Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család

Az 1867-es kiegyezés lehetővé tette Magyarországon a kapitálizálódás ütemének meggyorsulását, elősegítette a gazdasági és kulturális fejlődést. Szaporodtak az iskolák, nőtt az egyetemi hallgatók száma, számos tudományos folyóirat indult, egyre több szakemberre volt szükség. Mindez korszerű könyvtárakat követelt, amelyek megfelelő módon segítik a tudományos kutatást, az oktatásügyet és a népművelést. "Könyvtár azonban kevés volt, és a meglevők állománya is nagy többségében elavult művekből állott. Feltétlenül szükségesnek látszott legalább egy modern, minden érdeklődő által felkereshető, a hazai és külföldi irodalmat egyaránt gyűjtő tudományos könyvtár létesítése, illetve a meglevők valamelyikének ilyenné fejlesztése. A három nagy fővárosi könyvtár közül a Magyar Tudományos Akadémiáé igen kis forgalmat bonyolított le, jobbára csak az akadémikusok igényeit szolgálta. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának anyaga elsősorban a Magyarországon készült és a magyar vonatkozású nyomdatermékeket gyűjtötte, idegen nyelvű új művet alig vásárolt, így a minisztérium az Egyetemi Könyvtár fejlesztése mellett döntött. Leginkább itt volt található — bár sok tekintetben igen hiányosan — olyan állomány, amelyet lehetett, és amelyet érdemes volt tovább gyarapítani. Ezt látogatta egyedül jelentősebb olvasógárda. A látogatók száma 1868-ban 34950, 1870-ben 28297 és 1872-ben 14 766 volt. A fejlesztést, a minőségi változást azonban nem lehetett elképzelni új épület nélkül: az olvasók számának 1868-tól kezdődő nagyarányú csökkenését teljes egészében a düledező, gerendákkal aládúcolt, rosszul szellőztethető, az egészségre kimondottan ártalmas olvasótermi viszonyok okozták. Az építés „sürgős, sőt halaszthatatlan voltát" az országgyűlés is elismerte, és az 1873. évi XXI. törvénycikkben megszavazta a szükséges költségeket: 538 862 forint 53 krajcárt. A hely adva volt a régi épület közvetlen szomszédságában, a Barátok tere (később Ferenciek tere, ma Károlyi Mihály utca) és a Reáltanoda utca által határolt sarkon, azon a telken, amelyet a ferencrenddel folytatott hosszú pereskedés után az 1872-ben kötött megegyezés az egyetemnek juttatott. Hazánkban az Egyetemi Könyvtáré az első kimondottan könyvtári célra készült épület. Tervezését Skalnitzky Antalra bízták, s ő bevonta a munkába sógorát, ifj. Koch Henriket. Skalnitzky terve alapján sok köz- és magánépület készült, többek között az Oktogon (ma November 7. tér) négy sarokháza, a főposta, a Nemzeti Színház bérháza, vidéken az aradi, debreceni és székesfehérvári színház. Korai halála — 1878-ban húnyt el, 42 éves korában — akadályozta meg abban, hogy a kor legkiválóbb építészei közé kerüljön. Az eklektikus stílusban tervezett, két emeletes könvvtárpalota nem tartozik a sikerült alkotásai közé, bár műemlékvédelmünk a műemlék jellegű épületek közé sorolta. A tervezésnél a szükséglet mellett még egy kívánság érvényesült. „Minthogy az épület rendeltetése már külalakjában is kifejezendő volt — írta Trefort Ágost kultuszminiszter az építkezésről szóló végjelentésében —, azért más mívelt országok példájára az épület külalakját s díszítését is emlékszerűvé kellett tenni, még ha ezáltal az eredetileg előirányzott összeg némi meghaladása sem vált volna mellőzhetővé." Sajnos, a belső tervezésnél ezt a másodlagos célt fontosabbnak tartották az elsőnél: a könyvtárépítés barokk hagyományai érvényesültek, a látványos elemek győztek a praktikusság, a célszerűség felett. A tervezés alapjául nem a könyvtári feladatok minél tökéletesebb támogatása szolgált, s így az eleve elhibázott volt. Tegyük azonban hozzá Skalnitzky mentségére, hogy abban a korban Európa-szerte hasonló elgondolás uralkodott, külföldön sem találhatott megfelelő mintát, minden fontos részletével a könyvtári funkciókat szolgáló épületet. A palota-jelleget hangsúlyozza kívülről az I—II. emeleti oszlopsor, az ezt lezáró timpanon — benne Sommer Ágost címert tartó angyalszobrával —, a sarokkupola, a Lötz Károly rajzai nyomán készült, az egyetem négy karát ábrázoló szobrokkal, és a II. emelet magasságában húzódó sgraffitósor, Than Mór alkotása. Mindez, a sok különféle elem, a Károlyi Mihály utcai homlokzatot kissé zavarossá teszi. Annál szebbek a Reáltanoda utcai rész nemes vonalai, ezt a frontot azonban az utca keskeny volta miatt alig lehet élvezni. A belépő olvasót hatalmas méretű előcsarnok fogadja, két szépen tagolt oszlopsorral. Falait a homlokzathoz hasonlóan sgraffito borítja, tehát olyan időtálló technikával készített díszítés, amit épületek belsejében a legritkábban szoktak alkalmazni. Kár, hogy e nagy tér sok helyet 34 Az Egyetemi Könyvtár épülete