthálózat, vendéglátóipar, üzemélelmezés) és zömében biztosítja a főváros zöldség-gyümölcs ellátását (burgonya, vöröshagyma, télialma, stb.) — de az állami szektor mellett lassan kibon-A Tolbuhin körúti csarnok a századfordulón arány folyton változik. Az ötvenes években kizárólagos joggal az állami szektor uralta a piacot. Rögzített áron értékesítette még a zöldséget, gyümölcsöt is. Ennek az lett az eredménye, hogy a kínálat, a konkurrencia takozott a szabadpiaci forgalom. Ez konkurrenciát jelent és ösztönzően hat a fejlődésre. Például ma már elképzelhetetlen, hogy egyetlen termék árát rögzítsék. A termelői felhozatal alakulása: 12 250 vagon aru 12 902 vagon áru 13 402 vagon áru ll 559 vagon áru 17 599 vagon áru 776 millió Ft értékben 765 millió Ft értékben 974 millió Ft értékben 1187 millió Ft értékben 1343 millió Ft értékben Érdemes megvizsgálni a termelői felhozatal alakulását néhány árucikknél (vagontételben). Élőbaromfi Tojás Burgonya 1961 167 96 1367 1963 261 139 2071 1965 315 140 2576 1967 470 242 3921 1968 532 356 4207 A termelői felhozatalon belül a téeszek felhozatala lassan, de folyamatosan növekszik. Újjászervezésük után, 1961-ben a földművelésügyi miniszter rendelete engedélyezte fölös termékeik közvetlenül, piacokon való értékesítését. Bekapcsolódásuk mégis nehezen indult, mert a lehetőség felkészületlenül érte a téeszeket (gyakorlat, szakember, szállítóeszköz hiánya) és még voltak korlátozó rendelkezések is. A kormány ezeket 1967-ben hatálytalanította, és egyúttal szabályozta tevékenységüket, termékeik felvásárlásának a rendjét. 1962-ben a budapesti piacokon 132 állandó jellegű, működési engedélylyel rendelkező téesz-áruda volt. 1968-ban 241 árudával rendelkeztek. (Ebből 211 élelmiszer, 30 virágüzlet.) 1961-ben a termelői felhozatal 25 %-át szállították a téeszek, 1965-ben 37%-ot, 1967-ben 50%-ot, 1968-ban a részvételi arányuk már 56%. A három legnagyobb forgalmú piacot uralják. 1968-ban az Élmunkás téri piacon a termelői felhozatal 72,8 %-át, a Tolbuhin körúti csarnokban 93,7 %-át, az újpesti piacon 74,7%-át a téeszek szállították. A téeszek megjelenése a főváros piacain nagyjelentőségű. 1. Az élelmiszerellátás gondján segit, önerőből oldja meg azt, amit az államnak nagy költséggel, szervezéssel kellene megoldani. 2. Növeli az árutermelést. 3. Központi intézkedés nélkül olyan árut termel (ha neki is megéri), amire kereslet van. Pl. az utóbbi években burgonyafelhozataluk növekedett. A téeszek jelenleg a főváros burgonyaellátásnak 26%-át adja;. Különösen 10