Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - Tarnóczi Lóránt: Szállodaiparunk helyzete

majd kiil- és belföldi ügyfeleiknek megbízható információkkal szolgálni. A szállodák rendeltetése Mi egy szálloda rendeltetése? Sokán azt vallják, hogy nagyjából a következő: alkalmi vendégeknek, rövidebb időszakokra, méltányos ellenérték fejében alvási és tisztálkodási lehetőséget nyújtani. Ezt az igen elterjedt vélekedést téves „touring-hotel szemléletnek" nevezhetnénk. Vajon a szórakoztatás feladata-e egy szállodának? Vajon az étkezés hozzátartozik-e egy szálloda által nyújtandó szolgáltatásokhoz? Egyesek szerint nem, mások szerint részben, ismét mások szerint igen. Mindez természetesen egy-egy adott szálloda jellegének a függvénye is. Magyarországon régebben luxusszállodák, üdülőszállók, sportszállók, fürdőszállók, kereskedelmi szállodák, megyeszékhely-szállodák, járásszékhely-szállodák, penziók, vendégfogadók, turistaházak, turistaszállások és ún. zugszállodák működtek. (Ez utóbbiakban nem napra, hanem órára béreltek szobát.) Nyilvánvaló tehát, hogy a rendeltetés és az azzal szorosan összefüggő környezet döntő befolyással van egy szálloda jellegének (és osztályának; a kialakítására, illetve kialakulására. Ezért helytelen az a javaslat, amely szállodákat kíván telepíteni az új, perifériális lakótelepekre. Sok luxusszállodára nincs szükségünk. Elegendő lenne a gödöllői volt királyi (Grassalkovich hercegi) kastélyt ilyen szállodává átalakítani, s Budapesten, valamint a Balaton mellett egy-két elsőosztályú szállodában néhány lakosztályt kiképezni. A budai várnegyedben levő volt Sándorpalota „kormányvendégszállássá" leendő átalakítása jó elgondolás, de — mondjuk — a kuwaiti sejk fogadására már nem lenne alkalmas. A keleti notabilitások ugyanis rendszerint igen népes kísérettel szoktak utazni. Az üdülő- és sportszállók régebben kiegészítették egymást. Amazok nyári, emezek téli üzeműek voltak, rendszerint egy kézben, ami a törzsszemélyzet állandó foglalkoztatását biztosította. Szállodavállalatainknak már csak ezen megfontolás alapján is gondolniuk kellene téli üzemű sportszállók létesítésére. Az igazi fürdőszállóban a fürdő, illetve a gyógyvíz magában a szálloda épületében van, illetve szervesen kapcsolódik ahhoz, úgy, mint a budapesti Gellértben, vagy a szolnoki Tiszában. Ilyen volt régebben a Lukács gyógyszálló is, melynek a megszüntetése jelentős kárt okozott téli vendégforgalmunknak. A galyatetői volt sportszálló beépített uszodája csak kuriózum, gyakran adódik, hogy nem lehet vízzel — vízvezetéki vízzel — megtölteni. A kereskedelmi szállodák mindenütt az üzleti negyedekbe települnek. A siófoki, kitűnő térhatású Európa szálló (A szerző felvételei) 33